Tudta-e?
Miért szúrósak a kaktuszok? Leveleik szúrós tövisekké alakultak, mert ez kedvezõbb a száraz területeken élõ növények számára. Így kisebb felületrõl kevesebb nedvességet kell elpárologtatniuk, ez pedig a sivatagban, ahol forrón tűz a nap, és ritkán esik az esõ fontos számukra.

131. szám - 2015. augusztus

Állatvilág

Patkányok

Bolygónkon a patkányok népessége jóval meghaladja az emberek létszámát. Általában nagy károkat okoznak, de azért hasznunk is lehet belőlük…
MARINKOV Jelena biológia szakos egyetemi hallgató

11

A világon mintegy 5400 emlős fajról tudunk. A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2435 faj tartozik. Egyes adatok szerint Szerbia területén 32, Vajdaság területén 23 egérszerű rágcsáló (Myomorpha) él. A patkányok a szinantropikus (emberhez kötődő, az emberi tevékenységet jól tűrő) rágcsálók csoportjába tartoznak. Egérszerű rágcsáló többek között a: házi patkány (Rattus rattus), vándorpatkány (Rattus norvegicus), házi egér (Mus musculus), pirókegér vagy pirók erdei egér (Apodemus agrarisus), erdei egér (Apodemus sylvaticus), sárganyakú erdei egér (Apodemus flavicollis), mezei pocok (Microtus arvalis), földipocok (Pitymys subterraneus), kószapocok (Arvicola terrestris), erdeipocok (Myodes glareolus, korábban Clethrionomys glareolus), pézsmapocok (Ondatra zibethicus), hörcsög (Cricetus cricetus), közönséges ürge (Spermophilus sitellus, korábban Citellus citellus), földikutya (Spalex leucodon) stb.

A rágcsálók arra vannak kényszerülve, hogy állandóan koptassák a fogaikat, ugyanis ha nem tudnak eleget rágni, akkor fogaik annyira túlnőnek, hogy a végén nem bírnak rendesen táplálkozni, és éhen pusztulnak. Bizonyos körülmények között ez a rágcsálási kényszer helyzetelőnyt jelent a számukra a létért folytatott küzdelemben. Viszont környezetükben, főleg az emberlakta területeken hatalmas károkat képesek okozni. Előnyükre szolgál, hogy igen nagy a szaporodási potenciáljuk, vagyis rendkívül gyorsan szaporodnak.

Az Egészségügyi Világszervezet 1977-ben egyik közlönyében közzétette, hogy bolygónkon a vándorpatkány (népi neve szürke patkány) népessége meghaladja az emberek létszámát. 

Ennek a rágcsálónak a létszáma becslések szerint 1919-ben 0.8 milliárd, 1951-ben 2,5 milliárd, 1965-ben 4,8 milliárd egyed volt. Számuk azóta is növekszik…

Amikor a rágcsálók által okozott károkról beszélünk, akkor leginkább a háziegérre és a vándorpatkányra gondolunk. Ezek mindenevő állatok, elsősorban növényi magvakkal táplálkoznak, pl. szívesen fogyasztják a búzát, kukoricát, árpát, napraforgót, rizst… Tejtermékeket, húsos élelmiszereket, gyümölcsöket és zöldségféléket is károsítanak. Egy kísérlet során 26 patkányt engedtek rá 1000 kg búzára. Kimutatható volt, hogy 85 nap után ennek az élelemnek 4,4%-át elfogyasztották, 70%-át pedig ürülékükkel tönkretették.

1955-ben a Fülöp-szigeteken a rágcsálók 64 ezer hektár területen tették tönkre a termést, és 126 ezer ember maradt alapvető táplálék nélkül.

Az egérszerű rágcsálók (Myomorpha) telepekben élnek, és a föld alatt kiterjedt járatokat ásnak. Ez az ásási, kaparási ösztön ugyancsak sok kártétel forrása lehet. Vasúti töltések, vízzáró gátak és egyéb építmények rongálódhatnak meg, statikus és egyéb tulajdonságaik gyengülgetnek, falak dőlhetnek össze áldatlan munkálkodásaik következtében.

A 9 fokozatú Mohs-féle keménységi besorolás alapján a patkányok metszőfogai 5,5 keménységűek (legnagyobb keménységű a gyémánt). A puha fémeket (ólom, alumínium) a patkányok könnyen szétrágják, még egyes acélfajtákkal is elbánnak. A 40 cm vastagságú betonfal sem jelent akadályt a számukra. Harapásuk négyzetcentiméterre számítva 500 kg-ot tesz ki, ekkora nyomásnak kevés anyag tud ellenállni. Másodpercenként 6 ilyen harapást tudnak produkálni. Mint egy légkalapács… Megrongálják az elektromos vezetékeket és esetenként rövidzárlatot, tüzet okoznak. Egy korábbi felmérés szerint az Egyesült Államokban a tüzesetek 20%-áért voltak felelősek. Történtek már olyan esetek is, hogy tönkretették a tengervíz sótartalmának eltávolítására szolgáló elektromos berendezést, és ivóvízhiányt okoztak. Máshol megfúrták a mesterséges halastó vagy haltenyésztő medence falát és elfolyt a víz, rengeteg hal pusztult el…

Az egérszerű rágcsálók a baromfitenyészetben is károkat okoznak. Jelenlétük stresszt okoz és ezért csökken a hozam, elpusztítják a tojásokat, a kiscsirkéket, még a malacokra is komoly veszélyt jelentenek. A szarvasmarhák tejhozama 15%-kal növekedett, miután kiirtották az istállóban a rágcsálókat – az állatok ugyanis nyugodtabbak lettek…

A rágcsálók közvetlenül, vagy közvetett formában (pl. bolhák, szúnyogok által) betegségeket is terjeszthetnek.

Összefoglalásként kihangsúlyozzuk, hogy a szinantropikus rágcsálók, melyek jól tűrik az emberi tevékenységet, könnyen okoznak bajt, bárhol is megjelennek: a mezőgazdaságban, az iparban, levéltárakban, történelmi archívumokban, bútorokon, elektromos eszközökön és vezetékekben stb.

Szóljunk néhány szót a patkányok védelmében is!

Ismeretes, hogy fehéregereket és patkányokat használnak fel az orvosi és gyógyszeripari kutatásokban. Egy belga civil szervezet évek óta idomított patkányok segítségével keresi meg a talajba ásott taposóaknákat, melyeket millió számra rejtettek el a föld felszíne alá a háborús övezetekben. A patkányok szaglása kiváló, amint megérzik a robbanóanyag jelenlétét, kaparni kezdenek a földben, így jelzik a veszélyt, és a tűzszerészek elháríthatják az aknát. Az állat nincs veszélyben, súlya nem elég ahhoz, hogy aktivizálja a robbanószerkezetet.

Bármennyire is furcsán hangzik, de a patkányok sok ezer ember életét mentették már meg…


Mus musculus


Rattus norvegicus

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor