- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Miért szúrósak a kaktuszok? Leveleik szúrós tövisekké alakultak, mert ez kedvezõbb a száraz területeken élõ növények számára. Így kisebb felületrõl kevesebb nedvességet kell elpárologtatniuk, ez pedig a sivatagban, ahol forrón tűz a nap, és ritkán esik az esõ fontos számukra.
123. szám - 2014. december 01.
NázáretAz Újszövetség hajnalánSorozatunk Karácsony havában megjelenő, záró részében Krisztus Urunk fogantatásának városát mutatjuk be bibliai alapokra helyezve.
|
5
|
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16)
Názáret Jézus gyermekkorában –földrajzi tekintetben– csupán jelentéktelen apró falucska volt közvetlenül a Jezréel-völgye felett. Helyzetét illetően azonban rendkívül kedvező helyen épült, hiszen nem messze volt tőle Sepphoris, ami abban az időben Heródes Antipász tartományi fővárosaként működött, de Tibériás, a nagystílű római város és a Galileai-tenger partján sorakozó többi település (pl. Kafarnaum vagy Betsaida) is egy napi járásra voltak tőle. Délkelet felől a Jeruzsálemből induló zarándokútvonalak keresztezték, míg a város magasabban fekvő részeiről elláthattak egészen a Kármel-hegyéig. A város, minek neve héberül „őrző, védő asszonyt jelent” egyik kisebb magaslaton, a Kedumimon épült, ahonnan körülbelül 10 km-re keletre van a Tábor-hegye. Galilea az a vidék, ahol a Szentírást ismerő ember számára megelevenik a történelem. A Bírák könyvének (4. fejezet) tanúsága szerint Debóra prófétanő bíráskodásának idejében éppen itt, a Tábor lankáin történt meg az izraeliták megszabadulása a kánaániták elnyomása alól. Bárák, Naftalinak és Zebulonnak fiaiból álló hadseregével felvonult a hegyen Kánaán királya ellen. Bár kevéske esélye volt a győzelemre, mégis elüldözte az ellenséget. Mivel Isten velük volt s megerősítette népét, azok „eltörölték” katonailag jól felszerelt elnyomójukat, aki akkor már húsz éve uralkodott rajtuk. A II Királyok 4, 8-36-ban leírt történet főszereplője Elizeus, Illés próféta barátja, aki hite által nagy csodatetteket vitt végbe. Egy Sunámban élő gazdag házaspár annyira megszerette őt, hogy egy kis szobát építettek neki házuk tetején, amit be is rendeztek, hogy ha a próféta arra jár, kényemesen meg tudjon pihenni. Ez a helység hozzávetőlegesen olyan messze van Názárettől, mint a tőle keleti irányban magasodó Tábor-hegy. Közel volt ide Gát városa is. Innen származott Jónás próféta, akit engedetlensége ellenére igencsak szeretett az Úr s repkényt növesztett feje fölé, hogy az árnyékot nyújtson számára a nagy melegben. (Jónás 4, 5-11) Názáret, bár gazdaságilag jelentéktelen volt, mégis a Legnaggyobbat adta a világnak. Jézus életének története az angyali üdvözlettel kezdődött a városka egyik házikójának barlangjában. Innen indult el Mária és József Betlehembe a népszámlálásra, majd az egyiptomban töltött évek után ide tértek vissza. A gyermek Jézus itt „növekedett és erősödött telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta”- írja Róla Lukács evangélista (2, 40). Később, mikor Jézus már kafarnaumi lakos volt s megkezdte nyilvános működését, ellátogatott Názáret zsinagógájába is, ahol felnövekedett. A Mennyei Atya pedig úgy akarta, hogy éppen ezeket az embereket érje az a hatalmas kegyelem, hogy magától az Ő szeretett Fiától hallják meg a kinyilatkoztatást, hogy Jézusnak, annak a „srácnak”, akit személyesen is jól ismertek és aki együtt játszott gyermekeikkel isteni küldetése van. Jézus a zsinagógába érve olvasásra jelentkezett. Izajás próféta írását adták Neki, Kinyitotta, majd olvasni kezdte. >>Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.<< (Izajás 61,1-2) Aztán így folytatta, >>Ma teljesedett be ez az írás, a ti fületek hallatára.<< (Lukács 4, 21)
A názáretiek kezdeti öröme felháborodásba fordult. Elkeztek morgolódni s Jézusban csupán Józsefnek, az ácsmesternek a fiát voltak képesek meglátni. Mivel Jézus keményen bírálta őket hitetlenségükért, s mivel az Isten Fiának mondta magát, kihurcolták Őt annak a hegynek peremére, melyen a város épült s le akarták taszítani onnan. Jézus azonban nyugodtan áthaladt a tömegen s visszatért Kafarnaumba. Bár a szent hagyományban nem őrződött meg, hogy melyik volt az a szikla, ahol mindez történt, de azok, akik ismerik a tájat nem is tartják fontosnak, hiszen bárhol is áll ki az ember a peremre, ugyanaz a hatás éri. A város alatt, a szakadék alján szélesen nyújtózik az Jezréel-völgye, ami már azokban az időkben is az egyik legfontosabb vidék volt. Ez volt az ország fő éléstára, valamint itt futottak (s futnak még ma is) keresztül azok az útvonalak, melyek összekötik Délkelet-Európát, az Arab-félszigeten túli területeket, Afrikát s a Földközi-tengert.
A Szent Családnak köszönetően a názáreti falucska városként vonult be a történelembe. Ma a település lakosainak száma meghaladja a 80 000 főt. Mivel ez a legnagyobb arab lélekszámú izraeli város, így izraeli arab fővárosnak is szokták emlegetni. Ez a népcsoport a lakosságának 70%-át teszi ki. A felszínre került régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a terület már 5000 éve lakott. E hosszú idő során számos háborút élt meg és sok minden menthetetlenül elpusztult. Mégis a történelmi nyomok segítenek sejteni annak a rendkívül szerény otthonnak helyét, ahol Máriát meglátogatta az Úr angyala s a Magasságos Lelke által megfogant méhében Megváltónk. Lukács, akit orvos létére annyira foglalkoztatott Jézus története, hogy mindennek alaposan utánajárt, az 1, 26-38-ban meséli el az üdvösségtörténet kezdetét, de erre az eseményre emlékeztet minket az Üdvözlégy Mária imádság is. A Szent Család galileai házikója ma az olaszországi Loretóban áll, minek oltára felett ez a felirat olvasható. „Verbum caro hic factvm est” azaz az „Ige itt lett Testté”. A legenda szerint a kis otthont angyalok hozták ide, de a történelmi dokumentumok szerint a XIII. század végén hajón történt szállítása. Az épület, melynek falai hallották az angyal szavát s a Szűzanya „igen”-jét Isten tervére, rendkívül egyszerű. Négy oldalának egyikét egy sziklafal képezte s az otthon két apró „szobája” tulajdonképpen a házhoz kapcsolódó két kisebb barlangszerű mélyedés volt. A kutatók szerint abban az időben ott, ahol sok volt a barlang, gyakori volt az efféle megoldás, hiszen a sziklabelső hűvös falai kellemesen elviselhetővé tették a nagy meleget, és biztonságot nyújtottak.
A házikó teteje fából volt, amit ma már nem láthatunk, de még sincs tető nélkül. Mint ékszerdoboz a drágakövet, úgy öleli körül egy pompásan faragott márványépület, mi maga is a székesegyházon belül található. A bazilika megépítése a XV. században vált szükségessé, amikor nagyon megnőtt a zarándokok száma. Építését II. Pál pápa rendelte el, hogy megóvja a Szent Falakat. Később elkészült a ma is látható épületegyüttes, hogy oltalmat nyújtson a Szentély számára az esetleges ellenséges támadásoktól. Napjainkban 300 körül van azoknak a szenteknek és boldoggá avatottaknak a száma, akik eljöttek ide, hogy kifejezzék hódolatukat, segítséget és áldást kérjenek a Szent Családtól. Az egyházi vezetők közül XVI. Benedek pápa kétszer is járt itt hivatali ideje alatt.
Názáretben a Szent Ház helyén az Angyali Kihirdetés Bazilikája áll, ami a Közép-keleti térség legnagyobb temploma. Alatta található az a barlang, melyben –a keresztény hagyomány szerint– az angyal hírül adta Máriának a Mennyei Atya akaratát. Egy oltár áll azon a helyen, ahol „az Ige Testet öltött”.
A Bazilika építését 1966-ban kezdték meg egy, az V. századból származó bizánci templom helyén. Ma ez a zarándokok első számú célpontja. Másik vonzó helyszín a Szent Józsefnek ajánlott templom, mely azon a helyen van, ahol vélhetően Szent József ácsműhelye állott. Az Angyali Kihirdetés Bazilikájától nem messzire található a keresztes háborúk éveiben (XI-XII. sz.) épült zsinagóga, aminek a hagyomány szerint az a zsinagóga állott a helyén, ahová Jézus gyermekként járt imádkozni, tanulni s ahol felnőttként felolvasta Izajás próféta jövendölését a Megváltóról.
A települést még ma is az az egyetlen forrás látja el vízzel, ahová a Szent Család is naponta eljárhatott. Bár azt nem tudjuk, hogy abban az időben hogyan nézhetett ki a kút, mégis e cikk szerzője szívesen elgondolja, ahogyan Mária beszélget az asszonyokkal miközben mosnak, hogy kosárba rakja a tiszta ruhát, míg Jézus ott futkos a többi gyermekkel. Porosak, kócosak s nagyokat kacagnak. A munka végeztével Édesanyja szólongatja Jézus nevét, hogy ideje indulni. Majd vizet merítenek a korsóba s haza is indulnak. A zarándokok ma gyógyító jelleget tulajdonítanak a forrásvíznek.
|
Kapcsolódó cikkek
- Ember alkotta szerkezet egy üstökös felszínén
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Jöjj és láss!
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- Hitünk!
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- a Szentség utáni vágy
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- Egyház és média
- Hidat építeni Krisztussal
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Kármel
- Az új tudomány
- Tábor kontra Hermon
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A vallás és a vallástudomány
- Jézus városa
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Olvasóink ajánlata