Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia

Az elmúlt évtizedekben például, amióta megállapították, hogy az oktatási rendszereken változtatni kell, ahhoz, hogy a jelenben tanuló gyermekeink helyt tudjanak állni a jövő idők munka-világában, ahol számos munkakör és szakma még nincs is felfedezve, a tananyagkészítők, a hangsúlyt nem az elsajátítandó tartalomra helyezik, mint korábban, mondhatjuk évszázadokon keresztül, hanem inkább az elérendő kompetenciákra. Arra fokuszálnak, hogy melyek a tárgyi tudásnak a tanuló későbbi egyéni és szakmai pályafutásában betöltendő szerepe. Nem az a fontos tehát, hogy a befejezett kompetenciákat alakítsanak ki a tanulóban, hanem az, hogy birtokában van-e azoknak vagy sem.  Lényegében, számos országban az oktatási szakértők oktatási és nevelési programjaikban összekapcsolják az általános és a tantárgy-specifikus kompetenciák fejlesztését. A fő kérdést az jelenti, hogy mekkora hangsúlyt kell fektetni a tantárgy-független, generikus kompetenciák elsajátítására, és mennyit a tantárgy-specifikus ismeretek és kompetenciák oktatására. Annak ellenére, hogy igyekeznek minél több kulcskompetenciát kifejleszteni a tanulóknál, továbbra is léteznek tantárgy-specifikus kompetenciák, melyeket minden tanulónak el kell sajátítania, amelyek egyetlen adott tantárgy révén alakíthatók ki a legjobban.

Ezek olyan kompetenciák, melyek átvihetők, sok helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók, és multifunkcionális természetűek, felhasználhatóak számos cél elérésében, különféle problémák megoldásában és különböző feladatok végrehajtásában is. A tantárgy-specifikus kompetenciákat az egyes diszciplínák oktatása révén fejlesztik. Például, az egyik ilyen tantárgy-specifikus kompetencia a tudományos nyelv (tartalom, nyelv és gondolkodás). Minden tantárgy tanításának és tanulásának kulcsa a nyelv (szaknyelv). A nyelv eszköz a tanításhoz, a témabemutatáshoz, az egyes tantárgyakhoz tartozó fogalmak kialakításához, és az egyes tanulási területek tudásanyagának létrehozásához. Az adott tantárgy tudományos nyelvének használata, a tanulási folyamatban szoros kapcsolatban áll a tanuló gondolatformálásával; egyfajta segédeszköz a mentális tevékenységek gyakorlásához és a megértés pontosításához, világosabbá tételéhez, a híd a feladatok, illetve az egyes feladatok megoldásának belső folyamatai és a mondanivaló megfogalmazásának vagy a megoldás bemutatásának külső folyamatai között. A tantárgy-specifikus kompetencia modellje a következő elemeket tartalmazza: (1) a tartalom ismeretét, (2) a folyamat/eljárás ismeretét és (3) a szövegalkotási és –értelmezési kompetenciát, egyszerűbben, a tartalom, a tanulói tevékenységek és a megoldások vagy eredmények bemutatását. A tantárgy-specifikus kompetencia nyelvi megjelenése a következők alapján állapítható meg: például, jelen van a megértést bizonyító nyelvi teljesítmény, a szakszókincs megfelelő használata. Ez történhet egy vagy több szóban, fogalmak, gondolatok, definíciók megfogalmazásában. Ezen kívül, az egyén a tudományos (szak-) nyelvet érthetően használja. Megfelelő logikai felépítésű (egész) szövegek alkot. Jelen vannak a leíró szövegek, a megoldás folyamatát megindokolja, helyesen/meggyőzően érvel.

Például a fizikatantervben, a tantárgy-specifikus kompetenciák fejlesztésének elsődleges célja lehet, a kérdésfeltevés, vizsgálódás, az ismeretek valós élethelyzetekben történő alkalmazása, a szisztematikus gondolkodás, a bizonyítékokkal alátámasztott következtetések levonása, az érvelés, a kommunikáció stb. készségek fejlődésének támogatása a fizika tanulásán keresztül. Így, minden tantárgynál, tantárgy-specifikus kompetenciákat lehet elsajátítani az adott tantárgy tanulása során, pl. zenei képességek, matematikai gondolkodás, stb.

Úgy, ahogy az egyéneknél, munkaközösségekben, szakmáknál, munkaköröknél meghatározható a kompetenciák listája, a kompetencia térkép, úgy egyes tantárgyak esetében is, feltérképezhetőek, azok a kompetenciák, amelyek tantárgy specifikusak. Ehhez szükség van a kompetencia-szótárra és a kompetencia térképre. A kompetencia szótárban kerülnek azon tudás/képesség/és személyiségvonások, melyek a hatékony teljesítményhez szükségesek, és mint ilyen használható a kiválasztás, a képzés, a fejlesztés, az értékelés, a tervezés során, a tantárgyi fogalmak elsajátításához. Azok a fogalmak, viselkedésformákkal, magatartásjelzőkkel leírt képességek és készségek, melyek a teljesítménycélok elérésének a hogyanjára adnak választ.

A kompetencia-térképek egy-egy tantárgy tanításához és tanulásához, vagy foglalkozás sikeres űzéséhez szükséges kompetenciákat írják le. Így tették ezt a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán is, ahol az Elektrotechnikai szaknál honlapjukon a következőket olvashatjuk:

„-Tantárgy-specifikus kompetenciák: A szak-specifikus képességek között szerepel a villamossági rendszerek optimalizálása, a műszerek, mérési módszerek és elektrotechnikai berendezések, villamossági anyagok, villamossági és elektronikai alkatrészek ismerete. Ide tartozik továbbá az elektronikai tervezés és az FPGA tervezés szoftver ismerete, nyomtatott áramkörök tervezése és tesztelése, valamint a robotok és automata gépek felügyelete és programozása.
- A hallgatók a hároméves képzést követően felkészültek az emberi, anyagi és energetikai erőforrások optimális felhasználására, kivitelezési munkák és műszaki átvétel elvégzésére, karbantartásra, hibakeresésre és elhárításra, minőségellenőrzésre, munkavédelemre, valamint szabványok alkalmazására és műszerek hitelesítésére, az etika és szakmai felelősség ismeretében.”

Bárhogyan is sorolják be őket, építeni és csiszolni kell saját- és mások, legfőképp a jövő nemzedékeinek kompetenciáit, az önmegismerést, hogy a szakértelem, az alkalmasság kerekedjen fölül.

Források:

1. Az európai polgár kompetenciái, Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2011  -  http://mek.niif.hu/12900/12981/12981.pdf

2. https://www.vts.su.ac.rs/hu/tanulmanyok/szakirany/17/modul

3. Mihály Ildikó összeállítása, Még egyszer a kulcskompetenciákról, Új Pedagógiai Szemle 2003 június