A munkahelyi klíma

Az emberek nagy része életének majdnem kétharmadát, valamilyen „munkahelyen” tölti, legyen is szó az iskoláztatásról, vagy tényleges pénzkereséssel járó munkáról, sőt, vannak aki, aktív munkát végeznek, valamilyen munkaközösség tagjai maradnak nyugdíjaztatásuk után is.

A munkahelyi klíma és annak hatásai valójában mentálhigiénés kérdésnek számítanak, de lényegében túllépnek ezen a kérdéskörön. Vannak olyan országok, ahol minden második munkavállaló stresszhatásnak van kitéve a munkahelyén, és ha ez így van, akkor nagy a gond, hisz nagyon sok szervezetben hiányzik a pozitív, teljesítményre, kreativitásra serkentő légkör, sok boldogtalan, elégedetlen, és improduktív emberrel számolhatunk.

Az Egészségügyi Világszervezet a stresszt a 21. század egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájaként tartja számon. A munkahelyi stressz tulajdonképpen az a reakció, amely akkor lép fel bennünk, ha a munkahelyi elvárások meghaladják a tudásunkat vagy a képességeinket – és ennek következtében úgy érezzük, képtelenek vagyunk megbirkózni a ránk nehezedő nyomással. A munkahelyi stressz tehát sosem bizonyos helyzetekről szól, amikbe a munkahelyi környezetben kerülünk, hanem arról, ahogyan azokra reagálunk, írja Fitpuli internetes oldalon.

Azok a tényezők, amelyek munkahelyi stresszt váltanak ki, két csoportra oszthatóak, egyik, a munka jellegéből és másik a munkahelyi körülményekből fakadókra.

Az első csoportba sorolhatók a munkakörhöz tartozó feladatok (pl. monoton, ingerszegény vagy értelmetlen tevékenységek), a munka mennyisége és a munkatempó (pl. túl sok vagy túl kevés feladat, időnyomás), a munkaórák száma (pl. kötött és rugalmatlan, hosszú és magányosan töltött, kiszámíthatatlan vagy rosszul beosztott munkaidő), valamint a bevonás és irányítás (pl. a döntéshozatalból való kirekesztettség vagy a ráhatás hiánya a munkafolyamatokra, a munkatempóra, a munkaidőre, a munkamódszerekre és a munkahelyi környezetre).

Számunkra ez a másik csoport érdekes, ami a munkahelyi viszonyokra vonatkozik, amit a pszichés klímaként, légkörként is összefoglalhatunk, amik arra vannak hatással, hogy az egyén jól érzi-e magát a munkahelyén. Pl. a karrierfejlesztési lehetőségek, a kereset, a munkahelyi kilátások bizonytalansága, az előrejutási lehetőségek hiánya, átláthatatlan vagy igazságtalan bérezés, alul- vagy túlképzettség, de itt van az egyén szervezetben betöltött szerepe, pl. ha tisztázatlan vagy rendezetlen munkakör amiben dolgozik. Ugyanide tartoznak még a nagyon fontos személyes kapcsolatok is, amik stresszorként hatnak, ha pl. nem megfelelő a vezetés, hiányzik a támogatás a felettes részéről, rossz a viszony a kollégákkal, jelen van megfélemlítés, erőszak vagy elszigeteltség.

A szervezeti kultúra is hatással van a munkahelyi légkörre, stressz forrása, ha nem jó a kommunikáció, hiányzik a példamutatás és a vízió. A munkahelyi légkörre hatással van az is, ha a munka és magánélet nincs egyensúlyban, olyankor, amikor nehezen lehet összeegyeztethetni ezeket a szerepeket, vagy ha otthon, a munkahelyi problémákat illetően nincs támogatása az egyénnek, és ez fordítottan is jelen lehet. Rossz a munkahelyi klíma, ha jelen van a mobbing, ha nincs biztosítva bizonyos szintű autonómia, ha nem kompetens személy tölti be a munkahelyet, ha nincs kielégítve a kötődés szükséglete a munkahelyen, hogy elfogadjanak és elismerjenek bennünket, stb.

Jó a munkahelyi légkör, jól érezzük magunkat a munkahelyünkön, ha a munkának amit végzünk értelme van, ha adottságainkat használni tudjuk, ha támogató a vezetés, ha fizikailag biztonságban érezzük magunkat, ha lehetőség van a karrierépítésre és előrehaladásra, stb.

Értékes lehet mindannyiunk számára aki munkaviszonyban van, vagy egyszer lesz, az egyik szakelőadásban ¹ található felsorolás, amely a munkahelyi jólléttel (Wellbeing) kapcsolatos, és 12 pontot tartalmaz:

1. Tudom, hogy mi várható a munkahelyemen.
2. Munkám elvégzéséhez megvan minden nyersanyag-forrás és felszerelés, amire szükségem van.
3. Munkahelyemen mindennap azt csinálom, amiben a legjobb vagyok.
4. Az elmúlt hét napban elismerést vagy dicséretet kaptam, mert jól végeztem a munkámat.
5. A főnököm vagy legalább egy kollégám törődik velem.
6. Van olyan munkatársam, aki ösztönöz a fejlődésre.
7. Számít a véleményem a munkahelyemen.
8. A szervezetem küldetése azt az érzetet kelti bennem, hogy a munkám fontos.
9. A munkatársaim elkötelezettek a minőségi munka mellett.
10. Legalább egy jó barátom van a munkahelyemen.
11. Az elmúlt hat hónapban volt valaki a munkahelyemen, akivel megvitathattam a fejlődésemet.
12. Az elmúlt évben volt lehetőségem arra, hogy tanuljak és fejlődjek.

(Forrás: Üzlet és Pszichológia 2018. VII. évfolyam/4. szám 28. oldal)

Végezetül, hogy mennyire fontos a munkahelyi pszichés légkör és az, hogy jól érezzük magunkat ezen a fontos életterületen, bizonyítja egy pozitív pszichológiai idézet: „Szoros összefüggés mutatható ki a munkahelyi boldogság növelése és az üzleti eredményesség között. Nő a koncentráció, a kreativitás, a motiváció, a problémamegoldás, az ellenállóképesség, a termelékenység, az egyéni és a szervezeti siker.” ²

Ezért, ha csak mód van rá, ismerjük meg, kutassuk, elemezzük, javítsuk a munkahelyi pszichés légkört is.

¹ Wawrzsék Zsolt,  Mentális egészség a munkahelyeken, munkahelyi jóllét, pszichés egyensúly, munkahelyi légkör, http://vasmegyeipaktum.hu/wp-content/uploads/2020/05/Mentális-egészség-a-munkahelyeken-munkahelyi-jóllét.pdf

² Shawn Achort,  amerikai szerző és előadó, aki híres a pozitív pszichológia támogatásáról.