- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy az emberi test megközelítőleg 60 milliárd sejtet tartalmaz, amelynek mindegyike tízezerszer annyi molekulát tartalmaz, mint a Tejút összes csillaga?
133. szám - 2015. október
GazdaságA bankok is kimennek divatból?A helyzet mostani állása szerint, majdnem biztosra vehető, hogy amikor a jövőben pénzre lesz szükségünk, egy olyan összegre, ami éppen nem áll a rendelkezésünkre, elég lesz megnyomni néhány gombot egy mobilalkalmazáson és perceken belül már érkezik is a szükséges pénzmennyiség.
|
10
|
Egyáltalán nem nevezhető ez fantáziának, mert a világ bizonyos részein már működik. A P2P lending, vagy „marketplace lending”-nek nevezett közösségi hitelezés van terjedőben. Az Amerikai Egyesült Államokban 2010 óta évente megduplázódik az ilyen formában folyósított hitelek összege, de Kínában, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban is hasonlóan gyors tempóban növekedik. Úgy tűnik, a „kalákában”, történő hitelezésé a jövő. Ha az eddigi trendeket előrevetítjük, 2020-ra akár 500 milliárd dollárnyi hitelt helyezhetnek ki világszinten közösségi hitelezésen keresztül. Mindennapos ma már, ha valaki utazik valahová és a közösségi oldalakon meghirdeti, hogy van még szabad hely a kocsijában. A taxisok, szállítóvállalatok, fuvarozással, személyszállítással foglalkozó cégek kezdetben erélyesen tiltakoztak. Belátták ugyanis, hogy a folyamat olyan piaci mozgások előidézője, ami a kárukra lehet. Tiltakozásuk részben azt is jelezte, hogy félnek a konkurenciától. Az internet elterjedése által gerjesztett folyamat azonban nyilván megfékezhetetlen. Másrészt viszont feltételezhetően sosem fog annyira elterjedni, hogy az összes személyszállítással foglalkozó vállalatot kiszorítaná a piacról. A jelenség terjedését egyébként - néhány évvel ezelőtt - az üzemanyagárak drasztikus emelkedése is gerjesztette, míg az olajárcsökkenés az utóbbi időben némileg mérsékelte. Ha már nem kerül olyan sokba az út, nem biztos, hogy mindenki szeretné közben idegenek társaságát elviselni, nyilván ez pedig ellenkező irányban hat. Az internet az élet minden területét forradalmasítja. A pénzügyi szektorban is megjelent a megosztás lehetősége a világháló segítségével. Ezt hívják úgy, hogy peer-to-peer (P2P) hitelezés. Amikor magánszemélyek vagy a gazdasági szereplők egymást hitelezik, a bankoknak, mint közvetítőknek a megkerülésével, azt hívják P2P hitelezésnek. A tőkehiánnyal küszködő régiókban, valamint azokban az országokban, melyekben kevés szabad eszköz, vagy más okokból gyengélkedik a gazdaság, a jövőben valószínűleg jelentős szerepe lehet a P2P hitelezésnek. Vannak elemzők, akik egyenesen úgy vélik, hogy a P2P a hagyományos banki finanszírozás teljes kiszorításával forradalmasítja a közeljövőben a hitelezést. A P2P rendszeren alapuló új „technológia” előnye ugyanis, hogy a bankinál kedvezőbb kamatozással, emellett nagyobb megtérülési rátával képes megoldani a rövid és hosszú távú finanszírozást. Megfigyelhető egy olyan, részben meglepő jelenség, hogy a bankokat a P2P terjedése nem is igazán zavarja. Kis hitelekkel, magánszemélyek és a kockázatosnak számító kisvállalkozások finanszírozásával, alacsony kamatok mellett nem túl kifizetődő üzlet. A Lending Club, mint a legnagyobb amerikai P2P hitelező egyébként már több milliárd dolláros hitelkihelyezést hajtott végre. Ez pedig egyértelmű jele annak, hogy a P2P működik. Már van korlátozás is: az Amerikai Egyesült Államokban az ilyen típusú finanszírozási megoldásokban egyelőre csak a legkevesebb egymillió dollárnyi szabad tőkével rendelkező, törvényesen regisztrált befektetők vehetnek részt. A banki szektorban egyébként sokrétű forradalmi változások zajlanak. A bankautomaták elterjedése, az elektronikus pénzátutalás és egyéb innovációk is azt mutatják, hogy a hagyományos bankok ideje valószínűleg lejárt. A soha a történelem során még nem látott alacsony kamatok is egyféle jelei lehetnek annak, hogy a hitelezés az elkövetkező időkben valószínűleg forradalmi változásokon esik majd át. Ezt a revolúciót azonban nem csupán a világválság utáni időkben megszigorított banki feltételek generálják. Ennél sokkal jelentősebb a hálózatok, a közösségi rendszerek széles körű elterjedése és fejlődése. Az elektronikus rendszerek hatékonyan kikerülik a nehézkes, adminisztrálgató és bürokratikus banki rendszert. Nem mellékes szempont, hogy olcsóbb és gyorsabb is, általában a nap 24 órájában hozzáférhető. A világban a vezető befektetői bankok menedzsmentje egyébként nyilvánosan fontolgatják, hogy belépnek a P2P rendszerbe. Amikor tíz évvel ezelőtt megjelentek az első ilyen rendszerek, azok működtetőnek elsődleges célja az volt, hogy összekössék azokat, akiknek éppen van egy kis fialtatni való felesleges pénze, azokkal, akiknek viszont éppen kölcsönre lenne szüksége. Most már ott tartunk, hogy olyan nagy pénzintézetek, mint a Société Générale, vagy a Goldman Sachs vezetése is fontolgatja, hogy belép a P2P piacra, olyan módon, hogy Aztec Money platformját támogatja, amely éppen ezzel foglalkozik. Ez a modell elvileg úgy működik, hogy magánszemélyek pénzt tesznek be egy közös alapba, amiből a rendszer által befogadott hitelkérelmeket elégítik ki. Valójában ugyanazt csinálják, mint amit a bankok, csak kisebb rezsivel működnek, ezért a betétes jobb kamatot kap, mint a bankban, a hitelfelvevő pedig alacsonyabb kamatot fizet, mintha banki hitelt venne fel. Kockázati tényezőnek tekinthető, hogy ebben az esetben a betéteseket nem védi az állam betétbiztosítási alapja. A P2P rendszer ennek ellenére többféle biztonsági elemet tartalmaz, aminek következtében ezeknek a kockázatos hitelállomány alacsonyabb, mint a nagy bankok esetében. Aki nem törleszti a hitelét, megúszhatja következmények nélkül, illetve egyedüli következmény lesz, hogy kizárják a rendszerből. A gyakorlat viszont azt mutatja, a P2P rendszerben kevesebb a bedőlt hitel, mint a bankrendszerben. A világgazdasági válság biztosan hozzájárult az ilyen rendszerek létrejöttéhez, de kellett hozzá az internetes hálózat elterjedése is. A közösségi hitelezés esetében a jogi háttér, a törvényes környezet megteremtése azonban várat még magára. Ahol már elterjedt a rendszer, ott a törvényhozásban is figyelemmel kísérik és próbálják leszabályozni a dolgot, de egyelőre kérdéses, hogy komoly krízishelyzetben hogyan működne a dolog. Egyes vélemények szerint az egész rendszer azért jöhetett létre, mert az amerikai jegybank gyakorlatilag nullára vágta vissza a kamatokat. Amennyiben azonban, megkezdődik a Fed által beígért kamatemelés, a P2P-ben érdekelt befektetők figyelme nagyon gyorsan más eszközökre irányulhat át. |
Kapcsolódó cikkek
- Válaszd a tudatos életet
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- VII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata