A későbbi magyar kávékirály 1892-ben született Temesváron. A város a többnemzetiségű Bánság (Bánát) része, akkoriban még Magyarországhoz tartozott, 1920-ban, a határok átrajzolása után került Romániába. Illy Ferenc apja asztalos volt, egy német nemzetiségű, temesvári nőt vett el feleségül. A fiuk Temesváron járt általános iskolába, később ott végezte a gimnáziumot is.
Furcsán hangzik, de az I. világháború forgataga sodorta a kávéipar felé. Ha nem jön a világégés, valószínűleg könyvelőként helyezkedett volna el. De 1914-ben, huszonkét évesen besorozták az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe. Állandó életveszélyben volt a fronton, részt vett az Isonzónál zajló csatákban is: összesen tizenkét összecsapás volt több mint két év alatt. A háborúban olasz oldalon 1,1 millió katona halt meg, tűnt el örökre vagy szerzett súlyos sebesülést, a Monarchia oldalán pedig ötszázezer. Illy Ferenc csodával határos módon túlélte a borzalmakat. Hősiességéért több kitüntetést is kapott: előbb Ezüst és Vas Érdemkeresztet tűztek a mellére, 1917-ben pedig Bronz Vitézségi Éremmel jutalmazták, és őrmesteri rangig jutott.
A háború vége Triesztben érte. Tudni kell, hogy a kávégyártás és -forgalmazás fellegvára volt akkoriban, számtalan márka indult hódító útjára innen. Már az 1800-as években 66 kávés vállalkozást jegyeztek az olasz kikötővárosban. Illy is egy kávékereskedésben kezdett dolgozni a háború után. A vevők friss kávét kívántak, ő pedig látta, nehéz hosszabb ideig frissen tartani a kávészemeket. Rájött, hogy megoldást jelent a más területen már sikeresen alkalmazott vákuumcsomagolás. De új módszert alkalmazott: az volt a titka, hogy a légmentes csomagolásban lévő kávészemeknél az oxigént nitrogénnel helyettesítette.
Közben a szerelem is rátalált a kalandos életű magyar feltalálóra. Megismerkedett az olasz–ír származású zongoratanárnővel, Vittoria Berggel, s hamarjában el is vette feleségül. Két gyermekük született. Tizenöt évvel a háború befejezése után, 1933-ban alapította meg az Illycaffét. A ma is létező vállalatbirodalom eurómilliókat forgalmaz minden esztendőben. Az Illycaffé azóta is kizárólag csak arabica kávékeverékkel dolgozik, és a pörkölés mellett odafigyelnek arra is, hogy a legjobb minőségű kávészemeket használják fel.
Két évre rá megálmodta az első automata eszpresszófőző gépet. A forró gőzzel működő kávéautomata szabadalmát le is védette. A vállalat is jól jövedelmezett, találmánya is bevált, dúsgazdag ember lett. Egy idő után aztán fiának, Ernestónak adta át a cég vezetését. A fia tudományos szintre emelte a kávégyártást, kávés iskolát is alapított Triesztben. A családi vállalkozást később Illy Ferenc unokái vették át, például Andrea Illy. A másik unoka, Riccardo néhány éve egy interjúban mesélt a nagypapáról. Hosszasan ecsetelte, hogy Ferenc mindig is büszke volt a magyarságára, feleségét beavatta a magyaros ételek elkészítésének titkaiba. Gulyás például rendszeresen volt az asztalon.
Az unoka elmesélte, hogy a családi legendárium szerint nagyapja az I. világháború alatt egy alkalommal a barakkban időzött a katonatársaival, ám rossz érzése támadt, kiment az épületből, és az erdő irányába sietett. Fél perc múlva bombatalálat érte a barakkot, benn mindenki meghalt. „Nagyapám mindig hallgatott a megérzéseire, és jó megérzései voltak” – mondta Riccardo Illy, aki szerint az is kellett a nagypapa sikeréhez, hogy mert kockáztatni. Egyáltalán nem félt attól, mi lesz vele, ha nem jön be a pénzügyi számítása.
Illy Ferenc, aki magyar létére a kávéjáról híres Olaszországban lett legenda, 1956-ban, 64 éves korában hagyta itt a földi világot. Életműve megmaradt, ma is milliók isszák reggelente az ő nevét viselő, friss, aromás kávét.
.jpg)
