Elsőre úgy tűnhet, hogy egy liberális országban, mint amilyen az Amerikai Egyesült Államok, ahol az egyéni szabadság elve minden tekintély felett áll, nem sok megnyilvánulási terület és befolyás jut a vallásnak, mint a konzervatív erők egyik megtestesítőjének.
Ezzel ellentétben, és talán éppen ennek a liberális[1] felfogásnak köszönhetően, megfigyelhető egy érdekes és számunkra talán idegen jelenség. Egy 23.000 lelket számláló városkában, mint amilyen a texasi Kerrville, több mint 70 különböző egyházi felekezet békében létezik egymás mellett.
Az összes közül kiemelkedik egy, amely azért is sajátos, mert igyekszik magába foglalni, tisztelni és értékelni az összes többi tant és világnézetet, ellentétben minden más vallás tendenciájával, hogy saját tanát kiáltsa ki az egyetlen igazságnak. Ezért az Unitárius Univerzalizmus tipikus, vagy inkább autentikus amerikai vallásnak nevezhető, hisz tartalmazza a sokszínűség és nyitottság, a szabad véleménynyilvánítás, a másság és más vélemény tiszteletben tartásának elveit. Az unitarizmus a 16. századi protestáns reformáció radikális anabaptista[2] ágából nőtt ki, megalapítója a Kolozsváron született Dávid Ferenc.
Idővel az unitarizmus azon keresztény gyökerű irányzatok gyűjtőnevévé vált, amelyek Isten egységében hisznek, és elutasítják a Szentháromság tanítását. Bár gyökerei a zsidó- és keresztény hagyományokban vannak, központi gondolata a minden egyén számára való vallásos szabadság biztosítása. Szerintük mindenkinek alapvető joga van az élet értelmének felelősségteljes módon való kutatásához, és az azokból való következtetések levonásához. Ennek eredményeképpen az unitarizmus nagy általánosságban egy rögzített hitvallás nélküli vallásnak (filozófiának) tekinthető. Az unitáriusok általában nem hisznek dogmákban, és nem gondolják, hogy a vallásos igazság szükségszerűen, vagy akár csak elsődlegesen is szent írások, szentek, vagy vallásos intézményeken keresztül közvetítődne az egyénekhez, nem emelnek kizárólagos igényt az igazság birtoklására, hanem egy bizonyos értékrenden belül minden unitárius azt hihet, ami neki jól esik, vagyis amit igaznak érez.
A szintén keresztény talajból kinőtt univerzalizmus tanításának a lényege, hogy minden ember üdvözül, mert mindenki Isten gyermeke. Az univerzalista egyház tagjai között minden társadalmi réteg képviselője megtalálható, mint ahogy ide tartozott az első felszabadított rabszolga és az első női lelkész is. Megalakulása után mind az unitárius, mind az univerzalista hit elterjedt az Egyesült Államokban. 1961-ben e két egyház egyesült, és megszűnt keresztény hitvalló egyház jellegük. Az Unitárius Univerzalista megnevezés az amerikaiak számára elveszítette az eredetileg egyistenhitre és egyetemes üdvözülésre vonatkozó tartalmát, és egy világszemléleti gyűjtő, egyesítő fogalmat jelent. Tagjai körében megtaláljuk a nagy világvallások és egyéb nagyobb filozófiai áramlatok híveit, a természetvallástól (paganizmus) kezdve a hagyományos keleti és nyugati monoteizmuson át a mai vallásos humanizmusig, sőt, ateizmusig. Mégis létezik valami, ami egységes ebben a különbözőség színskálájában. Az Unitárius Univerzalista Egyesület hét alapelve, amelyet az Unitárius Univerzalista Egyház minden tagja és közössége egységesen elfogad.
A hét alapelv a következő [3]:
- Minden ember lényegi egyenértékűségének és méltóságának tiszteletben tartása és ápolása.
- Igazságosság, méltányosság és együttérzés ápolása az emberi kapcsolatokban.
- Egymás elfogadása és a szellemi fejlődésre való ösztönzés.
- Szabad és felelősségteljes keresése az igazságnak és az élet értelmének.
- A lelkiismerethez való jog és a demokratikus szellemiség gyakorlása és fejlesztése.
- A világközösség céljának elérése békében, szabadságban és igazságosságban.
- Az összefüggő világmindenség tiszteletének gyakorlása, hisz mindannyian tagjai vagyunk.
Ez a hét alapelv biztosítja, hogy a sokféle világszemléletet valló egyének és közösségek egy nagyobb család tagjainak érezzék magukat. Ezekre az alapelvekre hivatkozik istenhívő és nem-istenhívő egyaránt, amikor az egyházhoz való tartozásának létjogosultságát igyekszik igazolni.
Napjainkban a technológiai kultúra nyomában egy egységesülő világ kezd kialakulni, melyből következően mindinkább egyetemes jelentőségűvé, globálisan életfontosságúvá válik az, hogy ennek az egyetemes kultúrának részei, a különböző kulturális háttérrel, színvonallal, hagyományokkal rendelkező közösségei megtalálják a közös hangot a közös érdek egyeztetéséhez. Erre nyújthat mintát és megoldási lehetőséget az amerikai unitárius univerzalizmus, mint annak példája, hogy bizonyos kulturális fejlettségi fokon, bizonyos körülmények között egy fedél alatt egymásra és önmagukra találhatnak a különböző életszemléletet követő egyének és közösségek.
[1] Az Amerikai Egyesült Államok 1787-es alkotmányának első kiegészítése 1791-ben történt és Bill of Rights (Jogokról szóló nyilatkozat) néven ismert. Első cikkelye többek között a vallásgyakorlás szabadságát is garantálja.
[2] Az anabaptizmus a görög ana és baptidzo szavak összetételéből származik, és „újrakeresztelő”-t jelent. Az ellenségeik által rájuk ragasztott és ma is általánosan használt anabaptista elnevezés alapvetően hibásnak tekinthető, hiszen nem az újrakeresztelés szükségét hirdették, hanem a gyermekkeresztség ellen tiltakoztak. E mozgalom tanításának lényege a minden egyes tagra vonatkozó tudatosan vállalt, fokozott erkölcsi felelősség.
Hitük szerint a gyermekeknek előbb méltóvá kell válniuk a keresztségre, tudatosan kell vállalniuk mindazt, amit a keresztség jelent. Tehát nem újra kell keresztelni, hanem csak akkor kell keresztelni, amikor a gyermek erre már megérett.
[3] Átvéve a http://www.uua.org/beliefs/principles/index.shtml oldalról.
.jpg)
