A foci, mint jövedelmező iparág

Ezért érdemes a focit, mint sportot, vagy jelenséget sok szempontból is megvizsgálni. Ahány nézőpont, annyi új tükre jelenik meg egész civilizációnknak és az egyes társadalmi közösségeknek, nemzetállamoknak is.

A nemzeti futballválogatottak a legtöbb országban a társadalom tükörképei is egyben. A kollektív emlékezet pedig őrzi a labdarúgással kapcsolatos sikereket és kudarcotokat. Az aranycsapat kollektív emlékezete egy időre a magyar identitás részévé vált. Úgy tűnt, ez sokáig így is marad, de az idők változnak. Az ezredforduló után születettek közül már kevesen tudják, ki volt Puskás, Grosics, Kocsis, vagy Hidegkúti. Mivel a pályán mindig két csapat mérkőzik, a sikerek és a kudarcok is másként csapódnak le. Az 1954-s német-magyar meccs az előbbiek számára nemzeti tragédia, a németek pedig a második világháborút követően ekkor járhattak először újra emelt fővel, egy győzelmet ünnepelve. Nincs még egy olyan sportág, mely megközelítőleg ennyi embert hozna lázba, mint a foci. Az egyik híres focista állítólag azt mondta egyszer: „Egyesek azt hiszik, a futball annyira fontos, hogy úgyszólván élet-halál kérdése. Mindig elszomorít, ha ilyen véleményt hallok. Biztosíthatok mindenkit: a futball sokkal, de sokkal fontosabb.”

A szociológusok sokszor kivesézték már a labdarúgás népszerűségének jelenségét, de mindig lehet újabb rétegeket feltárni. Az olyan ősi ösztönök, mint a közösséghez való tartozás ösztöne, a területvédelem, vagy a harc ösztöne, az olyan, a modern kori kapitalizmus által generált ösztönökkel van benne vegyítve, mint a verseny, a növekedés, az innováció, vagy a munka tisztelete. Lényegében azonban a törzsi harc egy modern és kulturált változataként is felfogható.

A sportszociológia első generációs szerzői abban látták a népszerűségét, hogy a mai társadalmak erősen kontrollált világában az embereknek szüksége van olyan tevékenységekre, amelyekben megélhetik az izgalmat, a bizonytalanságot, a reményt. Egyben pedig a folyamatosan felhalmozódó feszültséget is levezethetik. A foci szabályai egyszerűek, közérthetők és a kezdetek óta lényegében alig változtak. Ez is sokban hozzájárul valószínűleg a töretlen népszerűségéhez. Egyfajta vallást helyettesítő valamiként is tekinthetünk rá. Sokan egyfajta szekuláris vallásként tekintenek rá. Valóban számos párhuzamot lehet felfedezni a vallás és a foci között. A labdarúgás is tele van rituálékkal. Bálványokat is teremt, hiszen a sztárok végül azzá válnak. Ugyanakkor ezek a végül legendáshősökké váló nagy sztárokat később már szinte népmesei elemekkel átszőtt történetek övezik.

Jótékony hatása van a gazdaságra is. Annak ellenére, hogy azok, akik nem szeretik a focit, hajlamosak azzal érvelni, hogy kidobott pénz, amit ráköltenek. A labdarúgó-világbajnokság szinte minden országban jótékony hatással van a gazdaságra. Még azokban az országokban is, melyek válogatottja ki sem jutott a világbajnokságra. A korábbi világbajnokságok adatait elemezve számszerűen kimutatták, hogy a vendéglátóipar, a kereskedelem számos ágazata, a tömegkommunikáció, a reklámipar és az idegenforgalom is jelentős növekedést tud produkálni a nagy érdeklődéssel kísért világtornák idején. Milliárdok nézik a meccseket a televíziós közvetítéseken keresztül. Az ebből eredő jogdíjak pedig hatalmas pénzforgalmat generálnak. Ezzel párhuzamosan azonban pl. még a sör- és üdítőitalok gyárai is jelentősen profitálnak, hiszen ki az, aki úgy néz meccset, hogy nem bont ki valami hűsítőt, vagy rágcsálnivalót. A reklámoknak a célközönséghez történő eljuttatására is rendkívül kedvező alkalom a „mundiál”. Sokmilliárdos üzlet zajlik most nem csak Oroszországban, hanem az egész világon. Ami a házigazdát illeti, matematikailag általában ők azok, akik veszítenek rajta. Oroszországi szervezői szerint a világbajnokság 2023-ig összesen 30,8 milliárd dollárt hoz a gazdaságnak, de lehet, hogy ha mindent megszámolnak, anyagilag mégis veszteséges. Az ilyen világversenyeknek mindig vannak olyan hozadékai, melyek valójában nehezen számszerűsíthetőek. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sportlétesítmények, a sport-infrastruktúra építése és üzemeltetése egyaránt igen drága és a világversenyt követően többnyire nem sikerül jól kihasználni. Az országimázs-építésben elért eredmények viszont nehezen kimutathatóak, tény viszont, hogy jelentősen elősegíthetik a gazdaság teljesítmény növelését. A pénz az egyik legnagyobb hajtóerő a foci esetében. Földünkön jelenleg is milliók munkahelye kötődik hozzá.

Bizonyos szempontból a valódi haszonélvezők mindig, mindenütt és mindenkor a politikusok. Érdekes megközelítés, lehet is némi valóságalapja, gondoljunk csak például az 1936-os berlini olimpiára. Sokan vélik úgy, hogy ez a mostani is mindenekelőtt politikai célokat szolgál. Ha emellett még anyagi haszonnal is járna, akkor azt a politika csúcsán lévő személyek és azok klientúrája fogja lefölözni.

Az egyetlen válogatott, mely a világbajnokságok történetében sohasem hiányzott, Brazília. Talán az sem lehet véletlen, hogy ebben az országban a foci gazdasági fajsúlya is jelentősebb mint máshol. A brazil klubok rengeteg embernek adnak munkát, emellett a játékosok eladásából származó összegek is nagy hatással vannak az ország gazdaságára. A világbajnoki cím is pénzzel jár egyébként: idén a győztes 38 millió dollárt kap, a második hely 28, a bronzérmes hely 24 millió dollárt jelent. A negyedik helyezett csapat 22 milliót, az ötödiktől a nyolcadik helyezett 16 milliót kap, de még a legutolsó, 32-ik helyezett csapat is kap 8 millió dollárt.

A világ első számú gazdasági nagyhatalma, az Amerikai Egyesült Államok viszont hiányzik a VB-ről. Amíg Dél-Amerikában évtizedek óta a legnépszerűbb sport, Észak-Amerikában nem így van ez, de fordulatot jelenthet 2026, amikor az USA lesz az egyik házigazdája a világbajnokságnak. Amerika azonban mégis ott van az oroszországi világbajnokságon is. A Coca-Cola, az AT&T, a Nike, a Liberty, az Anheuser, a McDonald’s, és a Johnson & Johnson is hatalmas pénzekkel szponzorálja a részvevőket, ugyanakkor jelentős bevételekre is számítanak. Az amerikai multik mellett az Adidas, a Gazprom, a Hyundai Motor, a Visa, Anheuser-Busch InBev, Hisense Kelon, China Mengniu Dairy, Alrosa (orosz gyémántbányász cég) és a Rostelecom (orosz telekommunikációs cég) is hatalmas pénzekkel szponzorálja a labdarúgást, ugyanakkor jelentős bevételekkel is számolnak.