Lehet zöld és gazdaságos is egyben?

Ezeknek a folyamatoknak számos dimenziója bontakozik ki. Sokan igyekeznek politikai kérdéssé tenni a környezetvédelmet, viszont van ennek az egésznek komoly gazdasági vetülete is. Vannak, akik máris látják benne a jövő nyereséges ágazatát. Úgy tűnik, valóban a szemünk előtt bontakoznak az új iparágak.

A piacot azonban nem lehet „megerőszakolni”. A gazdasági törvényszerűségek oda hatnak, hogy a kevésbé életképes eljárásokat és technológiákat felváltja az, ami hatékonyabb, jövedelmezőbb. Ezzel magyarázták sokáig, hogy a fosszilis eredetű energiahordozók felhasználása a környezetszennyező mellékhatás ellenére domináns marad, mert ehhez anyagi és gazdasági érdekek fűződnek.

Bizonyos köröknek, hatalmas multinacionális vállalatoknak komoly érdekeltségeik vannak például a kőolaj-kitermelés területén. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a fekete arany olcsóbb lenne, mint a szélenergia vagy a napenergia. Összetett és bonyolult kérdés ez azonban, hiszen a fogyasztók esetében nemcsak a szokásokat kel megváltoztatni, hanem konkrétan a közlekedés esetében a járműparkot is le kell cserélni. Ez viszont csak egy hosszú, és ha gyorsan eredményeket szeretnénk elérni, egy jól irányított folyamat eredménye lehet.

Paradox módon - más fejtegetés szerint logikából következően - éppen a jelenlegi legnagyobb szennyezők, Kína, India és az Egyesült Államok lesz a felelős a jövőben azért, ha nagyon megnő a megújuló energia felhasználása a világon. Ez derült ki egyébként a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) statisztikáiból is. India az IEA előrejelzése szerint a következő öt évben megduplázza a megújuló energia használatát. A napenergia és a szélenergia felhasználása területén hatalmas kapacitások épülnek ki a következő öt évben. Jó eséllyel rekordalacsony áron lehet mindkét zöld megoldásból energiát nyerni.

Kína világvezető a szén-dioxid-kibocsátásban, de talán pont emiatt ők is vezetik a tiszta energia forradalmát is. Egyre népszerűbbek az elektromos autók, emellett folyamatosan épülnek nap- és szélenergiafarmok is. Az utóbbi években jelentősen csökkent a károsanyag-kibocsátás az országban. A merész tervek szerint 2030-ig Kínában minden autó „villanyosítva” lesz, vagyis kizárólag teljesen elektromos, vagy hibrid autók fognak közlekedni a hatalmas ország egész területén. Figyelembe véve a jelenlegi technológiai fejlődést és a társadalom folyamatosan növekvő igényét a megújuló energiára, továbbá azt a tényt, hogy milyen fejlődésen megy át a kínai elektromos autók ipara, mondhatjuk, hogy realisztikusak ezek az elvárások.

A legutóbbi vizsgálatok szerint is Kína bocsátja ki a legtöbb káros anyagot a világon, ellenben szemmel láthatóan ők teszik meg a legtöbbet is, hogy ezen változtassanak. A társadalom is egyre jobban hajlik a tiszta közlekedés felé, és az autógyárak jelenlegi számításai szerint 2025-re az ilyen autók fogják kitenni az ország autóeladásainak az ötödét.

Az emberek tudatában általában az elektromos autó környezetbarát közlekedési eszközként jelenik meg. Valójában ez csak akkor igaz, ha a közvetlen kibocsátást vizsgáljuk, összességében szemlélve már sokkal árnyaltabb a kép. A legújabb számítások és felmérések azt mutatják, hogy az elektromos járművekre történő átállás csak jelentéktelen mértékben járulhat hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A müncheni egyetem gazdaságkutató intézetének tanulmánya szerint a közlekedésben sokkal inkább a földgáz, hidrogén és bio-metán üzemű, belsőégésű motorok szélesebb körű elterjesztésére kellene helyezni a hangsúlyt.

A németországi áramtermelési energiamixet és az akkumulátorgyártás áramigényét is figyelembe véve vizsgálták a témakört. Energiamix alatt erre ebben az esetben azt értjük, hogy az ország áramtermelését milyen forrásokból fedezik. Az a megdöbbentő eredmény született, hogy az akkumulátor üzemű, teljesen elektromos járművek összesített járulékos szén-dioxid-kibocsátása még a legjobb esetben is kissé meghaladja a dízelmotorokét, átlagban pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy magasabb annál. A tanulmányban is publikált számítások kimutatták, hogy a földgázüzemű autók a ma rendelkezésre álló technológiával mintegy harmadával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a dízeles járművek.

Valójában tehát az elektromos autók és a hozzájuk tartozó akkumulátorok gyártása egyaránt nagyon energiaigényes folyamat, az ezt követően forgalomba kerülő elektromos autókat pedig a rendelkezésre álló energiamix alapján termelt árammal töltik fel, ez viszont sok ország esetében nagyon megterheli a környezetet.

A szakértők egy része viszont már egy új korszakról beszél, mely átírja az emberiség energiafelhasználási szokásait. A trendeket előrevetítették és az látszik, hogy 2022-ben ugyan még mindig a szén marad az elektromos áram fő forrása globális szinten. A megújulók és a szénalapú energia közötti szakadék azonban jelentősen szűkülhet. A valódinak mondott vagy hitt zöldenergia pedig rohamtempóban zárkózhat fel a környezetszennyező módszerek mellé.

Az egyik ENSZ-jelentés ugyanakkor arról szól, hogy bizonyos esetekben a zöldítés szándéka összességében akár a jelenleginél is nagyobb környezetterhelést jelenthet. Az emberek egy részét viszont még mindig nem igazán érdeklik a környezetvédelmi problémák. Főleg azok között vannak ilyenek, akiket nem sújt közvetlenül valamilyen hatás. A többség viszont érzékelhetően valamiféle instant megoldásra vár a technológia területén a tudományoktól. Úgy hiszik, létezhetnek módszerek, melyek segítségével majd könnyen és gyorsan megoldódik minden. A többség sajnos még mindig úgy véli, hogy egyéni szokásainkon, hozzáállásunkon semmit sem kell változtatni, majd a tudósok előállnak a megoldással. Vannak, akik szerint mindez el van túlozva, a valós fenyegetés nem akkora, mint ahogyan ezt leírják.

A most zajló zöldítési szándék, mint folyamat azonban gyorsan oda vezethet, hogy jobban megéri a megújulók felhasználása. A szén, mint energiaforrás, a fejlett országokból teljesen eltűnhet, és a fejlődőkben is visszaszorulhat. Mihelyt nem éri majd meg a környezetszennyező technológiákat felhasználni, „önmagától” is folyamatosan esni fog globális szinten a károsanyag-kibocsátás. Mert nehéz ugyan tájékozódni, hogy a környezetszennyezéssel, klímaváltozással és más hasonló jelenségekkel kapcsolatban mi igaz és mi az, ami csak féligazságokon alapuló sarkítás vagy csupán teória. Abban viszont biztosak lehetünk a jövőre nézve, hogy a nyereségérdekeltség lesz a „legzöldebb” trend.