Hét héttel húsvét után: pünkösdkor

Mozgó ünnepről van szó, amelyet a húsvét utáni ötvenedik napon tartanak, azaz a húsvét után hét héttel. Leginkább május havára esik az ünnep, ezért is nevezték régente ezt a hónapot a magyarok Pünkösd havának.

Azon a szent napon Jeruzsálemben, hétszer hét nappal Jézus feltámadása után az őket betöltő Szentlélek közösséggé, egyházzá formálta a kételyeikkel küzdő tanítványokat, akik nyelveken szólalnak meg, prófétálnak és ismételten meglelik életfeladatukat.

Pünkösd, a keresztény hit három nagy ünnepének az egyike, a közösséggé épülés, az egyház megszületésének csodákkal kísért nagy napjának az emlékünnepe. Az Apostolok Cselekedetei tanúsága szerint (ApCsel 2,1-14.) ezen a napon Isten lelkétől eltelve erő és bátorság töltötte el az addig bujdosó, életüket féltő apostolok (magyarul küldöttek) szívét, és világosság gyulladt az addig semmit sem értő tanítványok elméjében. Ekkor történt meg, hogy az addig rejtőzködő Jézust követők – ettől fogva már apostolok (magyarul küldöttek) – kimerészkedtek Jeruzsálem utcáira, annak a városnak az utcáira és tereire, ahol mindössze hét héttel és három nappal azelőtt a rómaiak megfeszítették Mesterüket, majd hangos szóval hirdetni kezdték az Igét. Tudhatták pedig, hogy a kegyelmet nem ismerő hódítók habozás nélkül megölik a császár elleni lázadás miatt elítélt vezetők követőit. Tisztában lehettek azzal is, hogy nekik, kisembereknek, halszagú halászoknak, még bírósági tárgyalás sem járt volna, és senki sem kérdezte volna az összesereglett néptől, még kegyetlen katonajátékból sem: kit bocsássak szabadon, Barabást (magyarul az Atya fiát) vagy Jézust?

Esélyük sem lett volna az életben maradásra, ha valaki jelentést tesz a római karhatalomnál, hogy a Pilátus által nemrég elítélt vallási vezető követői „ismét lázongást szítanak”. Zsidó ünnepnap volt akkor is, éppúgy, ahogy Jézus megfeszítésekor, Sávuot, a törvényadás emléknapja, és a rómaiak semmitől sem tartottak jobban, minthogy ilyenkor, amikor zarándokok tízezrei özönlötték el Jeruzsálemet, valaki tömegizgató módon az utcán és a tereken hangoskodjon. A rendfenntartó módszerek akkor, kétezer évvel azelőtt is ugyanazok voltak, mint ma, a forrongást megelőzendő a katonák azonnal közbeléptek és kiszakították az összeverődött tömegből a hangadókat. Egyvalamiben különbözött az eljárásmód, mivel a rómaiakat nem kötelezték a demokratikus játékszabályok, ezért habozás nélkül megölték vagy rabláncra fűzték a maguk köré embereket gyűjtő hangoskodókat, ahonnan az út a keresztfa felé, vagy egy sötét bányába, esetleg egy gályára vezetett, miként a Ben Hur nevű kultuszfilmben láthattuk. Mindegyikük a lassú, kínos halállal volt egyenlő.

Teljesen valószerűtlenül másként történt, és már ez is csodaszámba ment. Senki sem bántotta a kiáltozó, nyelveken beszélő tanítványokat, és a mindig elsőként cselekvő Pétert sem akadályozta meg senki, hogy megtartsa a keresztény hit első, Jézus messiási szerepét megvilágító prédikációját.

A nyelveken szólás, a glosszolália volt a pünkösdi esemény látványos, illetve hangzatos csodája. Mit takart ez? Azt, hogy a Lélekkel eltöltöttekben elhárultak a megértés akadályai, bárki szólalt is meg, bármilyen nyelven – arámiul, koptul, perzsául, etiópul, latinul vagy görögül – mindenki kivétel nélkül megértette őt. A nyelveken szólás a bábeli esemény pozitív ellenpólusa. A bibliai mítosz szerint az Isten ellenében szövetkező – égig érő tornyot építő, vagyis a magukat Isten helyébe képzelő – emberek nyelvét összezavarta az Úr, és azok nem voltak képesek többé megérteni egymást. Az Istenhez visszatérő, Szentlélekkel eltöltött emberrel ennek az ellenkezője történik, beszéljen bármilyen nyelven, mindenki megérti őt, mert a Lélek ereje egységbe forraszt. Ez Pünkösd, a csodák napjának a központi üzenete, ami ezért a közös-ség, az egy-ház megszületésének az ünnepnapja. (A magyar nyelv szavaira érdemes odafigyelni, gyakran mélyértelmű üzenetet hordoznak.)

A kilencvenes évektől fogva Csíksomlyón is egy kisebbfajta csodának, a magyar közös-ség újjászületése első lépéseinek lehetünk a szemtanúi. A Lélek egységbe forrasztó és átalakító ereje így is működhet, nemcsak az egyént formálhatja újjá, hanem az egész nemzetet is, ha úgy akarja. Pünkösdszombaton minden évben százezrek gyűlnek össze a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó közötti nyeregben, magyarok a világ minden részéről.

A csíksomlyói búcsú