Szeszélyes trendek a világgazdaságban

Régi mondás, hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. Igaz az állítás. Léteznek olyan történelmi pillanatok, amik a jövőt teljesen megváltoztatják. Ezt a nagy válságok, vagy a nagy változások korszakának nevezzük. Most épp egy ilyen korszakban élünk. A világ – amilyennek eddig ismertük – megszűnik éppen, de mögötte lassan létrejön egy új világ, melynek formáját jelenleg még csak sejteni tudjuk.

A legfrissebb tapasztalatok megmutatják, mennyire le tud süllyedni a gazdaság anélkül, hogy összeomlana. Korábban minden apróbb gond esetében, a kereslet csökkenését látva, vagy adóemelésnél és egyéb törvényi beavatkozásnál hajlamosak voltunk pánikba esni.

Sok minden mellett, a terményárak és az ingatlanárak „felemelkedéséről” szólt a mögöttünk álló időszak többi között. Valahogy logikus következménye lehet ez annak a pénzbőségnek, mellyel jobb híján a világ jegybankjai a gazdasági anomáliákat próbálták tünetileg kezelni. Az elkövetkező egy évben az elemzők szerint ezek a trendek nem is fognak megtörni. Megfigyelhető, hogy ahogyan többnyire világszerte, úgy Szerbiában is folyamatosan emelkednek az ingatlanárak. Az elmúlt években az ingatlanok átlagosan közel 30 százalékkal drágultak meg. A járványhelyzet miatt ez némileg meglepő is lehet, viszont az oka talán abban is rejlik, hogy egyéb befektetési lehetőségek hiányában az emberek a legtöbb esetben úgy döntenek, hogy ingatlanba fektetik pénzüket. Ez hat a keresleti oldalon, a többi pedig már ennek csupán az egyenes következménye.

A másik ok, ami hozzájárulhat az ingatlanárak robbanásához, hogy az építőanyagok is meglehetősen drágák. Bizonyos szegmensekben megduplázódtak az árak, illetve a kereslet meg is haladja a kínálatot sok esetben. A vas ára 40 százalékkal megugrott, a szigetelőanyagok 80-100 százalékkal drágábbak, és ez természetesen a négyzetméterárban is megmutatkozik. Valójában még mindig sokkal olcsóbb megvenni egy kész házat vagy lakást, mint egy ugyanolyat, vagy hasonlót felépíteni.

Világszerte növekedtek a járvány alatt a megtakarítások. A kisemberek, illetve középosztálybeliek százmilliói alig költöttek valamire. De még mindig ott tartunk, hogy minden idők legalacsonyabb kamata mellett, alacsony készpénzhányaddal, viszonylagosan könnyű feltételek mellett lehet lakásokat, házakat vásárolni világszerte. Nincsenek a kamatok jelentős emelkedésére utaló jelek a láthatáron. Az ingatlanok piacán tartósan és trendszerűen folytatódik az áremelkedés. A szakértők többsége is tartósnak véli a jelenleg kialakulóban lévő trendet. A technológiai fejlődés úgy fest, hogy újra és újra lenyomja az esetleg fel-felbukkanó inflációt. Az még a jövő titka, mennyire lehet ez tartós állapot. De nem kizárt, ahogyan az ellenkezője sem.

Európában jelenleg komoly építőanyag hiány van, mivel Kína és az Egyesült Államok gyors gazdasági fellendítésbe fogtak, amivel valójában világszerte felszívták az építőanyag-tartalékokat. Ez okozott árnövekedést. Főleg a fa és fém anyagok drágultak meg, ami világszerte, így Szerbiában is kihatott az ingatlanárak növekedésére.

Sokak egyfajta padaxonként tekintenek a tényre, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt Szerbiában is emelkednek az ingatlanárak. A drágulás azonban a jelek szerint egyelőre nem mérsékli a vásárlókedvet. Az ingatlanpiac továbbra is rendkívül dinamikus.

Az európai és amerikai lakóingatlanok piacán tartósan és trendszerűen folytatódhat az áremelkedés, amelyet idegtépően megakasztott a tavalyi év első felében a pandémia. A kiszámíthatatlanságot az teszi kiszámíthatóvá, hogy egyrészt globális közvélekedés szerint minden területen jön valamiféle, de nem tartós infláció, ilyen esetben jobb a pénzt ingatlanban tartani, másrészt főként Amerikában és Nyugat-Európában drámaian növekedett az elmúlt másfél évben a háztartások készpénzállománya, harmadrészt a politikának, a jegybankoknak, a közvéleménynek és a gazdaságnak egyaránt közös érdeke a kamatok beláthatatlan időn át való alacsonyan tartása, ami kedvező az ingatlanbefektetések számára. 

Az alacsony kamatszint tartóssága mellett egyébként milliónyi érvet hoznak fel közgazdászok és jegybankárok, bankárok. Az infláció kapcsán pedig az a fővonalbeli közvélekedés szakmai körökben, és ezt tükrözi a média is újabban, hogy ha lesz is infláció, az kérészéletűvé válik, mert a technológiai fejlődés újra és újra lenyomja.

Ezen túlmenően a racionalitás, az átfogó logikus gondolkodás hiánya mellett, az egyre tudatosabb kormányzati és főként jegybanki beavatkozások segítségével, nagy robbanások nélkül is tudnak előre menni a mindennapi gazdaság dolgai.