- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hány féle nyelvet beszélnek a földön? Minden egyes nép a maga nyelvét beszéli és ezen belül is számtalan nyelvváltozatot, nyelvjárást, tájnyelvet. Ezek száma valószínűleg több százezerre tehető, pontosan azonban nem tudjuk, mert még a nemzeti nyelv határvonalai sem állapíthatók meg egykönnyen. Ha a "jelentős mennyiségű ember" által beszélt nyelvek számát akarjuk meghatározni, akkor kb. 3500-at kapunk. A Biblia létező fordításaink a száma legalább 770.
218. szám - 2022. november
Piaci alapokra helyezett együttműködés EurópábanTurbulens időket élünk. Időről-időre nyugtalanító hírek jelennek meg elsősorban az élelmiszer- és energiaellátással kapcsolatban Európában.
|
3
|
Valós, tartósan fennálló hiányról egyelőre nem beszélhetünk. A fegyveres konfliktus árnyékában azonban sajnos a kockázatok folyamatosan fennállnak. Vannak arra utaló jelek, amit bizonyos források is tudni vélnek, miszerint egyfajta hadigazdálkodási szabályokat vezetne be az Európai Bizottság, amennyiben a helyzet tovább súlyosbodna. A kiszivárgott javaslat szerint eddig példátlan vészhelyzeti hatalmat ragadna magához az Európai Bizottság, melynek birtokában megszabhatná még a magánvállalatoknak is, hogy azok mit gyártsanak. Volt ilyenre már példa a történelemben, amikor ugyanis egy ország háborúba keveredik, nem igen van más megoldás. Európa, illetve az unió azonban szerencsére egyelőre nem áll hadban, remélhetőleg nem is fog. A hadikommunizmus vagy háborús kommunizmus fogalma juthat eszünkbe az események kapcsán, de a bizottság terveiről is. A fellelhető szakirodalom szerint a hadikommunizmus eredetileg egy politikai-gazdasági rendszer volt Oroszországban, az oroszországi polgárháború idején, 1918-tól 1921-ig. A nem mindig megbízható szovjet történetírás alapján az irányelvet a bolsevikok találták ki azzal a céllal, hogy a városok lakói, valamint a Vörös Hadsereg fegyverrel és élelmiszerrel történő ellátása biztosított legyen. Az évekig elhúzódó háború által ellehetetlenített gazdasági szerkezet miatt kellett a hadikommunizmust felállítani. A háborús évek rombolása ellehetetlenítette az ellátást, csak egyfajta szigorú szabályozással lehetett a minimális ellátást biztosítani. Számunkra is ismert itt Szerbiában, a 90-es évek tapasztalatai alapján is, hogy rendkívüli helyzetekben, háborús körülmények között indokolt lehet hasonló intézkedések bevezetése. A nagyobb üzemek, gyárak államosítása, vagy ideiglenesen egy szigorúbb menedzsment alá helyezése, a külkereskedelem állami irányítás alá helyezése, a (magán)import és export betiltása, előírt munkakötelezettség, szigorú fegyelem a munkások számára, a sztrájkok betiltása, mind-mind részei a hadikommunizmusnak. De része volt esetenként egykor a kötelező önkéntes munka bevezetése a nem dolgozó osztályoknak, egyfajta kényszermunka elrendelése is. Számos példa akadt erre, például szintén a Szovjetunióban, de más országokban is. A második világháború idején, hasonló intézkedések nélkül, a világégés végkimenetele is máshogyan alakulhatott volna. Ezen kívül a mezőgazdasági többlet összegyűjtése a parasztoktól, és annak városi szétosztása, fizetés nélküli kényszerbegyűjtés, a rekvirálás, a magánvállalkozások illegálissá tétele, betiltása, az élelmiszerek és más árucikkek jegyre történő és központosított szétosztása a városokban, szintén ilyen intézkedések. Kötelezővé teszik ilyenkor a beszolgáltatást a hadsereg javára. A piaci viszonyok teljes felszámolása történik ilyenkor a gazdaságban. Ha a hadikommunizmusig még nem is jutottunk el, annyi biztos, hogy nem normális viszonyokat teremt a jelenlegi helyzet. A hadikommunizmus lényege, hogy az állam az egyén, a család érdekeitől teljesen függetlenül kisajátíthat, elvehet bármit bármikor a túlélés érdekében. Ilyenkor ugyan általában mindig a közösség érdekeire hivatkoznak. Ez sok esetben lehet azonban csúsztatás is. Gyakori, hogy csak egy-egy rezsim érdekeiről van szó. A politikai vezetés túlélési céljait szolgálhatja, hiszen azon kívül végül nincs is, nem marad kedvezményezett réteg. Mindenki mást bármikor államosítani lehet, azaz valamilyen indokkal ki lehet fosztani, el lehet a javait tulajdonítani. Az EU a jelek szerint nem kalkulálnának azzal, hogy valamilyen módon meg lehet, meg kellene állapodni az oroszokkal és lehetne velük is tovább kereskedni. A miniszteri csúcson elfogadott rendeletben az szerepel, hogy az Európai Bizottság, vagy öt tagállam kezdeményezésére az uniós tanács uniós riasztási helyzetet vezethet be az energiaellátás területén. Ilyen döntés esetén a tagállamoknak kötelezően csökkenteniük kell 15 százalékkal a földgázfogyasztást. Egészen érdekes helyzet alakulhat ki, amikor ezt megpróbálják majd ki is kényszeríteni. Olyan vészhelyzeti hatalmat szerezhet az Európai Bizottság, mely lehetővé tenné, hogy bizonyos termékek gyártására és felhalmozására kényszeríthesse a vállalatokat. Az elképzelések szerint a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán konfliktus okozta ellátási nehézségeket orvosolnák. A bizottság kérheti a tagállamokat arra, hogy szervezzék át ellátási láncaikat, növeljék a válság szempontjából kritikus javak termelését. A javaslat szerint állítólag a meglévő kapacitások kibővítését vagy átalakítását, esetleg újak megépítését is elrendelhetnék. A klasszikus értelemben vett gazdasági célkitűzések ilyenkor háttérbe szorulnak. A háború kezdetén a globalisták jóformán egymással versenyezve váltak le az orosz gázról. A tagállamok egy része azonban ezt nem nézi jó szemmel. Elemzők szerint ez tovább bomlaszthatja a törékeny egységet. Az európai integráció valójában addig volt igazán sikeres, ameddig az csak a gazdaságra terjedt ki és piaci alapon működött. Amióta a politikai és ideológiai kérdések, a genderideológia és a nagy társadalom-átalakítási eszmék is felkerültek a célok közé, a jóléthez szokott európaiak sorsa egyre rosszabbra fordul. A britek már el is mentek. A Brexit előtt pedig azt javasolták, hogy a gazdaságra és a piacra helyeznék a hangsúlyt. Sok függ természetesen a külső körülmények alakulásától. Mindenki számára az lenne azonban a legjobb, ha az integráció gazdasági alapjai ismét piaci alapokra helyeződnének. |
Kapcsolódó cikkek
- A jelenlét jelei, a csodák
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata