Tudta-e?
hogy Jurij Gagarin 1961. április 12-én a világon elősször nyolcvankilenc percig keringett a Föld körül a kozmoszban a Vosztok-1 kabinjában?

110. szám - 2013. november 01.

Állatvilág

Óriásdarazsak inváziója

Kínában több, mint 1500 ember került kórházba és 42 elhunyt, amikor a Sanhszi tartományban meglepetésszerűen elszaporodott egy olyan állat, amihez képest a mi lódarazsunk simogatnivaló tündérke csupán…

5

Ez a darázs az ún. ázsiai óriásdarázs, avagy Vespa mandarinia. Mérge elpusztítja a vörös vértesteket, ami rövid úton veseelégtelenséghez, leálláshoz és így halálhoz vezet. Azonban, ahogy az Arizonai Tucsoni Southwest Biological Institute entomológusa rávilágít, még ennél is gyorsabb és veszélyesebb hatás az allergiás reakció, amit csípése kivált. Valamilyen szinten minden ember érzékeny és/vagy allergiás a rovarcsípésre – akik a leginkább, azok a sima kis darázs csípésébe is bele tudnak halni. Egy ilyen allergiás reakció ún. anaphyllaxiás sokkot is kiválthat. Ez azt jelenti, hogy az erek olyan mértékben kitágulnak, hogy a szív képtelen megmozdítani a benne levő vért, mindez pedig egyszerre gégeödémával, fulladással és szívinfarktussal is együtt járhat.

Sanhszi tartományban ennek a darázsnak tulajdonítható 1670 valamilyen szintű kórházi kezelés (206 komoly) és 42 haláleset. Ez a darázs a legnagyobb ilyen rovar a Földön. Christopher K. Starr, egyetemi rovartan oktató úgy jellemezte: “ez a pitbull darázsban…Őshonosak Kelet- és Dél-kelet-Ázsiában (ez lefedi Japánt, Kína egy részét, Koreát, Indiát és Nepált). A szárnyas méregzsák teste a 3-4 cm-t is meghaladhatja, ritkán a hüvelykujj méretét is elérhetik, aminél a királynők még nagyobbra is megnőnek: az 5 cm-es hosszt is meghaladhatják.

Ezek a rendkívül agresszív darazsak (igen, még a mi lódarazsainknál is agresszívabbak) más rovarokkal, hernyókkal etetik a lárváikat, szájszerveikkel könnyedén szétvagdosva őket. És ha ez nem elég, jön a fekete leves: a darazsat vonzza az emberi izzadság, az alkohol, és mindenféle étel és ital illata! Ha pedig egy állat vagy egy ember fut, gyorsan mozog, csapkod, még jobban irritálja a darazsat.

A legtöbb esetben fészküket olyan helyeken építik meg, mint üreges, korhadt fák belseje, sziklák közötti szűk rések, föld alatt – azaz olyan helyeken, ahol nincsenek szem előtt. Minden párzási időszakban 1000 és 2000 közötti darabszámban hozza őket világra a királynő.

A nyár folyamán több esetben támadtak meg földműveseket Kína Sanhszi tartományában. Egyik áldozatuk az Ankangban élő Mu Conghui. A Xinhua állami hírügynökségnek való beszámolójában elmondta, hogy minden különösebb előzmény nélkül szállni kezdtek a fejére és lábára, és máris csíptek – valószínűleg rejtett fészkükhöz közel járt.

Shunichi Makino kutató felhívta a figyelmet rá, hogy már (az amúgy kb 1-1,5 cm-es!) fullánk már maga is fizikai károsodást tud okozni az érrendszerben, a méreg pedig több szerv leállását is előidézheti. A megcsípett emberek dialízisen esnek át, hogy a mérget kiürítsék a szervezetükből. A csípések mély, sötét krátereket hagynak a testben, hasonlóakat egy lövés bemeneti sebéhez. A hatóságok több ezer rendőrtiszttel vonultak ki, akiket helyi önkéntesek ezrei segítettek a darázsfészkek felszámolásában. 710-et sikerült eltörölni.

A Xinhuában szakértők arról is beszéltek, hogy a kínai környezetvédelmi politika kapcsán megnövelt méretű erdők és növényzet is kedveznek a darázs terjedésének. Emellett a permetezés miatt természetes ellenségeik egyre kisebb számban akadnak. A rovar rendkívül súlyos károkat okoz a gazdaságban is, nem csak az egyes emberre veszélyesek: koordinált csapásaikkal méhcsaládok tízezreit pusztítják el évente.

Egyébiránt a darazsak biológiai fontossága sem alulbecsülendő, ennek ellenére túlszaporodásuk igen veszélyes és káros. Tajvanon egyébként az ázsiai óriásdarazsat nagy mennyiségben vadásszák, cefrésítik és alkoholos italt készítenek belőlük, Japánban pedig létezik egy ital, a VAAM energiaital, amelyben a darázsból kivont aminosavak is jelentős szerepet játszanak.

Volt egy időben, 2004-2005 tájékán Nagy-Britanniában aggodalom afelett, hogy kínai teherszállítmányokban ilyen óriásdarazsak is átutaznak, és meghódítják maguknak Európát, kipusztítva méheinket és sok kellemetlen percet szerezve az embereknek. Nos – a pánikkeltő hír igaz volt, valóban érkeztek darazsak Kínából, azonban a nedves brit klíma annyira nem tetszett nekik és így sikerült hamar és könnyedén megfékezni a terjedésüket. Egyes rovarkutatók szerint maguktól is kihaltak volna, de az angol hatóságok semmit se bíztak a véletlenre.


 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor