- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy mekkora a Kheposz-piramis? Körülbelül egy kilométer a kerülete. Alapjának egy oldala 227 m hosszú, csúcsának magassága a földtől 146,5 m. Ha belépünk a piramis belsejébe kamrákat találunk, melyek részben a föld felszíne fölött, részben alatta helyezkednek el. Itt helyezték el a fáraónak szánt élelmet, edényeket, ruhákat, dísztárgyait, bútorait, azokat a dolgokat, amire a halál után szüksége lehet az uralkodónak. A legutolsó kamrában találjuk kőszarkofágba zárt fakoporsóban a fáraó bebalzsamozott testét - a múmiát.
152. szám - 2017. május
GazdaságA bitcoinrólMég nem tudni, hogy a jövő pénze, vagy csak utópisztikus hóbort marad a virtuális valuta
|
5
|
Még mindig nem tudni, hogy a 21. században a hagyományos pénznemek szerepét valóban átveszik a virtuális fizetőeszközök, vagy végül az úgynevezett kriptopénzekről csak a történelemkönyvekben olvashat majd az utókor. A virtuális pénzek árfolyama egyelőre nagyon ingadozó, felfúvódások és kipukkanások követik egymást. Nemrégiben az történt azonban, hogy a legismertebb kriptopénz, a bitcoin (BTC) árfolyama magasabbra kúszott, mint az aranyé (unciánként), és meghaladta az 1400 dolláros szintet. Ez meglepő fejlemény annak tükrében, hogy a 2009-ben megalkotott elektronikus valutát két éve már mindenki temette, amikor 2015 derekán 200 dollárig esett vissza az értéke. A modern kor és a világháló hozadékának tekinthető, hogy ma már a világon 200-nál több virtuális fizetőeszköz van „forgalomban”. Ezek közül minden bizonnyal bitcoin a legismertebb. A BTC kizárólag virtuálisan létező, úgynevezett kriptodeviza. A virtuális devizákkal történő kereskedelmet jelenleg sehol sem szabályozzák, nem létezik egyetlen olyan jegybank sem, mely valamelyik ilyen devizát magáénak ismerné el. Egyetlen kormány sem ismerte el ezeket legális fizetőeszközként. A virtuális fizetőeszközöknek ez látszólag hátránya, de egyben jelentős előnye is lehet. A bitcoin egy olyan virtuális pénznem, amely egy úgynevezett peer-to-peer (személyek közötti), központi csomópont nélküli hálózati megoldáson alapul. A BTC online fizetéseket tesz lehetővé, manapság már számos online kereskedő elfogadja. A központi bankok közreműködése nélkül, közvetlen kapcsolaton keresztül bonyolítják a pénznemet használók a tranzakciókat, alacsony vagy zéró (kezelési) költség mellett. Az alapötlet Satoshi Nakamotótól származik, aki 2009-ben hozta létre. Sokan azonban kétségbe vonják, hogy csak egy személy áll mögötte, illetve, hogy a személy maga egyáltalán létezik, vagy még ő is csak virtuális. A dolog úgy működik, hogy egy hálózat csomópontjain tárolják a fizetések adatait. Saját bitcoin számlát bárki létrehozhat számítógépén, ami aztán lehetővé teszi a BTC átutalását és fogadását. Sokak szerint a BTC egyszerre új forradalmi technológia, digitális arany, koncepció és fizetési eszköz, emellett az új pénzügyi világ részvénye. Mindenesetre a hackertámadások száma megszaporodott a szuperpénz ellen. Ez egyike lehet azon tényezőknek, amik gátolják elterjedését. Másrészt a nagy „érdeklődés” azt is mutathatja, hogy valami forradalmian új és értékes dolog van születőben. Elemzők egy része szerint a bitcoin a pénzügyi szolgáltatások teljes átalakulását, újrarendezését válthatja ki. Viszonylagos bonyolultsága ellenére – sokak szerint – a mobiltelefonhoz és az e-mailhez hasonló gyorsasággal fog majd globálisan elterjedni, és pár éven belül általános fizetőeszköz lehet belőle. A bitcoin töredék címletekben (satoshi) is vásárolható. A BTC eddigi története értékének jelentő hullámzásáról szól. 2013 elején a bitcoin árfolyama még 13 dollár volt, 2014. augusztusára már az 504 dolláros szintre emelkedett. Ezt megelőzően azonban, 2013. december 4-én 1147 dolláron jegyezték. Idén márciusban pedig meghaladta az 1400 dolláros szintet, ami azt jelenti, hogy drágább volt egy uncia aranynál. Közismert, hogy az aranyat a világ tőzsdéin unciában jegyzik. Az uncia (oz) angolszász országokban elterjedt mértékegység. A nemesfémek esetében az úgynevezett troy uncia használatos, amely 31,10348 grammnak felel meg. A virtuális pénz, így a bitcoin előnyének tekinthető, hogy a rendelkezésre álló összeg biztonságosan tárolhatók a számítógépen kialakított pénztárcafájlban. De mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál is félre tehető. Küldéséhez és fogadásához pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoin címére van szükség. Nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályoz bármilyen hatóságot abban, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését. A bitcoint folyamatosan kritikák érik, jogi, gazdasági, technológiai szempontok alapján egyaránt. A névnélküliség kiváló terep a bűnözők számára: pénzmosáshoz, névtelen zsaroláshoz használható, gyerekpornó és illegális hacker tevékenység fizetsége lehet. Hackerek többször is raboltak már bitcoint a neten. Ugyanakkor azonban a hagyományosnak számító devizákban vezetett bankszámlákat is érik hackertámadások, azok is lehetnek pénzmosás eszközei stb. Nagy hátránya azonban, hogy a központi árszabályozás hiánya az árfolyamot hullámzóvá teszi. Ez az utóbbi években meg is mutatkozott. Az alacsony forgalom mellett hektikusan mozgó ár gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat eredményez. Emiatt a rendszer valóban egyfajta piramisjátékhoz hasonlítható. A tranzakciók visszafordíthatatlansága pedig megnehezíti a vásárlók átverésekkel szembeni védelmét. Nálunk kevesen tudnak a bitcoinról, illetve a legtöbben csak annyit, hogy létezik ilyen nevén virtuális pénz. A Szerb Nemzeti bank többször is figyelmeztetett, hogy az országban a BTC nem számít legális fizetőeszköznek. 2015-ben azonban létrehozták Belgrádban az első bitcoin bankautomatát (ATM), melynek segítségével dinárt lehet virtuális pénzre váltani. |
Kapcsolódó cikkek
- A „tittytainment”
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- VII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata