Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően

A beszédek nem a pusztításokról, a hanyatlásról, a kínokról, szenvedésekről, az egyszerű emberek áldozatairól szóltak, amiknek nem volna szabad megismétlődnie, hanem teljesen másról, pontosabban arról, amit az aktuális politikai hatalom, ellenzék a saját szája ízének megfelelően hallani szeretett volna magáról. Az I. világháborús megemlékezések nem a szörnyű tanulság levonását szolgálták, hanem bizonyos politikai struktúrák közkedveltségének növelését vagy mások pocskondiázását, besározását.

Az objektivitás hiánya nem csak a média, a politika sajátossága. A „történelmi” adatok is sokszor mások-mások, nem is szólva a tények magyarázatáról. Politikai beállítottság, nemzeti, vallási hovatartozás, pénzérdekek ferdítik gyakran a „valós” adatokat. Az interneten, látszólagos történelmi honlapokon, és az újságokban is sok „történelmi” statisztikai adat látott napvilágot az utóbbi időben. Ezek hiányosságaira szeretnék egy kis fényt vetíteni.

Száz évvel a nagy háborút követően is csak becslések vannak arról, hogy milyen borzalmakkal, azaz emberi és anyagi veszteségekkel járt az első világháború. Nem csak a különböző országok esetében vannak különbségek, hanem egy-egy országon belül is léteznek jelentős eltérések a statisztikai adatokat illetően. Az alábbiakban egy táblázatot állítottam össze, hogy egyes országokban mekkorára becsülik az áldozatok számát. Csak tíz ország adatait vettetem össze a nagy háborúban résztvevő sok ország közül. Ebből három különböző ország (Németország, Magyarország és Szerbia) adatait hasonlítottam egymáshoz, de mindenhol két eltérő forrás adatait használtam fel. Hogy a számadatoknak mennyi köze van ahhoz, hogy valaki a győztesek vagy a vesztesek közül került-e ki a nagy háborúból, azt az olvasó saját véleményalkotására bízom? Ezzel csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy még a XX. század kezdetéről sem maradtak fenn pontos adatok erről a fontos történelmi eseményről, és hogy az úgynevezett „történelmi” adatokat bizony nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk, össze kell hasonlítanunk más adatokkal, amennyiben van rá lehetőségünk.

A lenti táblázat csak a halott katonák adatait tartalmazza, bár az általam talált honlapokon néhol nincs pontos utalás ezzel kapcsolatosan sem. Az elhunytakhoz kellene még sorolni a civil áldozatok számát, továbbá a sebesültek és eltűntek adatait. A sebesültek esetében nem csak testi sérüléseket szenvedő túlélőkre kellene gondolni, hanem a lelki sérültekre is. Rengetegen beleőrültek a háború borzalmaiba, és életük végéig vegetálásra voltak ítélve, és voltak olyanok is, akik csak „időnként” kattantak ki, megkeserítve a saját és hozzátartozóik életét. Ezekkel az adatokkal lenne részben teljes a kép. A borzalmakat összegezni azonban lehetetlen!

Jelentős volt továbbá az anyagi kár. Az országok a gazdaságai összeomlás szélére kerültek. Az erkölcsi értékvesztés is vitathatatlan. Sajnos a háború lejártával nem ért véget a halál pusztítása. A spanyolnátha, a forradalmi, ellenforradalmi megmozdulások, polgárháborúk, pogromok tovább súlyosbították a helyzetet. Ezekből a bizonytalan politikai folyamatokból kifolyólag adódik a becslések különbözősége, a halottakat valahová be kellett sorolni.

Bár az életfeltételek a háború bő 4 éve alatt drasztikusan romlottak, az élet élni akart. A halállal szembenézve keményen dacoltak az akkori kor emberei, a „szerencsés” túlélők. Hogy a hozzátartozóiakat milyen statisztikai rubrikákba sorolták a háború végén, arra nem tudtak, nem akartak odafigyelni. A meglévő adatokat azután mindig egy kicsit átdolgozták azok, akik a történelmet alakítják.

Íme, egy különböző számokból álló, az internetről, újságokból vett adatokat összehasonlító táblázat. Példának ahhoz, hogy az aktuálpolitika mennyire egyedi módon használhatja a „történelmi” adatokat! Néhol vannak megegyező, vagy csak kis eltéréseket mutató adatok, másutt az eltérések igencsak elgondolkodtatóak. De alkosson véleményt maga az olvasó!