A hibrid munkavégzés térhódítása

A home office, az otthonról történő munkavégzés azonban ma már lehetővé teszi a falvakban lakóknak is, hogy jól fizető munkákat otthonról végezzenek. Amennyiben a falusi környezetben is van szélessávú internetkapcsolat, az első előfeltétele már teljesül is annak, hogy onnan is lehessen bedolgozni akár a világ távol eső pontjain bejegyzett és működő cégeknek.

Az otthonról történő munkavégzés terjedésének jelentős gyorsulását eredményezte a járványhelyzet. Valószínűleg lesznek olyan feladatok, melyeket soha nem lehet majd otthonról elvégezni. Az automata gépsorok, távvezérlésű robotok fejlesztése és elterjedése szinte minden ágazatban forradalmasítja a munkavégzést. A digitalizáció szempontjából élen járó, legfejlettebb országok példája azt mutatja, hogy például a közigazgatási adminisztratív teendők több mint 90 százaléka online is elvégezhető.

Már ma is valóság, hogy ha elérhető a gyors internet, akár egy eldugott kis településről is be lehet dolgozni londoni, ausztrál, vagy kínai cégnek, úgy, hogy az illetőnek nem kell elhagyni lakóhelyét. Az ingázás, vagy az esetleges külföldre költözés, az ottani lakásbérlés járulékos költségeit meg lehet így spórolni. Arról nem is beszélve, hogy környezetvédelmi szempontból is mennyire előnyös, ha emberek tömegei nem ingáznak nap, mint nap.

A hazai informatikai szektor számára olyan szempontból is kihívást jelent majd egészen biztosan már a közeljövőben, hogy a külföldi menő cégek a legjobbakat igyekeznek majd valószínűleg „levadászni”, hogy innen, de nekik dolgozzanak. Aktuális a téma nálunk is, hogy az ilyen munkavállalás adózási és egyéb vetületei kerülnek napirendre.

Sokan azonban úgy vélik, hogy a vállalatok közösségi tőkéje felbecsülhetetlen értékű. Ezt pedig sokan nem lehet elképzelni a személyes kontaktusok nélkül. Mind inkább terjed viszont az úgynevezett hibrid munkavégzés, amikor időnként ugyan megjelennek a munkatársak az „eredeti” munkahelyükön, de bizonyos feladatokat már rendszeresen otthonról látnak el. A hátránya ennek, hogy online, illetve a közösségi térben nehezebben megvalósítható, hogy a munkatársak érdemileg megvitassák a problémákat, innovatív ötleteket cseréljenek egymással, kialakítsák a közös értékeiket, személyes jelenléttel motiválják egymást az eredményesebb munkavégzésre. A hibrid munkavégzés buktatói azonban kiküszöbölhetőek különféle módszerekkel.

A sajnos még mindig fennálló világjárvány idején home office-ba kényszerültek sokan. Az utóbbi bő másfél év alatt pedig számos tapasztalattal lettek gazdagabbak mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók az otthoni, illetve a hibrid munkavégzéssel kapcsolatban. Mint mindennek, ennek is van előnye és hátránya egyaránt. A járvány egyes hullámainak lecsengésével pedig egyre több cégnél merült fel a kérdés, hogy a továbbiakban is maradjon-e a home office - ideiglenesen vagy véglegesen, illetve részlegesen -, vagy teljes egészében vissza kell térni a hagyományos módszerekhez.

Az otthoni munkavégzésnek a foglalkoztatottak szempontjából is vannak hátrányai. A dolgozót terhelik az olyan költségek, mint a fűtés, áram, internet, melyeket így egész nap használ az illető. Ilyenkor általában az ő felelőssége az is, hogy mindig működjön az internet szolgáltatás, ne akadályozza a határidőre történő teljesítést annak esetleges leállása. A megfelelő technikai eszközök rendelkezésre állása esetén a munkáltató viszont percre pontosan nyomon követheti, hogy mikor és mennyi időt tölt a gép előtt a munkavállaló. Különféle applikációk segítségével azt is naplózhatja, hogy pontosan mit csinált a gépen a foglalkoztatott. Ez egy más megközelítésből szinte már egy orwelli világot sejtet. Sajnos sok esetben a munkáltató még mindig fontosabbnak tartja a dolgozó jelenlétét, mint a tényleges teljesítést. Pedig a home office-ban is létezik olyan, hogy valaki csak mímeli a munkát, és még igyekvőnek és szorgalmasnak is titulálják, miközben a másik esetenként sokszoros hatékonysággal dolgozik, de nem tudja jól elszínészkedni a szorgalmat. Erősen cégkultúra függő, szinte mindig a vezetők intelligenciájától függ, hogy hol húzódik meg a képlékeny határ a ténylegesen szükséges kontroll és a túlzott bizalomhiány között. A vezetők számára nagy kihívás lehet még, hogy nem feltétlenül derül ki időben egy-egy munkavállaló esetleges elakadása, így pedig nem tudnak neki gyorsan segítséget nyújtani.

A szubjektív tényezőket nem lehet kizárni sem az otthoni, sem a munkahelyi, sem pedig a hibrid munkavégzés során. Jellembeli, szubjektív különbségek miatt nem mindenki egyformán tud jól teljesíteni otthoni körülmények között. Ahhoz, hogy valaki otthoni körülmények között is hatékonyan tudja végezni a munkáját, nagyon jól kell beosztania az idejét. Az egyébként is kényelmes, körülményeskedő embertípus hajlamos otthon még jobban megkomplikálni saját életét. Aki hajlamos elveszni a részletekben, vagy lekötik az otthoni dolgok, rosszabbul teljesíthet. Akik jobban szeretnek társaságban, csapatban dolgozni, azok viszont egyedül érezhetik magukat. Nincs meg a lehetőség, hogy bizonytalanság esetén az irodában azonnal megkérdezhetnek dolgokat, majd gyorsan megvitatható válaszokat is kaphatnak.

Az új, hibrid munkavégzés hosszútávon is növelheti a hatékonyságot, de ehhez szükséges a tudatos tervezés. David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója nemrég még arról beszélt, hogy a home office egy „rendellenesség”. Azt látjuk viszont, hogy amit tavaly ideig­lenes kényszermegoldásnak hittek a munkáltatók, már az életünk része. Már nem számít utópisztikusan merész állításnak, hogy a járvány maradandó módon átalakítja át világszerte a munkavégzést. Működik, csak arra kell még rájönni, hogyan motiválhatók a munkatársak személyes találkozók nélkül, illetve, hogy hogyan tartható fenn a csapatszellem a virtuális térben. A távmunka elterjedése feltartozhatatlannak tűnik. Végkifejlete pedig az urbanizáció vadhajtásainak visszaszorulása lehet. Sokak számára meg fog szűnni az ingázás a vidéki régiók­ból a városi munkahelyekre. Ennek számos előnye lehet, például ezen a dimenzión keresztül a falvak újjáélesztése is könnyebben megvalósulhat.