Tudta-e?
A számítógépes merevlemez feje adatrögzítéskor egészen közel kerül a lemezhez. Hogy mennyi is ez a távolság? Nos, az emberi hajszál vastagságának négyezred, a vörösvérsejt átmérőjének háromszázad, s cigarettafüst részecskéjének 250-ed része.

122. szám - 2014. november 01.

Űrkutatás

Zűr az űrben

Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban felgyorsult a verseny az űrbéli lehetőségek esetleges jövőbeni kihasználása végett. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is versenybe szállt, előbbi a Holdra, utóbbi pedig Mars körüli pályára juttatta el sikeresen saját fejlesztésű űrszerkezetét.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

9

Időpontokról is cikkeztek a szaklapok, azzal kapcsolatban, hogy mikor esedékes űrutasok Holdra szállása, de a marsi küldetések időpontja is körvonalazódni látszott. Magáncégek is beszálltak az űrversenybe, október végén azonban az Egyesült Államokban váratlanul - négy napon belül – két súlyos baleset is történt.

Előbb az Antares teherszállító űrhajó robbant fel Virginia állam partjainál. Az Orbital Sciences Corporation bejelentése szerint a repülésirányítók tudatosan semmisítették meg a járművet, miután észlelték annak meghibásodását. A baleset oka egyelőre ismeretlen, a szakemberek az irányítótorony által rögzített adatokból és a rendelkezésre álló videofelvételekből próbálják kikövetkeztetni, hogy mi történhetett. Az Antarest eredetileg egy nappal korábban kellett volna felbocsátani, de elhalasztották a startot, mert egy hajó a rakéta röppályája alatti tiltott övezetbe tévedt. Az Antaresnek orosz gyártmányú hajtóművei vannak, melyeket Oroszországban is teszteltek. Marc Kelly amerikai űrhajós, aki már az Endavour és Discovery űrsiklókkal járt az űrben, azt nyilatkozta, hogy ezek a hajtóművek közismerten megbízhatók.

Szakértők véleménye szerint a balesetek súlyos csapást mértek az amerikai űrkutatásra. Főleg azért mert, az elhidegülő orosz-amerikai viszony közepette a Nemzetközi Űrállomás fenntartásában az amerikaiak most jó ideig kénytelenek lesznek még jobban az orosz űrkutatási hivatal segítségére támaszkodni, hiszen a virginiai űrközpontot egyelőre valószínűleg nem tudják majd használni.

A balesetben megsemmisült az amerikai magántársaság teherűrhajója, mely mintegy 2,3 tonna terhet: vizet, élelmet, ruhát, valamint a tudományos kísérletek elvégzéséhez szükséges berendezéseket szállított volna az űrállomásra. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén jelenleg hat asztronauta van. A rakomány körülbelül harmadát kitevő tudományos berendezések együttesen 725 kilogrammot nyomtak.

A NASA által kiadott közlemény szerint a teher elvesztése nem ront az űrhajósok helyzetén, mert továbbra is mindenből van elegendő tartalékuk. Az űrállomás legénységének ugyanis négy-hat hónapra elegendő élelme és vize van, ráadásul hamarosan más teherűrhajók érkezése várható. A tudományos kutatások terv szerinti megvalósítására azonban nyilván mindenképpen komoly hatással lesz, mivel a berendezések megsemmisültek, akárcsak a több mint 200 millió dollárt érő hordozórakéta és maga a teherűrhajó is.

Érdekes tényként kezelhető, hogy a baleset után alig kilenc órával már sikeresen útnak is indították Bajkonurból a Progressz M–25M orosz teherűrhajót, mely 2,5 tonnányi vizet, élelmiszert, levegőt, az űrállomás pályamódosításaihoz szükséges üzemanyagot és tudományos berendezéseket vitt magával. A teherűrhajót - most először - egy Szojuz–2.1a típusú hordozórakétával állították Föld körüli pályára. Ilyen hordozórakétát eddig csak műholdak felbocsátására használták. A tervek szerint pedig decemberben SpaceX magánvállalat Dragon nevű teherűrhajóját is a Nemzetközi Űrállomásra küldik.

A magánvállalatnak ez lett volna a harmadik űrbéli küldetése. Az Orbital Sciences első, Cygnus típusú teherűrhajóját januárban indították el sikeresen az űrállomásra, majd július közepén is volt egy sikeres indítás. A NASA 1,9 milliárd dollárt fizet a cégnek azért, hogy 2016-ig nyolc alkalommal utánpótlást szállítson az űrállomáson dolgozóknak. A baleset után azonnal 12 százalékkal zuhantak az Orbital Sciences tőzsdei részvényei. A NASA hasonló szerződést kötött a SpaceX céggel is.

Mindösze négy nappal az Antares balesete előtt próbarepülés közben lezuhant a Virgin Galactic magánvállalat űrrepülőgépe is. Az Amerikai Egyesült Államokban, a kaliforniai Mojave sivatagban történt az eset. A kaliforniai autópálya-rendőrség szerint a szerencsétlenségben az űrrepülő egyik pilótája meghalt, a másikat pedig súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Az eddigi információk szerint az űrrepülőgép próbarepülés közben meghibásodott, majd lezuhant. A baleset azt követően történt, hogy az űrrepülőgép levált a WhiteKnightTwo hordozó-repülőgépről amit külön erre a célra gyártottak. Szemtanúk szerint az űrrepülő azt követően robbant fel, hogy a leválás után begyújtotta a saját rakéta-hajtóművét. A Virgin Galactic közölte: a pilóták tudatában voltak a hibának, mielőtt a rádiókapcsolat megszakadt volna. A Virgin Galactic a SpaceShipTwo árrepülőgéppel a jövőbeni tervek szerint turistákat szállított volna a világűrbe, de a földrészek közötti nagysebességű közlekedés kifejlesztésében is számítottak volna az űrrepülőgépre.

A Virgin Galactic már évek óta reklámozza, hogy repülőutazásokat tervez indítani 100 kilométerrel a Föld felszíne felett, amelyek során az utasok gyönyörködhetnek a különleges perspektívákban, valamint megtapasztalhatják a súlytalanság élményét is. Az esettel kapcsolatban az Orbital Sciences Corporation illetékesei bejelentették, hogy a repülésirányítók tudatosan semmisítették meg a járművet, miután észlelték annak meghibásodását.

A közelmúlt űreseményeihez tartozik az is, hogy októberben, Kínában sikeresen útnak indítottak egy emberek nélküli kísérleti űreszközt, mely 380 ezer kilométeres magasságban egy félkört tesz a Hold körül, majd visszatér. A próbálkozás a kínai űrprogram következő főszereplőjének, a Csang'o-5 űrszondának a felkészítését szolgálja. Az űrjárművet a legfejlettebb Hosszú Menetelés 3C hordozórakétával lőtték fel a szecsuani Hszicsang űrközpontból. Adatok begyűjtése, műszaki berendezéseinek próbája, navigációs, irányítási rendszerének, hőpajzsának a tesztje mellett a kísérlet célja a 2017-ben esedékes Csang'o-5 misszió pályájának részbeni tesztelése volt.
A tervek szerint ugyanis a Csango'-5 (Holdistennő-5) 2017-es küldetése során mintákat gyűjt majd, de tapasztalatot szereznek vele a Holdra szálláshoz és a felszálláshoz alkalmazott eljárásról, a Hold körüli pályán végrehajtott dokkolásról is.  Kína holdprogramja keretében eddig már három szondát küldött az űrbe. A Csang'o-1-et 2007-ben és három évvel később a Csang'o-2-t, majd pedig a holdjáróval felszerelt Csang'o-3, amely tavaly decemberben nem becsapódásos landolást hajtott végre Holdon. Ezzel a történelmi eseménnyel - az Egyesült Államok és Oroszország után - Kína is feliratkozott a holdfelszínre expedíciót küldő nemzetek listájára. Az ezredfordulót követően gyorsult fel egyébként a kínai űrkutatás. Tíz évvel az után, hogy a hatalmas ázsiai ország embert juttatott az űrbe, tavaly már egy ember nélküli űrszondája is sikeresen landolt a Holdon. 2020 tájékán pedig, működő űrlaboratóriuma mellé saját űrállomást tervez nyitni nemzeti űrprogramja részeként. 

Kína kizárólag saját fejlesztésű technológiával egy korábban még fel nem térképezett helyszínen: a Hold Szivárvány-öblében landolt. A kezdetben sikeres küldetés tényét némileg beárnyékolta a Jáde Nyúl holdjáró meghibásodása. Az űreszköz a szakértők szerint javíthatatlan, de ennek ellenére Peking továbbra is kitart űrprogramjának megvalósítása és a további kísérletezés mellett. Ennek alapján pedig 2018-ban a Chang'o-6 Hold expedíciója következik, űrhajóst csak ez után küldenének az égitestre. Azt követően azonban holdbázis építését is tervezik.  A nyilvánosságra hozott tervek szerint 2016-ban üzembe helyezik Kína második űrlaboratóriumát, a Tienkung-2-őt, amely a Tienkung-1-et váltja, és annak egy jóval fejlettebb változata lesz majd. A Tienkung-1 három évvel ezelőtt állt Föld körüli pályára, 2013-ban érkeztek az állomásra űrhajósok. Az első kínai, Jang Li-vej 2003-ban jutott az űrbe, őt eddig összesen kilenc honfitársa követte. 2012-ben első kínai nőként Liu Jang is járt az űrben. Emellett a meglévő három mellé Kína egy újabb rakétakilövő bázist épít a dél-kínai Hajnan tartományban. Emlegetik azt is, hogy Kína egy évtizeden belül a Mars felfedezésére is programot indítana.
 

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor