Felelősségvállalás

Józan eszünkkel felfogjuk, hogy a világ nem fekete-fehér, de amikor érzelmileg megérint bennünket egy szituáció, nehéz elfogulatlannak marad­ni. „Miattad van”, „te vagy a hibás” – ilyeneket szoktunk mondani, amivel olyan helyzetet vázolunk fel, melyben mi vagyunk a jók, a másik meg a rossz.
Bármilyen helyzetbe kerüljünk is, mindig meg tudjuk magyarázni magunknak, hogy a jó és az igaz miért a mi ol­dalunkon áll. Mindent megteszünk a személyes felelősség hárítása érdekében. Minden erőnkkel igyekszünk elkerülni az azzal való szembesülést, hogy a problémákat nem a külső körülmények és más emberek okozzák, hogy nem elszen­vedői vagyunk a világ eseményeinek, hanem teremtője.
A világ önmagában se nem jó, se nem rossz. A jó és a rossz egyaránt belőlünk ered, de kivetítésük révén sokszor külső hatások formájában éljük meg őket.
A felelősség alkotást jelent. Tudatában lenni a felelősségnek nem más, mint tudatosan megalkotni saját magunkat, életkörülményeinket, érzé­seinket, és ha adott esetben nem is tudatosan, de a saját szenvedésünket is…

A teljes írás itt folytatódik…