Váltsunk negyedikbe!

Megválaszolatlan kérdés ezen belül, hogy milyen gyorsan hidalható át az egyes országok között tátongó globális fejlettségi szakadék, a negyedik ipari forradalom technológiai vívmányai segítségével? Viszonylagosan elmaradottnak számító országunk szempontjából nagyon fontos kérdés ez. De ha régiókban gondolkodunk, akkor is nagyon fontos, hogy a nyugat-balkáni térség elmaradott országai a technika vívmányainak köszönhetően gyorsan felzárkózhatnak-e, vagy éppen ellenkezőleg: tovább mélyül a szakadék közöttünk és a világ fejlettebb része között. A legtöbb esetben azonban egy adott országon, nemzetgazdaságon belül a térségek sem tekinthetőek homogén csoportnak. A nemzetállamokon belül az egyes régiók is jelentősen eltérő történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális háttérrel rendelkezhetnek. A szédületes tempóban zajló negyedik ipari forradalom – akárcsak az előzőek - alapjaiban változtatja meg az emberiség természethez fűződő viszonyát, a termelés módját, ezekből fakadóan a mindennapi életet is.

Mintegy 250 évvel ezelőtt a gőzgéppel kezdődött minden. Annak idején az eredeti tőkefelhalmozás és a polgárosodás hatására először a Brit-szigeteken indult el a folyamat, melynek különböző szakaszain esett át máig civilizációnk. A szakirodalom három korszakot különböztet: az első ipari forradalom a 1760-as évektől az 1840-es évekig tartott. Legmeghatározóbb találmánya a gőzgép volt, mely az állati erőt válthatta ki a mezőgazdaságban, az iparban pedig lehetővé tette a gépesített termelést. A második szakasz az 1870-es évektől az első világháborúig tartott. Első számú technológiai vívmánya az elektromos áram használatának széleskörű elterjedése, ehhez kötődően pedig a tömegtermelés beindulása volt. A harmadik szakasz 20. század második felében zajlott. Az elektronika, az információs technológia és a termelés automatizálása fémjelzi ezt a szintén már mögöttünk álló korszakot. Ma pedig már az ipari forradalom negyedik szakaszánál tartunk. Ez az összes eddigi felhalmozott tudásra, valamint a harmadik szakasz digitális forradalmára szervesen ráépül. Összességében azonban egy merőben új korszakot jelent a technológiai fejlődés sebessége, kiterjedtsége és a rendszerére gyakorolt hatása miatt. A negyedik szakaszt a különböző technológiák fúziója jellemzi, mely már-már elmossa a határvonalat a fizikai, digitális és biológiai szférák között. A különböző tudományágak, a gazdaság és az ipar átalakítása mellett még az embernek a jövőbeni mibenlétének a kérdését is felveti. Az ipari forradalom velejárójaként tekinthetünk arra a tényre, hogy a munkaerő a mezőgazdaságból az iparba áramlott. Ezt követően az ipar fokozatosan veszíteni kezd súlyából az által, hiszen az automatizációnak köszönhetően csökken a foglalkoztatottak részaránya. A folyamat a fejlődő, elmaradott országokban is megkezdődött, de a különböző térségek eltérő pályát futottak be, a gazdasági lehetőségeik is sokban eltérőek.

A technológiai fejlődésnek a gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban az ipari forradalom kezdetétől, mint az egyik leggyakrabban emlegetett veszélyforrásra tekintenek. Sokan tartanak attól, hogy az emberi munkaerő robotokkal történő széles körű helyettesítése növekvő, végül kezelhetetlen munkanélküliséghez vezethet. A feldolgozóipar súlya azonban nagyon eltérő a világ fejlődő országaiban. A világ legnépesebb országait tekintve Kína és India számára a negyedik ipari forradalom kevésbé járhat negatív következményekkel, de őket is biztosan érzékenyen érinti. Csak Indiában például minden hónapban újabb egymillió ember jelenik meg a munkaerőpiacon. A negyedik ipari forradalom által generált folyamatok a fejlődő országok számára a veszélyek mellett gazdasági lehetőségeket is jelentenek. Pozitívumként tekinthetünk rá, hogy a találmányoknak, valamint a világhálónak köszönhetően egyre versenyképesebbé válik a kisipari termelés. A technológiai innovációk kedvező helyzetbe hozhatják a kisvállalkozásokat azáltal, hogy egyre több ember számára teszik lehetővé a nagyvállalatokkal szemben is versenyképes, rugalmas, kisüzemi termelés beindítását. Kína és India is nagyon gyorsan fejlődik. Belátható időn belül akár vezető szerepet is betölthetnek majd egyes szektorokban. De az olyan országok számára is komoly távlatok nyílnak meg, mint a miénk. Ahhoz azonban, hogy élni tudjunk az ipari forradalom legújabb szakasza által nyújtott lehetőségekkel, megfelelő képzettségű munkaerőre és megfelelő infrastrukturális háttérre lenne szükség. Az oktatás szintjének folyamatos emelése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek alkalmazni az ipari forradalom vívmányait. A gazdaság lehetőségeinek érvényesüléséhez másik fontos feltétel a megfelelő infrastrukturális háttér. Az ipari forradalom legújabb szakaszában kiemelkedő jelentősége van az internetnek, tágabb értelemben pedig az infokommunikációs technológiáknak. Az új technológiák segítségével lehetőség nyílik az infrastrukturális elmaradottság kiküszöbölésére, az ebből fakadó hátrányok áthidalására, azok számára, akik ezt felismerik és élni tudnak a vissza nem térő alkalommal.