A bitcoinról

Még mindig nem tudni, hogy a 21. században a hagyományos pénznemek szerepét valóban átveszik a virtuális fizetőeszközök, vagy végül az úgynevezett kriptopénzekről csak a történelemkönyvekben olvashat majd az utókor. A virtuális pénzek árfolyama egyelőre nagyon ingadozó, felfúvódások és kipukkanások követik egymást. Nemrégiben az történt azonban, hogy a legismertebb kriptopénz, a bitcoin (BTC) árfolyama magasabbra kúszott, mint az aranyé (unciánként), és meghaladta az 1400 dolláros szintet. Ez meglepő fejlemény annak tükrében, hogy a 2009-ben megalkotott elektronikus valutát két éve már mindenki temette, amikor 2015 derekán 200 dollárig esett vissza az értéke.

A modern kor és a világháló hozadékának tekinthető, hogy ma már a világon 200-nál több virtuális fizetőeszköz van „forgalomban”. Ezek közül minden bizonnyal bitcoin a legismertebb. A BTC kizárólag virtuálisan létező, úgynevezett kriptodeviza. A virtuális devizákkal történő kereskedelmet jelenleg sehol sem szabályozzák, nem létezik egyetlen olyan jegybank sem, mely valamelyik ilyen devizát magáénak ismerné el. Egyetlen kormány sem ismerte el ezeket legális fizetőeszközként. A virtuális fizetőeszközöknek ez látszólag hátránya, de egyben jelentős előnye is lehet. A bitcoin egy olyan virtuális pénznem, amely egy úgynevezett peer-to-peer (személyek közötti), központi csomópont nélküli hálózati megoldáson alapul. A BTC online fizetéseket tesz lehetővé, manapság már számos online kereskedő elfogadja. A központi bankok közreműködése nélkül, közvetlen kapcsolaton keresztül bonyolítják a pénznemet használók a tranzakciókat, alacsony vagy zéró (kezelési) költség mellett. Az alapötlet Satoshi Nakamotótól származik, aki 2009-ben hozta létre. Sokan azonban kétségbe vonják, hogy csak egy személy áll mögötte, illetve, hogy a személy maga egyáltalán létezik, vagy még ő is csak virtuális. A dolog úgy működik, hogy egy hálózat csomópontjain tárolják a fizetések adatait. Saját bitcoin számlát bárki létrehozhat számítógépén, ami aztán lehetővé teszi a BTC átutalását és fogadását.

Sokak szerint a BTC egyszerre új forradalmi technológia, digitális arany, koncepció és fizetési eszköz, emellett az új pénzügyi világ részvénye. Mindenesetre a hackertámadások száma megszaporodott a szuperpénz ellen. Ez egyike lehet azon tényezőknek, amik gátolják elterjedését. Másrészt a nagy „érdeklődés” azt is mutathatja, hogy valami forradalmian új és értékes dolog van születőben. Elemzők egy része szerint a bitcoin a pénzügyi szolgáltatások teljes átalakulását, újrarendezését válthatja ki. Viszonylagos bonyolultsága ellenére – sokak szerint – a mobiltelefonhoz és az e-mailhez hasonló gyorsasággal fog majd globálisan elterjedni, és pár éven belül általános fizetőeszköz lehet belőle. A bitcoin töredék címletekben (satoshi) is vásárolható. A BTC eddigi története értékének jelentő hullámzásáról szól. 2013 elején a bitcoin árfolyama még 13 dollár volt, 2014. augusztusára már az 504 dolláros szintre emelkedett. Ezt megelőzően azonban, 2013. december 4-én 1147 dolláron jegyezték. Idén márciusban pedig meghaladta az 1400 dolláros szintet, ami azt jelenti, hogy drágább volt egy uncia aranynál. Közismert, hogy az aranyat a világ tőzsdéin unciában jegyzik. Az uncia (oz) angolszász országokban elterjedt mértékegység. A nemesfémek esetében az úgynevezett troy uncia használatos, amely 31,10348 grammnak felel meg.

A virtuális pénz, így a bitcoin előnyének tekinthető, hogy a rendelkezésre álló összeg biztonságosan tárolhatók a számítógépen kialakított pénztárcafájlban. De mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál is félre tehető. Küldéséhez és fogadásához pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoin címére van szükség. Nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályoz bármilyen hatóságot abban, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.

A bitcoint folyamatosan kritikák érik, jogi, gazdasági, technológiai szempontok alapján egyaránt. A névnélküliség kiváló terep a bűnözők számára: pénzmosáshoz, névtelen zsaroláshoz használható, gyerekpornó és illegális hacker tevékenység fizetsége lehet. Hackerek többször is raboltak már bitcoint a neten. Ugyanakkor azonban a hagyományosnak számító devizákban vezetett bankszámlákat is érik hackertámadások, azok is lehetnek pénzmosás eszközei stb. Nagy hátránya azonban, hogy a központi árszabályozás hiánya az árfolyamot hullámzóvá teszi. Ez az utóbbi években meg is mutatkozott. Az alacsony forgalom mellett hektikusan mozgó ár gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat eredményez. Emiatt a rendszer valóban egyfajta piramisjátékhoz hasonlítható. A tranzakciók visszafordíthatatlansága pedig megnehezíti a vásárlók átverésekkel szembeni védelmét.

Nálunk kevesen tudnak a bitcoinról, illetve a legtöbben csak annyit, hogy létezik ilyen nevén virtuális pénz. A Szerb Nemzeti bank többször is figyelmeztetett, hogy az országban a BTC nem számít legális fizetőeszköznek. 2015-ben azonban létrehozták Belgrádban az első bitcoin bankautomatát (ATM), melynek segítségével dinárt lehet virtuális pénzre váltani.