Spiegel: Mi a nyál funkciója?
Conrads G.: Az emésztés mellett védi a fogakat. Ha termelése akadozik, nemcsak
fogszuvasodás fenyeget, hanem gyomorégés is. A nyál immunrendszerünk
első frontvonala. Kb. 50 fehérjét tartalmaz, melyek káros
baktériumokat és vírusokat tartanak távol. A nyálmirígyekben speciális
immunsejtek működnek, melyek a szájüregben előforduló káros vírusokat
és baktériumokat elfogják, csomósítással kivonják. Ez véd bennünket az
ínygyulladástól, torokfájástól, még az influenzától is. A becsomagolt,
hatástalanított kórokozókat egyszerűen lenyeljük, együtt a szájüreg
mikrobiomáját képező baktériumokkal együtt – naponta 3 grammot.
Nyálunk ezenfelül baktériumokat, envavineket is tartalmaz, melyek a
kórokozókat már a szájban ártalmatlanítják. A nyál cystain D-je
gátolja a vírusok szaporodását, ahogy a többi „defenzívek” is. A nyál
egy csodakoktél. Még a test által termelt fájdalomcsillapítót, az
opiorfint is tartalmazza.
Sp: Akkor mégis miért romlik a fogunk?
C: A sok cukortól. Tejsavba megy át és megtámadja a fogainkat. (Amióta
az ember bőséges só- és cukorforrást föltárt, mellé jött a magas
vérnyomás, cukorbetegség. Minden állat jobban tudja, mennyi az „elég”!
RS).
Sp: Mennyi nyálat kell termelnünk?
C: Két féle nyálprodukció van: ösztönzött és nem ösztönzött. A
rágással percenként 1 ml nyálkiválasztás az egészséges – a
nem-ösztönzöttnél ennek a fele. Ez alatt nyálhiányról beszélünk.
Normálisan naponta 2 liter nyálat termelünk. (Ha valakit szemközt
akarunk köpni, többet. RS)
Sp: Miért mondjuk: „Összefut a nyál a szájunkban”? Mért „nyalogatjuk” sebeinket?
C: A nyál mennyisége kihat a pszichénkre, lekivilágunkra. Ha dühösek
vagyunk, vagy finom ételre gondolunk, nő a nyálkitermelésünk. (Ahogy
az előjátéknál is. RS). Félelem és stressz viszont fékezi. A „saliva”
(nyál) egyike a legfontosabb testnedveinknek. Véd a kórokozóktól,
szabályozza vérnyomásunkat, megelőzi a gyomorégést, a fogszuvasodást,
az ínygyulladást.
Sp: Nem csupán vízből áll?
C: 95%-ban igen. Ám ezen felül számos más molekula van benne: muzinok,
melyek síkosítják a szájüregünket, nedvesítik nyálkahártyánkat.
Kálcium, foszfát és más pufferrendszerek stabilizálják a pH-t és ezzel
megakadályozzák a hyposalivation-t. Ez testünk első védvonala. Ám
nyáltermelésünk nem mindig egyenletes. Napi ritmusa van, délben a
legintenzívebb, éjjel a legkisebb. (Tehát lehetőleg délben szexeljünk!
RS). Pszichénktől is erősen függ, mert szívfrekvenciánkat és
emésztésünket az autonóm idegrendszerünk irányítja.
Sp: Ki van veszélyben, ha kevés a nyála?
C: Főleg az idősek, mert idővel csökken a nyáltermelésük. Ezen felül
kb. 400 gyógyszer is nyál-ellenes, mint az ACE-gátlók, betablokkolók,
diuretikumok és antidepresszívák. Az allergia és az epilepszia ellenes
szerek, amiket idősek gyakran szednek, szintén nyálgátlók. Auto-immun
betegségek (Sjörgen-szindróma, reumás artritis, lupus erythematod,
nyálmirígy-zavarok, rákkezelés fej- és nyaktérben) szintén fékezik a
nyáltermelést.
Sp: Mivel gyorsíthatjuk meg a nyáltermelésünket?
C: Igyunk elegendő folyadékot! Naponta 2 liter nyálat nyelünk le, ezt
valamiből ki kell hoznunk. Rágógumi, savanyú uborka kiváló
nyálösztönzők. Rágjunk, nyaljunk sokat – ám ki ne essen a fogtömésünk!
Édeset rágók savat hoznak létre, ez megtámadja fogainkat. Nyálhiánynál
gyanakodjunk valami komoly betegségre!
Száraz szájnál segíthetnek a speciális szájszprék. Savas ételek (ecet,
citromlé) serkentik a nyálképzést, ezért ezeket esszük előételként. A
csípős ételeket kerüljük, ha gyakran száraz a szánk. És persze
alaposan rágjuk meg a táplálékot. Legyen nyáltermelésünk mindig
bőséges!
SPIEGEL, 18. 1. 2025.
.jpg)
