Tudta-e?
... hogy a csernobili atomerőmű-baleset radioaktív fertőzése 130 ezer négyzetkilóméterre terjedt ki, és több mint ötvenmillió embert érintett közvetlenül?

165. szám - 2018. június

Óvatosan a kriptopénzekkel!

Az egész világ egy számítógép lesz?

Öntanuló és önmagukat megjavító robotok, blockchain-technológia, fintech, a dolgok internete – IOT. Ha ezeket a folyamatokat szemléljük, egyenes út vezet abban az irányban, hogy az egész világ egy nagy számítógép legyen.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

6

Már egészen közel járunk ahhoz, hogy egy kattintással befektethessünk, vagy éppen emberi beavatkozás nélkül elkészítsen és kiszállítson nekünk egy ránk méretezett és tervezett inget, vagy nadrágot egy robot. Ha nem történik valamilyen világméretű katasztrófa, hamarosan teljesen másképpen fogjuk élni a digitalizáció és a robotika miatt a hétköznapjainkat.

Vajon a pénzügyek terén is beköszönt egy ilyen forradalom. Valószínűleg igen, de még nem tudjuk, milyen formában. Hszi Csin-ping, Kína teljhatalmú elnöke úgy véli, hogy a blockchainnek "áttörést jelentő" alkalmazási módjai vannak. Ennek viszont látszólag ellentmond, hogy Peking de facto betiltotta az új digitális fizetőeszközök bevezetését. Mind a Bitcoint, a blockchain legnépszerűbb alkalmazását, valamint a többi kriptodevizát is betiltották. Ennek ellenére a kínai kormány és több innovációval foglalkozó cég is fejleszti a saját blockchain-rendszerét.

A tudományos és ipari forradalom újabb elsöprő hulláma alakítja át a globális gazdasági rendszert. A blokklánc-technológia valószínűleg széleskörű alkalmazást nyerhet majd a jövőben, ugyanakkor a most meglévő kriptopénzeknek nem biztos, hogy van jövője. Az utóbbi időben egyébként a legismertebb kriptovaluta, a bitcoin is összeomlani látszott, majd „hamvaiból” éledt újra.

A közelmúltban bejárta a hazai sajtót is a hír, mi szerint van már szerb kriptovaluta is. Fontos azonban itt is megjegyezni, hogy a Szerb Nemzeti Bank álláspontja szerint a dinár országunkban az egyetlen legális fizetőeszköz, így aztán maga a szóösszetétel is némileg sántít. Olyan hírek viszont, hogy megvan az első szerb virtuális valuta, többször is szárnyra keltek. Decemberben pl. a régió első virtuális pénzeként emlegették a zombori megalkotója által „alva” néven létrehozott virtuális valutát, de a régióban és világszerte is számos kriptopénz létrehozásáról számoltak be már. Tény azonban, hogy az xCEEdium kriptopénz belső használatának bemutatásával kezdődött meg májusban Belgrádban az xCEEd 2018 nemzetközi konferencia a digitális átalakulásról és a pénzügyi szektor újításairól. Ennek jelentőségét azonban nem szabad túlértékelni. Maga ez az új kriptopénz lényegében csak a konferencia belső utalványának tekinthető. Hogy lesz-e valaha a jegybank által hivatalosan is elismert virtuális pénzünk, az még a jövő titka. Az xCEEdium-ról annyi azonban mindenképp elmondható, hogy ez volt az első olyan virtuális valuta, mely egy konferencia hivatalos fizetőeszköze volt.

A pénzbe vetett „hit” a fontos

A pénzvilágban nem könnyű eligazodni. A kriptopénzek világában pedig még nehezebb. Nem is ajánlatos senkinek sem vaktában elkezdeni velük a kereskedést. Alapos ismeretek nélkül ugyanis csak sokat lehet veszíteni rajtuk. Nemrégiben a Világbank elnöke, Jim Yong Kim is egy piramisjátékhoz hasonlította a kriptopénzeket, megkérdőjelezte a digitális pénzek, közöttük a bitcoin legitimitását is. Elismerte ugyanakkor, hogy kriptodevizák lehetséges használata kapcsán vizsgálódnak, de a kriptodevizák használatát egy piramisjátékhoz hasonlította.

Amikor őseink rájöttek, az árucsere során mekkora akadályt jelenthet, ha két résztvevő üzletet akar kötni, de az egyiknek van csak olyasmi a tulajdonában, ami a másiknak érdekes, míg a másik áruja egy harmadik személy számára lenne fontos, a pénz csak akkor alakult ki. Kővel, kagylóval, egyéb, sok esetben, önmagukban értéktelen portékával próbálták a cserét elősegíteni. Az egészben mindig fontos volt, hogy legyen egy közösség, mely ismeri, használja, elfogadja pénzként azt, amit az árucsere során használnak. Ma már több ezer féle virtuális pénz, úgynevezett kriptopénz van a világon. Legismertebb a bitcoin, éppen azért, mert a legtöbben ismerik, elismerik, elfogadják. A BTC árfolyamát is jelentős ingadozások jellemezték ugyanakkor, éppen emiatt nem alkalmas a valódi pénz szerepét betölteni egyelőre.

A virtuális pénz előnyei és valós veszélyei

A kriptopénzek, pontosabban az a blokklánc-technológia, ami a kriptopénzek mögött húzódik, egy újkori találmány. Nem is lehet régebbi, elődei sem lehetnek, hiszen az egész egy virtuális világban, a világhálón jöhetett csak létre, és mivel ez a tér sem létezett, ezért elődje sem lehet. Még mindig nem tudni azonban, hogy a 21. században a hagyományos pénznemek szerepét valóban átveszik a virtuális fizetőeszközök, vagy az úgynevezett kriptopénzekről utólag csak a történelemkönyvekben olvashat majd az utókor. A modern kor és a világháló hozadékának tekinthető, hogy a világon ma már több ezer virtuális fizetőeszköz van „forgalomban”. Ezek közül a bitcoin (BTC) a legismertebb. A BTC kizárólag virtuálisan létező kriptodeviza. A bitcoin, többi társával együtt olyan virtuális pénznem, amely egy úgynevezett peer-to-peer (személyek közötti), központi csomópont nélküli hálózati megoldáson alapul. A központi bankok közreműködése nélkül, közvetlen kapcsolaton keresztül bonyolítják a pénznemeket használók a tranzakciókat, alacsony, leginkább zéró (kezelési) költség mellett. Az alapötlet Satoshi Nakamotótól származik, aki 2009-ben hozta létre. Sokan kétségbe vonják, hogy csak egy személy áll mögötte, illetve, hogy a személy maga egyáltalán létezik, vagy ő maga is virtuális, mint a pénze. A vélemények megoszlanak: sokak szerint a kriptopénz egyszerre új forradalmi technológia, digitális arany, koncepció és fizetési eszköz, emellett az új pénzügyi világ részvénye. A nagy „érdeklődés” azt is mutathatja, hogy valami forradalmian új és értékes dolog van születőben. Elemzők egy része szerint a pénzügyi szolgáltatások teljes átalakulását, újrarendezését válthatja ki a kriptopénzek elterjedése. 

A virtuális pénzeket folyamatosan kritikák érik, jogi, gazdasági, technológiai szempontok alapján egyaránt. A névnélküliség alkalmas terep lehet a bűnözők számára: pénzmosáshoz, névtelen zsaroláshoz használható, illegális tevékenységek fizetsége lehet. Nagy hátrányuk azonban, hogy a központi szabályozás hiánya az árfolyamot nagyon hullámzóvá teszi. Ez az utóbbi években meg is mutatkozott. Az alacsony forgalom mellett hektikusan mozgó ár gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat eredményez. Emiatt a rendszer valóban egyfajta piramisjátékhoz hasonlítható. A tranzakciók visszafordíthatatlansága pedig megnehezíti a vásárlók, vagy felhasználók átverésekkel szembeni védelmét.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor