Megküzdési stratégiák fontossága

"...az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga."- olvastam valahol az Interneten, és ez a mondat megmaradt bennem, összecsengve az utóbbi hónapokban megéltekkel.Aki felnőttkorban van, már megélte és megtapasztalta, hogy a puszta emberi lét, számos nehézséggel, tragédiával, veszteséggel, stresszel, traumával teli, amivel direkt és indirekt módon is találkozik, vagy a saját bőrén tapasztalja, vagy empatikus módon a környezetében élőkön keresztül, vagy éppen a tévé képernyőjén keresztül, ahonnan a legkülönbözőbb katasztrófákkal kapcsolatos információk és képek zúdulnak ránk, például a közelmúltban Ausztráliában tomboló tűzvész, vagy a földrengések, áradások képei. Az állat- és növényvilág pusztulása, emberek millióinak halála, betegség, világjárvány, amelyben valószínűleg családtagjaink, rokonaink, ismerőseink is érintettek.

Biztosan tudjuk, és általában el is fogadjuk, hogy életünk folyamán különböző típusú és súlyosságú nehézséggel találjuk magunkat szemben. Ezek általában, nagyon is igénybe veszik az egyénnek azt a képességét, hogy megbirkózzon ezekkel a nehézségekkel. Próbára teszik az ember lelki-immunrendszerét, azt a képességet, amit megküzdési kapacitásnak is nevezünk. Örömünkre szolgáljon, hogy sokan rendelkeznek ezzel a képességgel, és ennek köszönhetően, ezek az emberek, helyt állnak, úgy pszichikailag, de fizikailag is a különböző szélsőséges helyzetekben, erős stresszhatásoknak kitéve is.

Ez a megküzdési kapacitás komplex jelenség, több elemből épül fel. Egyik fontos eleme az ún. rugalmasság, rugalmas ellenálló képesség, vagy reziliencia, amely egy definíció szerint „a legáltalánosabb értelemben valamely rendszernek (egyén, szervezet, ökoszisztéma) azon képessége, amely által az erőteljes, meg-megújuló, vagy akár a sokkszerű külső hatások ellenére is sikeres alkalmazkodásra képes.” „A reziliencia a pszichológiában, azt a tulajdonságot vagy helyesebben képességet jelöli, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után.” (Wikipédia)

A reziliencia, a megküzdési kapacitás és stratégiák a kutatások és kutatók fókuszába a 2001-es terrortámadásokat követően került. Ekkor az igencsak traumatikus eseményekkel kapcsolatosan emelték ki a reziliencia szerepét. Megállapították, hogy „a legtöbb egyén rendelkezik olyan képességekkel, amelyek lehetővé teszik a stressz igen magas szintjével való megküzdést is. A pszichológiai reziliencia egy olyan adaptációs folyamat, amelynek segítségével kezelhetővé válik egy nehéz élethelyzet, szerencsétlenség, tragédia, trauma, az egyének hatékonyan képesek megküzdeni a trauma okozta distressz¹ tüneteivel.” Érdekes ténynek tartom, hogy a reziliencia fogalma a fizikából ered, amellyel egyes fémek ellenálló képességét fejezik ki a stresszhatásokkal szemben, de számos más tudomány is átvette, pl. az ökológia és a pszichológia is, amelyben a „meglepő és látszólag megmagyarázhatatlan megbirkózó, öngyógyító képességet értik rajta”.

A pszichológiában a reziliencia igencsak komplex jelenségként lett leírva, nem jelent egy egyszerű személyiségvonást. Vannak kutatók, mint pl. Masten, aki erre a magyarázatot az egyénen belül kereste, az egyéni személyiségjegyekre helyzete a hangsúlyt, és megállapította, hogy a „reziliens egyénre jellemző vonások többek között az aktív megküzdés, rugalmas válaszreakció, leleményesség, én-hatékonyság, koherencia-érzet, egokontroll, érzelmi intelligencia, optimizmus, a negatív történések kognitív átértelmezésének képessége, szociális kompetencia, a társas támogatás keresése (Masten, 2001).” Szerinte a reziliencia, egy olyan személyiségjegy, amely szorosan összefügg az adaptációs képességekkel. Véleménye szerint, annál a személynél, aki rezilienciával jellemezhető, a fent felsoroltak mellett, megtalálható a belső kontroll, az empátia, az optimizmus, a pozitív énkép, a változások pozitív kezelése és az én hatékony viselkedés is.

Más szakemberek az egyén rezilienciája mellett, családi rezilienciáról is szólnak. Kramarics Rita szerint, a „családi reziliencia akkor nyilvánul meg, amikor nehéz a helyzet, tragédiák és sorscsapások ellenére is képes jól funkcionálni a családi közösség; a problémákkal való megküzdés érdekében kreatív és sokféle megoldást alkalmaz. A családi rendszerek és alrendszerek kapcsolata stabil, és a szerepek, még ha átalakulva is, de megmaradnak és betöltik funkciójukat”. Elfogadott tény, hogy a rezilienciát nem lehet egyértelműen személyiségvonásként értelmezni, inkább egy dinamikus folyamatként érdemes tekinteni rá, mert van, hogy valaki reziliens egy bizonyos kihívással szemben, míg egy másik nehéz helyzetben nem mutatkozik rugalmasnak.

Pozitív dolognak számít, hogy a reziliencia fejleszthető, a negatív hatások kivédhetőek, megküzdési stratégiák sajátíthatóak el. A pszichológiában megküzdési stratégiáknak nevezik azokat a tipikus megközelítésmódokat, amelyekkel az emberek akkor élnek, amikor egy megoldásra váró problémával, tágabb értelemben bármiféle stresszhelyzettel szembesülnek. Ezeknek a megküzdési stratégiáknak a magáévá tételéért jöttek létre az ún. „Boldogságórák”, többek között Magyarországon is, amelyeken a diákoknál megpróbálják megerősíteni az önbecsülésüket, hogy elősegítsék a boldogságukat, személyiségfejlesztés, a pozitív életszemléletre való képesség tanításán és tanulásán keresztül, a tolerancia és a társas kapcsolatok tanítása útján, ilyen módon felvértezve őket arra, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal. Amig meg nem honosulnak a „boldogságórák” errefelé is, jó tudni, hogy a negatív hatások kiüthetőek, kivédhetőek, a pozitív környezeti és társas kapcsolódások (Ceglédi, 2012/2; Rayman-Varga, 2015), társas kapcsolatok segítségével. Mindig legyen a szemünk előtt, hogy sosem vagyunk egyedül, hogy menedéket a bajban, a családon kívül, a barátok nyújtotta érzelmi támogatottság és a baráti kapcsolatok révén megismerhető alternatív életmód és perspektíva is adhat.

Források:

1. https://mindsetpszichologia.hu/2019/01/28/reziliencia-es-megkuzdes/
2. http://real.mtak.hu/88778/1/A pszichológiai reziliencia%2Cmint integrált alkalmazkodási rendszer.pdf
3. Kramarics Rita, http://www.tani-tani.info/fokuszban_a_reziliencia
4. https://hu.wikipedia.org/wiki/Reziliencia_(pszichol%C3%B3gia)
5. https://oktnybt.hu/boldogsagoraliblary.html

¹ káros stressz, az ún. rossz stressz, mely alatt túl magas stressz szintet értünk. Ezen a szinten már kizárólag a stressz negatív hatásai jelennek meg.