Tudta-e?
hogy két és fél milliárd évvel ezelőtt csaknem az egész Földet víz borította?

112. szám - 2014. január 01.

Róma közterei

Az örök város köztereit illetően nagyon bő a választék. Mi csak a legismertebbek közül szeretnénk bemutatni néhányat.
MUZSLAI Izabella | a szerző cikkei

1

A Szent Péter tér a világ legkisebb államának, a Rómán belül működő Vatikánnak a legnagyobb tere. Miután 1614-ben a Szent Péter-bazilika építése befejeződött, a Szentszék néhány nagyobb hibával találta magát szemben s Berninit kérték fel a melléfogások kiküszöbölésére. VII. Sándor pápa egyik fő követeménye az volt, hogy a terület hatalmas tömeget tudjon befogadni s minden jelenlevő láthassa az egyházfő áldást osztó kezét. A tervező ezért két részre osztotta a teret. Az első rész trapézoid alakú, minek következtében a kiszélesedő, ellipszis részen állva közelebbinek tűnik a templom. Az egész teret dupla oszlopsoros folyosó szegélyezi. A barokk épületegyüttes, mely több, mint száz évig készült, 1667-ben fejeződött be s azóta kétségkívül a világ egyik legismertebb látnivalója.

A Spanyol lépcső Róma városának történelmi városrészében található. A 138 fokból álló feljáró Európa leghosszabb és legszélesebb kültéri lépcsősora. Egy kis térről, a Spanyol térről (Piazza di Spagna) indul, ahol egy Bernini által tervezett kis barokk szökőkút, a Barcaccia áll. Ez a szökőkút egy legendáról mesél, mi szerint az 1598-as nagy áradáskor, mikor Róma folyója, a Tiberis kilépett medréből egy elszabadult csónakot találtak itt a lépcsőknek ütközve. A lépcsősor az 1585-ben felszentelt Trinitá dei Monti templomához vezet. Nevét a lépcső és a tér is a közelben lévő Spanyol Nagykövetségről kapta.

A reneszánsz kortól ez az emberek kedvenc találkahelye, ami nem csoda, hiszen tavasztól őszig ritka látványt nyújt a lépcsőt szegélyező virágpompa.

A Trevi-szökőkút szintén a város történelmi részében lévő palota oldalában épült. Ez egész Itália egyik legismertebb látványossága, ahol igazán érvényre jutnak a barokk művészetet széppé tévő lágy, természetes vonalak. A jelenet az ókori római mitológiából való. A szoborcsoport központi részét Neptunusz foglalja el, a kompozíció témája pedig a vizek megszelídítése. A szökőkutat nem véletlenül éppen oda emelték, ahol az Augustus császár megbízásából épült Aqua Virgo nevű vízvezeték végpontja volt. A város Trevi nevű területét a XVIII. században élő XII. Klemen pápa felújíttatta s a kút ekkor nyerte el mai formáját. Megépítése meglehetősen sok időt vett igénybe. Leginkább Bernini nevével kötik össze, bár legnagyobb része Nicola Salvi munkája, aki húsz évig dolgozott befejezésén.

A szökőkúthoz különböző babonák is fűződnek, ami a gyanútlan turistákat arra csalogatja, hogy pénzérméket dobáljanak a vízbe. Naponta nem kevesebb, mint 3 000 eurónyi összeg gyűlik össze, amivel a város szegényeit segítik.

A Népek tere (Piazza del Popolo) egész Itália egyik legnagyobb tere. Középpontját Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodójának, II. Ramszesznek idejéből származó obelisz jelzi, körvonalát pedig több szökőkút, kávézó, étterem, bolt, pihenőhely, 3 templom (mindegyiket a Szent Szűznek ajánlották) s a híres Villa Borghese szegélyezi. A Porta del Popolo, azaz Santa Maria del Popolo nevet viselő kapu az Aurelianus-féle falon vezet át. Ez volt régen a városból kivezető északi kijárat, melyet az uralkodó idejében Porta Flaminiának hívtak. A teret többször átépítették. A napóleoni korban francia ízlés szerint kör alaprajzúvá alakították át, s igyekeztek elérni, hogy minél pompásabb látványt nyújtson. Ekkor hozták létre a tér egyik jellegzetességét, a Neptunusz szoborcsoportot a szökőkúttal és összekötötték a Pincino dombon lévő parkkal is. A három templomról el kell mondani, hogy a távolból nagyon egyformának tűnnek, ám a valóságban különböznek egymástól. A Santa Maria di Montesanto, a Santa Maria dei Miracoli és a Santa Maria Del Popolo nevet viselik. Legelőször a Santa Maria Del Popolo épült meg, ahol a nagy olasz festő, Caravaggio két munkája látható, a Szent Pál megtérése a damaszkuszi úton és a Szent Péter keresztrefeszítése. 

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor