- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy mik a gleccserek? A gleccserek tulajdonképpen óriási jégfolyók. A hófödte, magas hegyekben sok év alatt összegyűlik a hó, a völgyek felé csúszik, összetömörödik és jéggé válik. Azután a jégár lassan ledfelé csúszik a hegyoldalak között. Szemmel alig észrevehetõen, de állandóan mozog a roppant jégtömeg. Ahogy lejjebb ér, közben olvad is. A jég alatt apró kis patakok vize csobog. A vastag jégpáncél csak lassan olvad meg és mire leér a hegyekbõl, mély árkokat vág még a legkeményebb sziklavölgyekben is.
143. szám - 2016. augusztus 1.
A Vaskapu vonzásábanA Djerdap, vagy Vaskapu a Dunának az a folyószakasza, ahol kilép a Kárpát-medencéből. A szerbiai oldalon itt terül el a Djerdap Nemzeti Park…
|
9
|
A Djerdap Nemzeti Park Szerbiának az északkeleti részén, a Szerbia és Románia közötti határ mentén terül el a Duna jobb partján. A Djerdap a magyar nyelvhasználatban Vaskapuként ismert. A Djerdap elnevezésű folyószakasz több részből áll, miközben a folyó hol kiszélesedik, hol pedig szűkül. A Kazán-szoros a leglátványosabb hely, ahol a Duna szélessége mindössze 140 méter, mélysége viszont eléri a 90 métert. Ez a folyók mélysége szempontjából a világon szinte egyedülálló. Érdekesség, hogy a Duna medrének legalacsonyabb szakasza itt kb. 30 méterrel lejjebb fekszik, mint a Fekete tenger szintje. Mindkét oldalon a Dunát mintegy 800 méteres hegyek szorítják. Hatalmas energia feszül itt a folyóban, aminek kihasználására a két szomszédos ország közösen nagy teljesítményű vízierőműveket működtet. A térség sajátos mikroklímával rendelkezik, mely tovább fokozza ennek a területnek a különlegességét. A teljes írás itt olvasható. |
Kapcsolódó cikkek
- ARCCHAD – Szerbiai mintafarmok felfedezése
- A kutyák szívférgessége
- Falurombolók
- Ökofeminizmus: a férfi a bűnbak
- A klímaváltozás hatásaiból eredő kihívások
- Tusolás helyett: mosdókesztyű
- Egy magyar nő, aki meghódította a NASA-t!
- A túrázás humánmeteorológiai szempontból
- Az ember és a környezete
- Méhészeti alapismeretek
- A tapasztalás elsődleges terepe a valóság, a természetes környezet
- A Fruška Gora Nemzeti Park élővilága
- Erdő- és környezetpedagógia
- Rovartenyésztéssel oldhatják meg az emberiség élelmezési gondjait
- Öröm-bánat térképpel a helyidentitás és környezettudatosság erősítése érdekében
- Karácsonyi tudomány
- Természet- és környezetvédelem: lehetőségek és veszélyek
- Egy amerikai kincs, azaz a földi körte rövid története
- Genetikai ismeretek tanításának gyakorlati lehetőségei a Viszáki Tündérkertben
- Miért kell megvédeni egy területet?
- Erdőpedagógia a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Weihenstephani Főiskolán
- Hotspot területek
- A természet-gazdálkodási ismeretek átadásának rendszere Magyarországon
- A komáromi Duna Menti Múzeum természettudományi gyűjteményének történeti áttekintése
- Az általános iskolai természetismeret és biológia tankönyvekben megjelenő ökológiai tartalmak vizsgálata a környezettudatosság szempontjából
- Húsevő növények
- Mutációk
- Mi az a PCR?
- Fajok kipusztulásának, a biodiverzitás csökkenésének okai
- Az egészség forrása
- A Madari - patak és élővilágának védelme
- Taksonyi erdő
- Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum – miért is fontos?
- Patkányok
- Mese vagy valóság?
- A veszélyeztetett fajok visszatelepítése
- Ökológiai intelligencia
- Biológia éjszakája
- Lemurok vizsgálata segít Madagaszkár titkainak felderítésében
- Több ezer metró szerelvény végállomása lesz az Atlanti-óceán
- Állatok, amelyek színek nélkül is csodálatosak
- Amelyik kutya ugat, az mond is valamit
- A madarak képesek felismerni a különböző hangokat
- Vírus pusztítja el a tengeri csillagokat
- A Földön élt legnagyobb madár
- Mikrobák múzeuma
- Medveállatkák a világűrben!
- Jön a vörös dagály!
- GMO igen vagy nem?
- Kaukázusi medvetalp
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Kolosszális balszerencséjük volt a dinóknak
- Az új idők kőolaja
- Óriásdarazsak inváziója
- A kamenicai park története
- Olvasóink ajánlata