A mindennapjaink része, a fegyelem

Azt hiszem, hogy az elmúlt hónapok egyik kulcsszava a fegyelem és a fegyelmezett viselkedés volt, az egészségügyi elöljárók által előírt, sokszor az emberi természetnek ellentmondó előírások, szabályok betartása volt, hisz a járványhelyzet, az egész világot behálózó pandémia ezt megkövetelte, amit hivatalosan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hirdethet és hirdetett ki.

Vannak, akiknek, annak ellenére, hogy kellemetlenséget jelentenek, nem okoz gondot a fegyelmezett viselkedés a szájmaszk hordása, a távolságtartás, a gyakori kézfertőtlenítés, az önmagára és másokra való odafigyelés. Azonban vannak, akik fittyet hánynak ezekre a szabályokra, pl. a tavasszal, a mozgáskorlátozás és a kijárási tilalom idején, kockáztatva a pénz- és börtönbüntetést, lázadnak, megtagadják, és a hatalom által meghozott intézkedések ellen mentek, bevallom időnként okkal is, hisz abszurd korlátozások is voltak (pl. a lakásokban tartott házi kedvencek, elsősorban kutyák sétáltatásával voltak kapcsolatosak).

Sokan vannak, akik a „fegyelem” szó hallatán fölhördülnek, rossz emlékek jutnak eszükbe, mert a tapasztalatukban, negatív érzelmek kötődnek hozzá. Fegyelmezés, büntetés, vasfegyelem, katonai-, kemény-, önfegyelem, munkafegyelem, de a drill, a szigor, és a rend is eszünkbe jut, amikor halljuk ezt a szót. Azonban tudnunk kell, hogy vannak dolgok, ami nélkül a közösség, lényegtelen, hogy családról, településről, országról vagy kontinensről van szó, vagy éppen munkaszervezetről, mint amilyen egy iskolai osztály is, nem működnek, nem tudják megvalósítani a rájuk háruló feladatokat. Szükséges a fegyelem, a disciplina, hogy a megfelelő latin kifejezéssel éljünk, ami valójában „tanítást”, mai értelemben „az iskolai fegyelmet és rendet” is jelenti.

Az értelmező szótárt, a lexikonokat böngészve, a „fegyelem” fogalmát, különböző szemszögből próbálják meghatározni. Számomra a fegyelem, mint fogalom, jelenség, viselkedés, stb. azért fontos, mert valójában „az ember cselekedete, magatartása társadalmilag szabályozott”, és ezeknek sokszor íratlan szabályoknak a betartása vagy nem-betartása, megsértése, erkölcsi ítéletek meghozását alapoz meg, és valakit fegyelmezettnek vagy fegyelmezetlennek nevezzük meg, ami utána mások, hozzáállását, egyénnel való kommunikációját és magatartását is meghatározzák. Ha a csoportról van szó, az Értelmező szótár szerint, „A közösségi együttélés, szervezet együttműködés feltételeit biztosító rendszabályok összessége s ennek megtartása.”

Az értelmező szótár második jelentését is megfogalmazza: amikor az egyénre, személyre vonatkozik, a megfogalmazás a következő: „Egy adott ember által kiválasztott szabályok betartására kényszeríti önmagát, tudatosan és függetlenül érzelmeitől, egy adott cél elérése érdekében.”.. Ha tovább kutatunk, a Pedagógiai Lexikon szerint, „általában, a társadalmi életben a zavartalan együttéléshez, együttműködéshez szükséges, erkölcsi szokásokból kialakult vagy előre megállapodott rendszabályokhoz való alkalmazkodás”-ként határozza meg.

Nem konformizmusból állítom, de úgy a személyes, mind a közösségi fegyelemre, a jövőben is mindenhol igencsak szükségünk lesz, nemcsak az utcán, az üzletekben, intézményekben, az iskolákban, egyetemeken, mindenhol, a családban, a baráti társaságban, stb. az utóbbi hónapok járvány-megelőzési intézkedések keretében, hisz saját, a családunk, barátaink, munkatársaink egészségéről és életéről is szó van. Még a gyerekeknek is számos új szabályt kell betartani, megváltozik a megszokott iskolai világ, mikro- és makro közösségek, mert ahhoz, hogy működjön a kis világunk, számos új előírást, szabályt kell betartani, és új magatartásformákat kell elfogadni, magunkévá tenni, és alkalmazkodni az ideiglenes állapotokhoz, elvárásokhoz. Mindez azért kell, hogy folytathassuk az életünket, közösségben lehessünk, hogy ki tudjuk elégíteni egyebek mellett, az alapvető szükségleteink közül a társas szükségleteinket, és a biztonság iránti szükségleteket is, de azért is, hogy folyamat, hogy az iskola, egyetem kiteljesítse alapvető feladatát, elvégezhesse küldetését. Rend és fegyelem, önfegyelem kell, mert „…az egyének szabadsága és jogai ott érnek véget, ahol más egyének szabad­sága és jogai kezdődnek”. A fegyelem biztosításához pedig alkalmazkodni akarásra, és alkalmazkodási készségre, nagyfokú együttműködésre, együttműködési készségre is szükség lesz, az iskola és a család, a gyerek, a diák, a szülő, a tanár és a szűkebb és tágabb környezet minden tagja részéről.

Források:
1. http://www.kislexikon.hu/disciplina.html#ixzz6VGP64LYK
2. http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar.F14D3/f-F2003/fegyelem-F2078
3. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/fegyelem-fegyelmezetlenseg-fegyelmezes