Az ország első digitális farmján jártunk

A digitális farm olyan forradalmi projekt, amellyel Szerbia a régió mezőgazdaságában vezető helyre került – jelentette ki Ana Brnabić kormányfő, aki maga is jelen volt, amikor 2018-ban megnyitották az ország első digitális farmját Krivaján. Úgy vélte akkor, hogy országunk hatalmas potenciálokkal rendelkezik az IT-szektor és a mezőgazdaság területén is. Ezek ötvözésével pedig vezető szerepet tölthetnénk be az egész térségben.

Lihi Attila, a Krivaja Kft. szakmunkatársa elmondta, hogy magyarországi példák alapján irányította a vezetőség a céget a precíziós gazdálkodás útjára. Több korszerű technológiát kipróbáltak, miközben stratégiai együttműködéseket alakítottak ki a termelés még hatékonyabbá tétele érdekében. A korszerű okos mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök, a vetőgépek és műtrágyaszórók számítógépes vezérlés útján, az előre betáplált adatok alapján végzik a munkát ezen a birtokon. Cél a minőségi növényi termékek előállítása, miközben a költségek csökkentése, és a gazdasági hatékonyság növelése, a termőföldek és a környezet védelme is prioritást élvez. Ez jelenti a fenntartható gazdálkodást. Az ilyen módszerekkel akár 20–25 százalékkal is növelhető a hatékonyság.

A Krivaja Kft. hagyományos szántóföldi kultúrák termesztésével foglalkozik mintegy 2000 hektáron. Az idén őszi kalászosokat, árpát és búzát mintegy 600 hektáron termesztettek, repcét pedig 185 hektáron. Napraforgó 147 hektáron díszlett. Éppen befejeződött a betakarítása és 3,4 tonnát termett átlagban hektáronként náluk ez az olajnövény. A szója betakarítása van most folyamatban, azt 268 hektáron termesztik az idén. Következik majd a kukorica betakarítása, melynek vetésterülete az idén 758 hektár. Az árpa mintegy 9 tonnát termett hektáronként, a búza pedig 7,2 tonnát. Az olajrepce termésátlaga 3,6 tonna hektáronként. Az átlagok meghaladják a térségben jegyzett átlaghozamokat. A birtok szakembere elmondta, hogy valójában nem a lehető legmagasabb hozam elérése a cél, hisz azt jelentősen megemelt befektetésekkel tovább lehetne fokozni. A cél a termelés optimalizálása: megtalálni a ráfordításoknak azt a szintjét, melyek mellett arányosan olyan hozam valósítható meg, mely a hasznot maximalizálja.

Lihi Attilát eőször a kezdetekről faggattam.

- A topolyai székhelyű Krivaja kft 2015 óta fokozatosan vezette be ezt az új technológiát a termelésbe. Az akkor már használatban lévő robotpilóta rendszer mellé hozamtérképezőkkel szereltük fel a kombájnjainkat. A döntő pillanat az volt, amikor megláttuk az első hozamtérképünkön hogy egy táblán belül mekkora eltérések vannak az átlaghozamhoz képest.
A hektáronkénti 8 tonnás búza átlaghozam úgy állt össze, hogy a parcella egyes részein 10-12 tonna míg más zónákban  a 6-7 tonna hektáronkénti átlagot produkált. Ekkor értetlenül álltunk a tények előtt mivel a közel 200 hektáros tábla egészére ugyanazt a tőszámot vetettük és ugyanannyi tápanyagot juttattunk ki egységesen akkor vajon mi okozhatott ekkora eltérést? A választ egy műholdképeken alapuló homogén zóna lehatároló rendszer és a kapott zónák alapján megszedett talajminták laborvizsgálatának az eredménye adta meg. Az eredmények rávilágítottak, hogy a körülbelül 200 hektáros táblán belül legalább 2-3 hektáronként változik a humusztartalom, a pH érték, a foszfor, kálium és a többi ásványi anyag tartalmak is eltérőek.
A további kérdések is adták magukat: vajon miért kezeljük egységesen az egész táblát, ha ilyen mértékű eltérések vannak benne? Miért juttassunk ki ugyanannyi tápanyagot oda, ahol maximum 6 tonnát várhatunk és oda ahol képes 12 tonnát is produkálni a termőföld? Van-e lehetőség a talaj minőségének feljavítására? Mi a legmagasabb profit ráta amelyet el tudunk érni zónánként úgy hogy a talaj minőségét nem károsítjuk vele? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására sok segítséget veszünk igénybe magyarországi külsős tanácsadóktól akik a helyspecifikus gazdálkodásban pár lépéssel előttünk járnak. Az ő javaslatukra vásároltunk két darab szakaszvezérelt műtrágyaszórót majd a következő évben két régebbi szemenkénti vetőgépet alakítottunk át hidromotoros meghajtásúra így lehetővé tettük, hogy a GPS sorvezető monitor egyben a vetőgépet is vezérelje. Ily módon alkalmassá vált a differenciált tőszámmal való vetésre. Az utóbbi megoldás bizonyítja, hogy nem szükséges feltétlenül a legdrágább gépet megvenni, például egy hozamtérképező berendezés is beszerelhető utólag a kombájnba így egy új gép árának a töredékéért is megtudjuk valósítani a kívánt célt. Számos kísérletet állítunk be minden évben amelyek eredményeit a digitális adatok segítségével elemezzük ki. Főleg tápanyaggal, kivetett tőszámmal és növényvédelmi szerekkel kapcsolatos kísérleteket végzünk.

A fejlődés a digitális adatgyűjtésen alapszik?
– Öt év alatt rengeteg digitális adatunk gyűlt össze a tábláinkról, amelyekből igyekszünk kiszűrni a hasznos információkat. Ehhez külső segítséget is igénybe kell vennünk. Együttműködünk az újvidéki Biosens kutatóintézettel, közösen hoztuk létre a Szerbia első digitális farmja projektet. A nemzetközi agROBOfood Horizon 2020-as projektben is partnereik vagyunk. Az Újvidéki Műszaki Tudományok Kara talajtani tudományokkal foglalkozó részlegével szintén van egy közös projektünk, amelyben a talajfoltok és multispektrális műholdképek közötti összefüggéseket vizsgáljuk. Emellett a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karával együttműködve dolgozunk egy tudományos publikáción, melynek témája az egy parcellán belüli profittérkép kidolgozása. Mindemellett komoly hírnevet és elismerést is szereztünk magunknak a nyitottságunknak köszönhetően, ugyanis már évek óta a Budapesten megrendezendő PREGA nemzetközi agrár-digitalizációs konferencia előadóiként képviseljük a cégünket.

Az új technológiáknak mindig vannak buktatói is.
– Mi is többször futottunk úgymond zsákutcába az elmúlt évek alatt. Ezért döntöttünk úgy, hogy beindítunk egy új szolgáltatást. Az a célunk vele, hogy segítséget nyújtsunk a gazdáknak, akik ebben az irányban szeretnék fejleszteni a gazdaságukat. Összeállítottunk egy több szintből álló szolgáltatáscsomagot Tudatos Szántóföldi Növénytermesztés Programnéven. A programban a kezdeti lépésektől a haladóbb szintig mindenki megtalálhatja a számára érdekes témát

Nyitottak az együttműködésre az itteni gazdálkodókkal?
– A szolgáltatások listáját folyamatosan bővítjük, miközben mi is folyamatosan tanulunk és tapasztalunk. A talajmintázás is a szolgáltatásaink közé tartozik. A mintaszedési pontokat számítógépen tervezzük meg, majd GPS segítségével navigálunk a helyükre. A laborvizsgálat Magyarországon, de igény szerint szerbiai laborban is elvégezhető. Ezután kimutatásokat készítünk a lemintázott terület állapotáról. A laborvizsgálati eredmények alapján kijuttatási térképet készítünk, valamint szaktanácsokkal látjuk el a megrendelőt. Műhold- és drónfelvételek segítségével felmérjük a táblán belüli növényállapotot. A drónfelvétel alkalmas akár tőszámlálásra vagy gyomok feltérképezésére is. A digitális adatok menedzselését és archiválását speciális szoftverrel végezzük, amely táblaszintű hierarchiába rendezve több évre vonatkozó adatot tárol. A szoftver kompatibilis a legtöbb nagyobb gépgyártó gépi szoftverével. Az adat és az abból nyert hasznos információ nagy értékekkel bír. Külföldön például már most is egy-egy parcella annál értékesebb, minél több digitalizált adatot tudunk róla felmutatni évekre visszamenőleg. Számunkra fontos, hogy naprakészek legyünk az új műszaki és informatikai újdonságokra, mivel számos feladat vár még megoldásra. Cégünk szlogenje: „Ami nem fejlődik, az hanyatlik, ami nem nő, az csökken.”– hangsúlyozta végül Lihi Attila.

(Fotó: Krivaja Kft.