Pápalátogatások Magyarországon

Az újabb magyarországi pápalátogatás – sorrendben a negyedik – Novák Katalin szerint a jövő év első felében valósulhat meg

Az azóta szentté avatott II. János Pál kétszer kereste fel az országot. A lengyel pápa 1991-ben látogatott Magyarországra, ahol előtte krakkói érsekként már többször járt. Ez egy klasszikus, ötnapos apostoli út volt. A másik alkalmi látogatás, mint tavaly Ferenc pápáé is. 1996-ban a pannonhalmi bencés apátság megalapításának az 1000 éves évfordulójára érkezett magyar földre Róma első kelet-közép-európai származású püspöke. Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én maga celebrálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét.

II. JÁNOS PÁL MAGYARORSZÁGON

A pápa Róma püspöke. Az elnevezés a görög pappasz, illetve a latin papa szóból eredeztethető, ami atyát jelent. Róma püspökén kívül – aki primátusa miatt ritkán emlegetett címén egyúttal római pátriárka is – Alexandria pátriárkáját is a pápa elnevezéssel illetik. Így amikor a már meghalt, karizmatikus III. Senuda kopt egyházfő 2011-ben hivatalos útra érkezett Magyarországra, akkor szintén pápa járt az országban, de nem a katolikus egyházfő, hanem az akkor még egybetartozó katolikus és ortodox egyháztól a 4. században elszakadó, monofizitának nevezett egyiptomi keresztény egyház vezetője.

A római püspökséget a hagyomány szerint Szent Péter alapította, így a pápát az apostolfejedelemnek is nevezett Szent Péter utódjának tekinti a katolikus hitletétemény, aki ezért igényt tarthat a keresztény egyházak fölötti egyházkormányzati és tanítói vezetői szerepre. Ezt a pápai igényt, mint jól tudjuk – a katolikus egyházzal unióra lépett ortodox, monofizita és nesztoriánus közösségek kivételével – a többi keresztény felekezet nem ismeri el. Ettől függetlenül Róma püspöke a legfontosabb vallási tekintélynek nevezhető a világon, hiszen a földkerekség legnagyobb hierarchikusan megszervezett egyházának, a hivatalos adatok szerint 1 milliárd 300 millió megkeresztelt katolikust számláló katolicizmusnak a vezetője. (Az, hogy ebből hányan vannak az aktív katolikusok, az már egy másik statisztikát követelne. Egészen bizonyos azonban, hogy e tekintetben jelenleg a katolicizmus szülőföldjén, Európában a legrosszabb a helyzet.)

A hierarchikus szerveződés eredményeképp az egyház kormányzati szerve, a Szentszék a pápával az élen Rómában székel, így a katolikus egyházfőnek gyakorlatilag egyszer sem kell elhagynia Rómát, azon belül is Vatikánt, hogy az Föld minden lakott kontinensén jelen lévő katolikus egyházat szilárd kézzel irányíthassa. Így is volt ez nagyon sokáig az egyház történetében, a pápák csak kivételes esetekben hagyták el Rómát jól megfontolt szándékból vagy rákényszerülve erre, mint például az úgynevezett avignoni fogság idején a 14. században (1309-1377), amikor Franciaországból irányították az akkor még csak Európa nyugati és középső részére kiterjedő katolikus egyházat.

A pápa apostoli országlátogatásai egészen új, XX. századi fejlemény. A II. vatikáni zsinatot lezáró VI. Pál volt ennek a gyakorlatnak a meghonosítója, aki az 1960-as évektől kilenc nemzetközi utazása során szimbolikusan bejárta az egész Földet. Ezért a sajtótól megkapta a „zarándokpápa” jelzőt. Méltó követője, sőt e tekintetben túlszárnyalója volt az „utazó pápa” jelzőt elnyert II. János Pál, aki pontifikátusa során 104 apostoli utat tett és 129 országot keresett föl. Ebből két apostoli út Magyarországra vezetett. Tavaly mindkét eseménynek kerek évfordulója volt, az 1991-es látogatásnak harmincéves, az 1996-osnak pedig huszonöt éves jubileuma.

Ma már közhelynek számít a megállapítás, hogy az első lengyel származású katolikus egyházfő fontos szerepet játszott a rendszerváltás előkészítésében a nyolcvanas években. Pusztán megválasztásának a ténye is közrejátszott ebben, az, hogy az új pápa a Vasfüggöny mögül érkezhetett, de II. János Pál evangéliumi üzenetei – például a sokat emlegetett Ne féljetek! is – ilyen hatással lehettek a szocialista országokban élőkre.

Paskai László bíboros 1988-ban, az augusztus 20-ai ünnepségek alkalmából jelentette be, hogy meghívta a pápát Magyarországra apostoli látogatásra. Ez már a magyar rendszerváltást előkészítő év volt, mégis merész lépésnek tűnt, Lengyelország után Magyarország volt ugyanis a második olyan szocialista ország, amely a katolikus országfőt hivatalosan meghívta.

1988 júniusában a burgenlandi Darázsfalván tartott pápai szentmisén, amint már írtuk, mintegy 50 000 magyar katolikus vett részt. Éppen egy pápa által meghirdetett Mária-évben voltunk, amely Nagyboldogasszony napjáig tartott. Az erős Mária-tiszteletéről ismert II. János Pál a legnagyobb Mária-ünnep előtti napon, 1988. augusztus 14-én – amint azt visszaemlékezéseiben Németh László Imre pápai prelátus írja – az Úrangyala elimádkozása előtti beszédjét Magyarországnak szentelte: „Lelki zarándoklataim során, amelyeket ebben a Mária-évben veletek együtt megteszek, tekintetem most Kelet-Európa felé fordul, pontosan Magyarország felé, amelyet a hagyomány Regnum Marianum, Mária országaként üdvözöl. A magyar katolikusok éppen ezekben a napokban ünneplik Magyarország királya, Szent István, a nemzet alapítója halálának 950. évfordulóját. Imánkkal most ezért Magyarország keresztény testvéreit a Szűzanyának ajánljuk fel, akit különösen tisztelnek Máriapócs híres kegyhelyén, a hajdúdorogi egyházmegyében, amely bizánci rítusú egyházmegye az egész nemzet katolikusai számára” – mondta az egyházfő szavaival bizonyítva, hogy milyen jól ismeri a Magyarországgal és a nemzeti küldetéssel kapcsolatos magyar katolikus hagyományt.

Néhány nap múlva megérkezett a hivatalos meghívás. Egy év múlva jelentette be a Szentszék, hogy elfogadta azt, az ötnapos apostoli látogatásra pedig 1991-ben került sor.

A pápát szállító repülőgép Krakkóból 1991. augusztus 16-án landolt a budapesti reptéren. A Szentatya a gépből kiszállva szokása szerint megcsókolta a magyar földet, majd a többek között a következőket mondta: „Tudok osztozni hagyományaitokban és jelenlegi közös erőfeszítéseitekben, hogy boldogabb és emberibb jövőt építsetek, mert a lengyel nemzet fia vagyok, amelynek olyan sok közös vonása van a magyar történelemmel.”

A pápalátogatás programja Esztergomban, a magyar katolikusság ősi központjában kezdődött szabadtéri szentmisével. A továbbiakban II. János Pál Máriapócson, Szombathelyen, Pécsett járt, a Pécs-pogányi repülőtéren szintén szabadtéri szentmisét tartott népes hívősereg előtt. Budapesten, a Népstadionban a magyar fiatalokat köszöntötte első szavaival magyarul, amely hatalmas ovációt váltott ki. A látogatás központi eseménye augusztus 20-án a Hősök terén volt, ahol egyes becslések szerint mintegy félmillió hívő előtt celebrált szentmisét.

Máriapócson is a becslések szerint mintegy háromszázezren lehettek, ebből ötvenezren a határon túlról. Apostoli útja Debrecenben zárult, ahol ökumenikus istentiszteleten vett részt.

1996-ban Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Göncz Árpád államfő meghívására a pannonhalmi bencés apátság megalapításának ezeréves évfordulójára érkezett Pannonhalmára szeptember 6-án, másnap Győrben szabadtéri misét celebrált, amelyen mintegy 160 ezer hívő vett részt Magyarországról és a környező országokból.

Keresztes Szilárd nyugalmazott püspök, a látogatás egyik szervezője szerint nagyon pozitív visszhangja volt később Vatikánban a százezreket megmozgató 1991-es magyarországi pápalátogatásnak.

STATIO ORBIS A HŐSÖK TERÉN

Szintén százezreket megmozgató rendezvénye volt a magyar katolikus egyháznak 1938 májusában a 34. nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten. Az I. Világháború miatti megbélyegzettségéből és a trianoni országcsonkítás miatti elszigeteltségéből kitörni igyekvő Magyarország össznépi lelkesedéssel mindent megmozgatott ekkor annak érdekében, hogy bizonyítsa az egész világ előtt a magyarok vendégszeretetét, békevágyát és katolikus hitének erejét, de az esemény szervezője, a magyar katolikus egyházvezetés az akkori pápa, XI. Piusz útmutatását követve azt is demonstrálni igyekezett a rendezvénnyel, hogy a magyar katolikusok szembeszegülnek a kor mindkét totalitárius rendszerével, a hitleri fasizmussal ugyanúgy, mint a sztálini kommunizmussal.

Egy olyan rendezvényt sikerült összehozniuk nagy szervezőmunkával, melyhez mérhető nagyszabásúságában és pompájában legfeljebb az 1896-as millenniumi ünnepségsorozat volt az újkori magyar történelemben, tömegességében pedig csak az 1991-es pápalátogatás. Ha azt állítjuk, hogy az 1991-es pápai misén a Hősök terén akár félmilliónyian is részt vehettek, akkor a továbbiakban úgy kell fogalmaznunk, hogy a 34. Eucharisztikus Világkongresszus zárómiséjén minimum félmilliónyian voltak jelen szintén a Hősök terén az akkor hét és félmilliós Magyarországon és egymilliós Budapesten azzal a különbséggel, hogy ezt a misét nem a pápa, hanem a pápai legátus, Pacelli bíboros tartotta, akit azonban kilenc hónap múlva XII. Piusz néven megválasztottak a katolikus egyház fejévé.

A bevett gyakorlat szerint a pápa nem vett személyesen részt az első budapesti nemzetközi eucharisztikus világtalálkozón, ám a több száz jelen lévő magas rangú egyházi főméltóság közül kettő is ott volt akkor a magyar fővárosban, aki később elfoglalhatta Szent Péter székét Rómában: a már említett Eugenio Pacelli bíboros, akire akkor már szinte mindenki jövendő pápaként tekintett, és Giovanni Battista Montini, a későbbi VI. Pál. Mindkettőjüket jelentős pápaként tartja számon az egyháztörténet.

Ferenc pápa történelmi iraki látogatásáról hazatérőben, a repülőn jelentette be újságíróknak, hogy ő fogja tartani az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét Budapesten. A hivatalos meghívás még jóval korábban Erdő Péter bíborostól és Áder János államfőtől érkezett. Az utóbbi 2020 februárjában járt e célból a Vatikánban. A második budapesti eucharisztikus világtalálkozót 2020 szeptemberében kellett volna megtartani, de a koronavírus-járvány miatt az esemény egy évvel elhalasztódott.

A Statio Orbist, a záró szentmisét az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lezáró eseményeként 2021. szeptember 12-én tartotta Ferenc pápa. A liturgikus eseményt több mint 2000 tagot számláló, a Kárpát-medence minden részéről érkező önkéntesekből összeállt egyesített kórus kísérte, ennek köszönhetően is felejthetetlen szépségű szentmisén, eucharisztián vehetett részt a szervezők becslése szerint több százezres hívősereg.

A pápa útja innen rögtön Szlovákiába vezetett, ahonnan visszatérőben szokása szerint a repülőben nyilatkozott az újságíróknak. Apostoli útja tapasztalatairól szólva elmondta, megérintette őt a magyarok ökumenikus szellemisége. Kilátásba helyezte egyúttal, hogy megfontolja egy újabb magyarországi látogatás lehetőségét.

Később a magyar egyházvezetőknek írt köszönőlevelében így fogalmazott: „apostoli utamról visszatérve, szívemben őrzöm azokat a nagy pillanatokat, amelyeket Isten népével együtt éltem meg, akik imádságban egybegyűltek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lezárására".

II. János Pál pápa a Hősök terén 1991. augusztus 20-án

Ferenc pápa a Hősök tere felé tartva az Andrássy úton üdvözli a híveket 2021. szeptember 12-én