Tudta-e?
A civilizáltnak nevezett világ elmúlt 3500 év történelmét végignézve csak 230 békés évet számolhatunk össze.

123. szám - 2014. december 01.

Őslények

A Földön élt legnagyobb madár

A repülni képes madarak legnagyobbika 25-28 millió évvel ezelőtt élt, és szárnyinak fesztávolsága a 6–7 métert is elérte – állítják a Pelagornis sandersi kövületeit tanulmányozó tudósok…
MARINKOV Jelena biológia szakos egyetemi hallgató

18

A történet 1983-ban kezdődött Dél-Karolinában. Charlestone közelében a nemzetközi repülőtér egyik új termináljának talajmunkálatai során a kotrógép megkövesedett csontokat emelt ki. A körültekintő feltárás során egy különleges ősi élőlény maradványi kerültek elő. Évekig tartott, amíg a szokatlan leletet teljes egészben feldolgozták, és megállapították az eredeti élőlény tulajdonságait. Nemrég végre nyilvánosságra hozták a szenzációs hírt: megtalálták a Földön valaha élt legnagyobb repülni képes madár csontmaradványinak egy részét, és ezzel megfejtették a repülő madarak egyik titkát.

Tudósok véleménye szerint ez a madár a dinoszauruszok kipusztulás után jelent meg, és jóval az ember megjelenése előtt, mintegy 25 - 28 millió évvel ezelőtt pusztulhatott ki.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences) részletes leírás jelent meg erről a Pelagornis sandersi elnevezésű ősmadárról. A cikk szerzője, Dan Ksepka, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója számolt be a leletről. A madár szárnyfesztávolsága 6-7 méteres lehetett, az üreges csontok anatómiája alapján képes volt repülni. A számítógépes szimuláció a madár néhány titkára is fényt derített.

A hatalmas szárnyak miatt a talajról történő felszállás valószínűleg nehézséget okozott a számára. Egy lejtőn kellett lefutnia ahhoz, hogy ellenszélben megfelelő lendületet kapjon, majd felemelkedjen. Vitorlázva, ritka szárnycsapásokkal közlekedhetett. Könnyen és biztonságosan tudott a levegőben manőverezni, rendkívül hosszú és keskeny szárnyait ügyesen használta, időnként egészen közelre ereszkedett le a víz felszínéhez és táplálékot gyűjtött magának. Jellegzetes hosszú és fogazott csőre segítségére volt a sikeres vadászatban.

A tudósok abban reménykednek, hogy ez a felfedezés előrébb fogja vinni az ősi madarak repülési technikájának a megismerését.

Tudjuk, hogy manapság nemcsak a madarak tudnak repülni, hanem pl. a denevérek is. Az őskorban is léteztek repülni képes állatok, melyek nem tartoztak a madarak rendjébe. A hüllők közé tartozó Pterosaurusok szárnyfesztávolsága a 12–14 métert is elérte, tehát jóval nagyobbak voltak a fent említett Pelagornis sandersi nevezető madárnál (de nem éltek ugyanabban a korban). A hatalmas Pterosaurusok a többi dinoszaurusszal együtt mintegy 65 millió évvel ezelőtt kihaltak.

Képmellékleteink az Internetről származnak és a Pelagornis sandersi ősi madár méreteit, csontmaradványait, elképzelt alakját mutatják be. Az egyik képen látható, hogy a mai legnagyobb madárhoz, a királyalbatroszhoz képest jóval nagyobb volt.

 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor