Tudta-e?
A civilizáltnak nevezett világ elmúlt 3500 év történelmét végignézve csak 230 békés évet számolhatunk össze.

120. szám - 2014. szeptember 01.

Veszély vagy lehetőség

GMO igen vagy nem?

Napjainkban egyre többet találkozunk a GMO kifejezéssel. Véleménye mindenkinek van, de sokaknak fogalma sincs róla, hogy mit takar ez a három betű. A mellette és ellene érvek elárasztották a világhálót és az írott médiát.
Dr. Borsos Éva - Ez az előadás 2014. július 14-én hangzott el Újvidéken a XIV-ik Apáczai Nyári Akadémia természettudományi szekciójában.

13

Összefoglaló:

A laikus hétköznapi ember pedig döntse el, hogy melyik oldalra áll és megeszi-e a hideg tűrő epret – legyen az bármi is – vagy sem.

A titokzatos GMO kifejezés a genetikailag módosított szervezet, angol nevének rövidítése. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: olyan élőlényekről van szó, amelyek hordoznak egy plusz gént és ez által egy olyan tulajdonsággal rendelkeznek, mely a természetben élő társaiknál nem fordul elő.

A genetikailag módosított élőlényeket az 1980-as években alkották meg. Számos laboratóriumi kísérlet után kerültek ki a szántóföldekre, zöldséges- és gyümölcsös kertekbe. Ők voltak az első generációs GMO növények. Fő cél az élő és az élettelen stressz körülményekkel szembeni ellenállóság kialakítása volt. Az ipar és a gazdaság kapva kapott az alkalmon, így néhány évvel később megjelent a második generáció. Itt a fő cél már a magasabb terméshozam elérése volt. A low input teória került előtérbe a mezőgazdaságban.

Jelenleg a harmadik generációs génmódosított élőlények korszakát éljük. A növények képesek speciális-, ipari alap-, gyógyhatású anyagokat stb. előállítani. Határ a csillagos ég és a tudósok képzelőereje.

A boltok polcait elárasztották az olcsón megtermelt GMO termékek. Egyes országok engedélyezték forgalmazásukat és behozatalukat, mások nem. Sokan egyes cégek gazdasági manipulációjának tartják az egészet, és semmi pénzért nem fogyasztanának ilyen élelmiszert. Mások ebben látják a világ globális problémáinak megoldását.

Szerbiában a jelenleg hatályban lévő törvények tiltják a GMO növények termesztését és importját.

A címben feltett kérdést válasz nélkül hagyom… Szabadon döntse el mindenki, hogy szeretne-e genetikailag módosított növényeket, vagy velük táplált állatokat fogyasztani vagy sem…

Bevezetés:

Napjainkban egyre többet találkozunk a GMO kifejezéssel, nem csak a médiában, hanem a boltok polcain, a termékek csomagolásain. A világhálón olyan receptet is találhatunk, amely külön kihangsúlyozza, hogy az adott ételt szigorúan GMO mentes alapanyagokból készítsük el. Ezek az információk már a gyerekekhez is eljutnak. Általában a szülők beállítottsága határozza meg a véleményüket. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy utánanézzenek. Sokszor a tanuló hiába fordul kérdéseivel a pedagógushoz, hiszen sok embernek fogalma sincs róla, hogy mit takar ez a három betű.

Ezen okok miatt ragadnám meg az alkalmat és magyarázom el egyszerűen, a laikus ember számára is érthetően, a lehető legkevesebb genetikai szakkifejezés alkalmazásával, hogy miért is lesz a GMO kérdés állandó jelleggel „terítéken”. 

Növénynemesítés:

Sokan keverik vagy tévesen használják a GMO és a növénynemesítés fogalmakat, nem értik miért legális az egyik és miért folynak viták a másikról.

A növénynemesítés tudományos, genetikai tevékenység, mely a növényi tulajdonságok megváltoztatására és javítására törekszik. A folyamat valójában az evolúció felgyorsítása és irányítása mesterséges feltételek között. Biológiai módszerekkel meg tudjuk változtatni a növényi szervezet öröklődését, és rögzíteni tudjuk a növény kívánt új tulajdonságait és bélyegeit (Pepó – 2011).

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: olyan növényeket keresünk mezőgazdasági termesztéshez, amelyek az adott tulajdonságra nézve a lehető legjobbak. Vagyis a cél olyan növény fajták előállítása, melyek a termesztésben levő növényeknél nagyobb terméshozamot produkálnak, az életfeltételeket a lehető legjobban hasznosítják, minőségileg jobbak, jobban megfelelnek az igényeknek, jól tűrik az időjárás szélsőségeit (fagy, aszály), növényi betegségekkel, állati kártevőkkel szemben ellenállóbbak, termesztési költségük alacsonyabb stb.

A folyamat nem ér véget a növény kiválasztásával. A további lépések: a fajta fenntartása, vetőmag előállítása, a fajta javítása és honosítása. Természetesen mindezt megelőzi az adott növény faj laboratóriumi és szántóföldi tesztelése, hogy valós körülmények között is érvényre jut-e a kívánt tulajdonság.

A mezőgazdaságban államilag elismert, letesztelt fajtákat használnak, melyek vetőmagjait a termelőnek meg kell vásárolnia. A célkitűzéstől indulva, a teszteléseken és a hivatalos minősítésen át megközelítőleg tíz év telik el, mire a gazda kézhez kapja az új, jobb minőségű vetőmagot.

A nemesítés munkafolyamatai: a megoldandó nemesítési cél meghatározása, az alapanyag biztosítása, a módszer kiválasztása, az előállított nemesítési törzsanyag tesztelése, az állami fajtaelismerés, a fajta elszaporítása valamint a fajta fenntartása és javítása.

A nemesítés alapanyagai és forrásai: vadfajok és változataik, természetes populációk (helyi fajták), mesterséges populációk, nemesített fajták stb. Ezen növényi populációk egyedei közül kerülnek ki azok a fajok, melyek a legnagyobb mértékben rendelkeznek az általunk elérni kívánt tulajdonsággal. Hogy mikor melyiket használjuk, az sok tényezőtől függ, például az alkalmazott nemesítési módszertől vagy az anyagi háttértől (Pepó – 2011).

A számos nemesítési módszer közül csak egyre térnék ki, a mutációs eljárásra. A mutáció valójában a genom, a tulajdonságok öröklődő megváltozása. A megváltozott egyed a mutáns. A mutációt előidéző anyaggal kezelt egyed a vad típus. Leegyszerűsítve a dolgot egy nagyobb növénycsoportot kezelünk mutációt, hibákat okozó anyaggal és olyan egyedeket válogatunk ki közülük, melyek hordozzák az általunk keresett, megfelelő tulajdonságokat.

Velük fogunk továbbdolgozni: leteszteljük, hogy a tulajdonság öröklődik-e, megvizsgáljuk okozott-e egyéb változásokat a növényen stb. Ha egyedünk minden kritériumnak megfelel, akkor következhet a felszaporítás és a további ellenőrzések laboratóriumi illetve szántóföldi körülmények között.

A mutációs nemesítéssel javítható növényi jellegek: termőképesség (nagyobb terméshozam elérése), virágzási és érési idő, alkalmazkodó képesség, gyümölcslehullással/ magszétszóródással szembeni ellenálló képesség, stressz körülményekkel szembeni ellenálló képesség stb.

Az állami elismerésben részesült, felszaporított „nemesített” vetőmag a gazdákhoz kerül egy leírás kíséretében. Ez utasításokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy mi az optimális vetési idő, tápanyag utánpótlás-, öntözés módja, mértéke stb. A nemesítő szakemberek csak az útmutatóban leírt feltételek betartása mellett tudják biztosítani a kívánt terméshozamot. A növénynemesítők és a növénytermesztők között szoros kapcsolatnak kell fennállnia. A gazdák valójában tovább tesztelik az előállított vetőmagot és tapasztalataik segítik a tudósok további munkáját. A termelők és a gazdaság ad újabb és újabb feladatokat a kutatóknak. 

Növénynemesítés a 21. században:

Napjaink környezetvédelmi és gazdasági problémáihoz a növénynemesítésnek is alkalmazkodnia kell. Ezek például a környezetkímélő módszerek alkalmazása (biogazdálkodás), a globális felmelegedés okozta klímaváltozás, az ipar különleges igényei (bioüzemanyag hozzávalói) és még sorolhatnánk.

A lényeg azonban most sem változik: a növénynemesítő szakemberek és a mezőgazdasággal foglalkozó gazdák közt szoros kapcsolatnak kell fennállnia. E nélkül egyik fél sem tud fejlődni és további eredményeket elérni. A mezőgazdaság csak így érhet el sikereket és nagyobb terméshozamokat.

GMO:

A GMO betűszó az angol genetically modified organism elnevezés rövidítése. Lefordítva: genetikailag módosított szervezet (organizmus). A „genetikailag” jelző az alkalmazott genetikai, öröklődéssel kapcsolatos módszerekre utal. A manipuláció latin eredetű kifejezés a szótár szerint mesterkedést, fondorlatot, gyanús tevékenységet takar. A modifikáció: módosítás, átalakítás, változtatás. Az organizmus elnevezés utal rá, hogy bármilyen élőlénnyel dolgozhatunk: növénnyel, állattal vagy akár mikrobákkal (Berényi – 2002).

Az élőlények teste sejtekből áll. A sejtek az élő szervezetek működésbeli és felépítésbeli alapegységei. Számuk széles skálán mozog. Ez alapján két nagy csoportra oszthatjuk az élővilágot: egysejtű és többsejtű szervezetekre.

A sejtnek is vannak kisebb részei, ezeket sejtszervecskéknek hívjuk. Mindnek megvan a saját feladata: a sejtlégzésért felelős (mitokondrium), a lebontást végzi (lizoszóma) stb. A sejt talán legfontosabb része a sejtmag. Az ő feladata a sejt működésének irányítása és összehangolása, az öröklődő tulajdonságok tovább adása. A sejtmag felépítése alapján beszélhetünk prokarióta és eukarióta élőlényekről. A prokariótáknál az örökítőanyag nincs külön membránnal határolva (szervezetlen), szabadon úszkál a citoplazmában. Az eukariótáknál sejtmaghártyával van körülvéve (szervezett sejtmag) és rendezetten helyezkedik el.

A sejtmag anyagát a kromatin alkotja. A kromatin DNS molekulákból áll, melyek a sejtosztódás idején kromoszómákká kondenzálódnak. Egy DNS molekula egy darab kromoszómává tekeredik fel. A kromoszómák száma fajonként változó. Az embernél például 46 darab (23 pár) van belőlük. Ebből 44 darab (22 pár) testi és 2 darab (1 pár) ivari kromoszóma található meg minden egyes sejt sejtmagjában (Orosz – 1980).

A DNS molekula (dezoxiribonukleinsav) kémiailag a nukleinsavak csoportjába tartozik. Alakja feltekeredett kettős spirál, melynek gerincét cukorfoszfát adja (dezoxiribóz). A két lánc közt helyezkednek el a bázisok, melyek mindig kötelezően ugyanúgy állnak párban. Adeninnel szemben timin, citozinnal szemben guanin áll. Ha a bázispárok sorrendje nem megfelelő, akkor beszélünk mutációról. 


1. ábra: a DNS szerkezet: kettős hélix: cukorfoszfát gerinc és a bázispárok (adenin-timin, citozin-guanin).

A DNS kisebb részei a gének, melyek a tulajdonságok öröklődéséért felelősek. Beszélhetünk monogénes és poligénes jellegzetességekről. Monogénes jellemző esetén egyetlen gén határozza meg az adott tulajdonságot. Poligénes karakter esetében pedig több gén alakítja ki az adott kinézetet vagy feladatot (Passarge – 2001).

Összefoglalva: az élőlények sejtekből állnak. A sejtekben helyezkedik el a sejtmag és benne a kromoszómák. A kromoszómákat feltekeredett DNS alkotja, melynek részei a gének. A gén a DNS azon szakasza, amely egy fehérjét, tulajdonságot kódol.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor