Tudta-e?
A számítógépes merevlemez feje adatrögzítéskor egészen közel kerül a lemezhez. Hogy mennyi is ez a távolság? Nos, az emberi hajszál vastagságának négyezred, a vörösvérsejt átmérőjének háromszázad, s cigarettafüst részecskéjének 250-ed része.

217. szám - 2022. október

A demencia a változó, digitális világban

A lassan népbetegségnek számító demencia, avagy a szellemi képességek hanyatlása, az elbutulás, értelmi hanyatlás, nem önálló betegségnek számít, hanem összefoglaló neve minden olyan állapotnak, ahol az idegsejtek pusztulása vagy működési zavara miatt hanyatlani kezdenek a szellemi képességek.
BORI Mária

8

Eddig az időskorral járó jelenségnek tartottuk, mert az életkor előrehaladásával, az öregedéssel, folyamatosan csökken az agyi idegsejtek száma, és emiatt a felidézés, a felidéző működések lelassulnak. Viszont, vannak olyan folyamatok, amelyek ezt a hanyatlást, ellensúlyozni tudják, mint amilyenek az élet folyamán felhalmozódott tapasztalatok és az életbölcsesség.

A demencia egy kifejezés, amely egy tüneteggyüttest foglal magába, amelynek összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara, mint amilyen a beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara, de ide tartozik még az ítélőképesség hanyatlása, és mindezzel együtt, az egyén személyisége is megváltozik. Megváltozik az egyén magatartása, leromlik az önellátó képessége, szorongás, depresszió jelentkezik, és ezekhez igen sokszor téveszmék is kapcsolódnak.

Jó esetben, mindez időskorban jelentkezik, de sajnos, az utóbbi évtizedben, amióta a digitális technológia mind jobban átveszi a hatalmat az életünk fölött, és rohamos tempóban fejlődik, jelentős hanyatlást észleltek az emberi biológia területén. Kiderült, hogy a digitális technológia ártalmas az emberi szervezetre, és a testtartásra is. Kiderült, hogy a modern korral bővült a demencia fogalma is, és manapság digitális demenciáról is beszélünk, amelyet nem az időskorúakkal kötjük össze, hanem a fiatalkorúakkal. Mivel a modern társadalomban, egészen kicsi koruktól kezdve az emberek egyre több időt töltenek számítógépek valamelyik formája, mobil- és okostelefonok előtt, és a mindennapjaikban, az életük majdnem egészében jelen vannak a technikai eszközök, óhatatlan hogy azok hatással vannak rájuk, különösen az emberi biológiára, a tudomány folyamatosan vizsgálja, megfigyeli, elemzi ezeket a változásokat. Az utóbbi 5-6 évben több cikk és tanulmány jelent meg a fiatalkorúaknál tapasztalt szindrómáról, amelyet egy német pszichiáterdigitális demenciának nevezett el.

Igazából, ez a demencia még nem demencia, de hosszabb jelenléte komoly leépülési folyamatokat indíthat el, amelyek már az egyén negyvenes éveinek elején oda vezethet, hogy kezdődő, vagy kifejlődött demenciát diagnosztizálhatnak a fiatalkorú pácienseknél. Úgy magyarázzák egyes szakemberek ezt a jelenséget, hogy „A digitális eszközöket napi 5-6 óránál, vagy akár nagyobb intervallumban használó gyerekek, fiatalok, különösen, akik több eszközt használnak egyszerre (multitasking), két malomkő között őrlődnek. Egyrészt hatalmas mennyiségű információval bombázzák az agyukat: betűk, képek és hangok formájában, másrészt ezek átfolynak rajtuk, a túlnyomó részét meg sem jegyzik, s még fontosabb dolgok kapcsán is egyre inkább az kerül előtérbe, hogy a témát hol találták meg, s nem maga a tartalom. Egyszerűen fogalmazva: miközben egyre nagyobb áradatnak van kitéve az agyuk, egyre kevesebbet jegyeznek meg belőle. Ez gyakorlatilag olyan, mintha állnánk egy hatalmas vízsugár alatt és órákig mosnánk a testünket- szükségszerű, hogy egy ilyen folyamatban az ember bőre egyre inkább tönkremegy.”- írja Dr Jászberényi József, az Agymenők-a digitális demencia megelőzése elnevezésű cikkében.

Valójában, az intenzív és szelekció nélküli digitális tevékenység a gyermek és a fiatal felnőtt agyában, a két agyféltekék nem egyenlően vannak megterhelve. Mivel a két agyfélteke lebenyei más-más funkciót látnak el, pl. máshol van az érzelmi központ, mint a látásért felelős területek, vagy a rövid és hosszú távú memória, vagy a hátsó nyakszirti lebenyben lévő vizuális jeleket feldolgozó régió, amit egy video játékból származó képekkel, videókkal elárasztunk, nagyon gyakran „multitasking” testtartásban, mereven ülve, addig, az agy elülső része, beleértve a homloki (frontális) és falcsonti (parietális) részeket, sokkal kisebb mértékben kerülnek stimuláció alá. Ez az aránytalanság jelent súlyos gondot, hisz ezek, az agy elülső régiói felelősek a magasabb rendű gondolkodási folyamatokért, valamint más régiókkal együtt az etikus viselkedésért is. Ebben az esetben nem fejlődnek a fogalomalkotásért, a tapasztalat feldolgozásáért, és a tárolásért felelős mezők. Azért jelent ez gondot, mert attól a pillanattól kezdve, amikor az agy már kevésbé fejlődik, és lassan kezd leépülni egyre nagyobbá válik a valódi demencia veszélye. A merev testtartásnak, amely a gerincoszlopot károsítja, és az egész test mozgáshiánya miatt, lelassul a vérkeringés is és az a különböző testrészek, így az agy vérellátása is.

Ahhoz, hogy elkerüljük a digitális demenciából eredő valódi demenciát, igyekezni kell megjegyezni minél több információt, pl. kevésbé használjuk a telefon memóriáját a számunkra közeli személyek hívásakor, mozogjunk minél többet és rendszeresen, szabadidőnket töltsük könyvek olvasásával, zenehallgatással, sporttal, tánccal, a barátainkkal való személyes, nem telefonos, beszélgetésekkel, és ami a legfontosabb kapcsoljuk ki, vagy tegyük félre a mobil és más digitális eszközeinket, heti egyszer, mobil-, illetve eszközmentes napot tartva.  

1 Manfred Spitzer, német idegtudós, pszichiáter és szerző.

Források:

1. Agymenők- a digitális demencia megelőzése, https://egy.hu/egeszseg/agymentok-a-digitalis-demencia-megelozese-111228#

2. Demencia, https://bhc.hu/betegsegek/demencia/

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor