- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A világtörténelem leghosszabb műsormegszakítását a BBC követte el. Egy Miki egér rajzfilmet szakítottak félbe azzal a hírrel, hogy kitört a második világháború. Hat év múlva aztán akkurátusan folytatták a félbeszakadt rajzfilmet, pontosan attól a ponttól, ahol anno abbahagyták
122. szám - 2014. november 01.
Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrébenIzrael legfontosabb ágazatai közé soroljuk gyémántiparát, melyet a világ élvonalában említenek. Az ország gyémántpiaca a világ legnagyobb ilyen jellegű központjává nőtte ki magát.
|
7
|
Izrael területének hosszúsága 470, míg szélessége 135 km. E parányi (22 070 km2) országot 7,8 millióan lakják. A térség a szubtrópusi övezethez tartozik, ami annyit jelent, hogy száraz, meleg éghajlat jellemzi, a déli országrész pedig elsivatagosodott. Kis területe, a természeti kincsek hiánya (kevés édesvízkészlet, termőtalaj, energiaforrás, bányakincs; rendelkezik nátriummal, káliummal, kálciummal, brómmal, szulfáttal, foszfáttal) és a nehéz életkörülmények ellenére is stabil gazdaságot sikerült felépítenie. Legfontosabb ágazatai közé soroljuk gyémántiparát, mit a világ élvonalában említenek. Az ország gyémántpiaca a világ legnagyobb ilyen jellegű központjává nőtte ki magát (az itt értékesített brilliánsok a gyémántkereskedelem kb. 40%-át teszik ki világviszonylatban) köszönve megbízhatóságának és a magas szintű szakértelem jelenlétének az iparág minden ágazatában. Izrael iparának fejlettségéhez nagyban hozzájárul a magas szintű szakértelem. Ezt bizonyítja a másik vezető ágazat is, illetve a csúcstechnológiához kapcsolódó iparágak. Napjainkban itt tapasztalható a legnagyobb fejlődés, ami az állami beruházásoknak is köszönhető. Évente nagy összeget különítenek el tudományos, kutatási és fejlesztési célokra. Izrael építőiparának bizonyos ágazatait szintén a világ élvonalában kell említenünk, de az ország jövedelme szempontjából nem elhanyagolható a textilipar és ruhagyártás, acélipar, gép- és fegyvergyártás, a vegyipar, cement- és gumigyártás stb. Haifában jelen van a kőolajfinomítás is amihez a nyersanyagot főként Mexikóból és Egyiptomból importálják.
Az ország iparának ugrásszerű fejlődését több rendkívül fontos tényező indította el az 1990-es években, hogy 2006-ban a világ második legdinamikusabban fejlődő országává váljon. A mai modern ipar elődje azonban szerszámkészítő és mezőgazdasági termények feldolgozásával foglalkozó kis cégek voltak. A távközlés rohamos fejlődése a csúcstechnológiát képviselő iparágakkal van szoros kapcsolatban, míg az idegenforgalom és a kereskedelem igényei a közlekedés számára támasztanak fontos fejlődési alapot. Izrael turisztikai vonzerejéről egész tanulmányt írhatnánk. Főként vallási, történelmi-régészeti valamint üdülési szempontokból kedvelt. A körülmények nyújtotta lehetőségek azonban még messze nincsenek kihasználva, így a jövőben ez fogja jelenteni az ország gazdaságának egyik húzóerejét. Izrael mezőgazdaságának jellemzői közé tartozik az a tény, hogy kevés a termőtalaj, a csapadék és szűkös az édesvízkészlet mégis régtől fogva fontos. Az itt élők kísérletezési kedve és találékonysága, kitartása emelte fel és tartja meg ezt a gazdasági ágat, ami napjainkban öntözési és más, a problémás területek földművelésének megkönnyítésével kapcsolatos technológiát exportál külföldre. Szintén jelentős az Európa felé irányuló élelmiszerexportja. Izrael nagyban hozzájárul ahhoz, hogy télen is hozzájuthassunk nyári zöldségfélékhez és gyümölcsökhöz. A sivatagi oázisokban datolyapálma ültetvények, a mediterrán tengerparton banán- és narancsültetvények sorakoznak, a hegyoldalakat olíva- és szőlőültetvények borítják, ahol pedig hűvösebb az éghajlat mandulát, mogyorót, diót is termesztenek. A medencék talaja inkább a gabonafélék és takarmánynövények termesztésére alkalmas. Az állattartás alapját ma a modern baromfi- és a szarvasmarha tenyésztés adja. Izrael gazdaság jellemzői Jézus korában A Szentírás több helyen tanít minket olyan módon gazdálkodni, ahogyan azt mennyei Atyánk a világ teremtésénél elképzelte, becsületesen s nem csak saját, hanem mások javára is. Emlékeztetőül csupán néhány igehelyet említenénk melyek közül a Lukács evangéliumából idézett részek magától Jézustól valók.
Mivel idei cikksorozatunkban eddig kevesebb hangsúlyt fektettünk az Újszövetség tanításaira, Urunk példázatairól pedig nem is szóltunk, e cikkünkben néhány részletet kicsit bővebben szeretnénk elemezni. Az evangéliumok hű képet festenek a kor gazdasági jellegzetességeiről. Jézus gyakran tanított Isten országáról úgy, hogy példabeszédeiben egy-egy foglalkozás törvényszerűségeit, fortélyait vagy éppen az aktuális évszakhoz kapcsolódó munkát magyarázta. Így mondanivalója könnyen érthető volt a tanulatlan többség számára is. Az Újszövetség tanúsága szerint ezekben az időkben a legfontosabb gazdasági ágazatok egyike volt a szőlészet. A János 15, 1-10-ben Jézus azt szeretné megértetni hallgatóival, hogy akkor fognak sok „termést hozni”, ha ragaszkodnak tanításaihoz, azaz megmaradnak az Ő szeretetében. Mindezt szinte filmszerűen meséli el miközben arról beszél, hogy Ő maga szőlőtő, a mennyei Atya a szőlőműves és minden olyan hajtást (amik mi, hívők vagyunk), ami nem hoz termést, azt lemetszi a tőről és elégeti. Ki ne értette volna meg ezt a tanítást, hiszen ma is pontosan ugyanígy gondozzuk ültetvényeinket! Máté evangéliumának 13. fejezetében (3-9) Jézus a földművelésről tanít. Elbeszélésében számba veszi azokat a lehetőségeket, amik történhetnek az elvetett maggal. Ha útszélre esik, megeszik a madarak. Ha köves helyre hullik, könnyen kikel, de mivel gyökere nincs a kellő mélységben, hamar kiszárad. A tövisek közé hullott mag kikel ugyan, de elnyomja a gaz, a jó földbe hullott vetőmag pedig bőven fog teremni. Így magyarázta meg hallhatóságának, mi lehet a sorsa Isten Igéjének mindannyiunk szívében s állít tükröt mindannyiunk elénk. A halászatnak szinte központi szerepe van az evangéliumokban. Részben azért, mert a Galileai-tenger partján, ahol az itt élők egyik megélhetési lehetőségét képezte, az emberek mindennapjainak elkerülhetetlen része volt, még ha talán ők maguk nem is ezzel foglalkoztak. Másrészt azért, mert éppen a halászat példáján mutatja be Jézus az evangélium terjesztését, az Őt követők feladatát. A ma is élő Isten minket is ugyanazokkal a szavakkal hív el követésére, mint amikkel legelső tanítványait, Simont azaz Pétert és testvérét Andrást hívta meg a Vele való közösségre. „Jöjjetek utánam, és én emberek halászává teszlek titeket!” (Máté 4, 19) Abban az időben sok ember számára jelentett megélhetési forrást a pásztorkodás is, ami szintén többször szerepel a példabeszédekben. Jézus magyarázza, hogy Ő a jó pásztor, aki ismeri juhait, hogy azok is ismerik pásztoruk szavát és azt is elmondja nekik, hogy életét fogja adni juhaiért. (János 10, 1-18) A másik sokat idézett tanítás az elveszett bárány története (Lukács 15, 4-7), amivel tulajdonképpen Urunk azt szerette volna szemléltetni, hogyan is történik a megtérés, Isten megismerése és követése. Ha a száz juh közül egy is eltévelyeg, a pásztor otthagyva a nyájat, keresésére indul. Mikor megtalálja, vállára veszi, visszaviszi a nyájhoz s örömünnepre hívja szeretteit. Bizonyára többünkhöz közel áll ez a történet, akik elcsatangoltunk Istenen kívül keresve a boldogsághoz vezető utat. Jézus azonban valóban mindnyájunk után jön s ha engedjük Neki, megragad minket s visszavisz minket az Ő biztonságot és örömöt jelentő közelségébe. Néztünk-e már úgy a Szentírásunkra, Istenünk Szavára, mint egy olyan tankönyvre, mely gazdálkodni tanít minket? A Máté 13, 45-46 és 25, 14-30 igehelyek középpontjában a jó üzletkötés szabályszerűsége és a javakkal való bánásmód áll. A Máté 25, 14-30-ban Urunk a helyesen befektetett pénzről oktat minket, de szavait vonatkoztathatjuk a Szentlélek ajándékaira is. Ezeket, mint az anyagi javakat is azért kapjuk, hogy mások szolgálatára, megsegítésére használjuk. A történet szerint egy gazdag úr hosszú útra készült, de még mielőtt eltávozott volna, rábízta vagyonát szolgáira, hogy gazdálkodjanak vele. A pénzt igazságosan, képességeik szerint osztotta el. Egyikük öt, másikuk kettő, a harmadik pedig egy talentumot kapott. Nem téveszthetjük szem elől, hogy az egy talentum sem volt kis összeg, kb. 20-40 kg közötti arany/ezüst mennyiségének felelt meg s szépen lehetett volna gazdálkodni. Míg a másik kettő a kapott vagyont jövedelmezőn befektette, társuk elásta, hogy biztonságban legyen. Mikor visszatért a tulajdonos mindegyikőjüktől számon kérte, hogyan gazdálkodtak. Kettejüket megdicsérte, a lustát pedig megfedte s hiába magyarázkodott, elvette tőle a rábízott összeget s odaadta annak, aki a legtöbbet gyűjtötte. („Mindannak, akinek van, még adnak és bővelkedni fog.” Mt 25,29) A lustának az lett a további sorsa, hogy elbocsátották s kilépve a sötétbe (egyik magyarázat szerint: kiesve Isten kegyelméből) bezárult mögötte a kapu. A kereskedőről és az igazgyöngyről szóló tanításban a Mester arra oktat, hogyan kell jól üzletelni, nyereséges üzletet kötni. (Máté 13, 45-46) Ha a kereskedő egy igazán értékes igazgyöngyre lel, eladja mindenét s megveszi azt – mondta, miközben arra utalt, hogy ha valaki megtalálja az Istent, a létező legnagyobb értéket s megtapasztalja szeretetét, vigasztalását, gyógyítását, segítségét, többé már nem fogja akarni elengedni.
|
Kapcsolódó cikkek
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Zűr az űrben
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Jöjj és láss!
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- Hitünk!
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- a Szentség utáni vágy
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- Egyház és média
- Hidat építeni Krisztussal
- Az Újszövetség hajnalán
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Kármel
- Az új tudomány
- Tábor kontra Hermon
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A vallás és a vallástudomány
- Jézus városa
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Olvasóink ajánlata