- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy a Kaliforniai Műegyetemen olyan beültethető műanyag szemlencsét találtak fel, amely egy bizonyos rezgésszámú ibolyántúli fény hatására megváltoztatja domborulatát, tehát az illetőnek olvasáshoz sem kell szemüveget felvennie?
215. szám - 2022. augusztus
Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is ölSzinte mindnyájunknak vannak ilyen-olyan tapasztalatai az egészségüggyel, a gyógyszermaffiával, a mesteremberek hozzáállásával, az ügyvédekkel kapcsolatban. Mindenki pénzt akar, főleg az enyémet…
|
5
|
Történt egyszer, hogy Ribár Béla akadémikussal meghívásunk volt Bp-re. Mindketten elvittük a feleségeinket is, úgyhogy kellemes barátkozásra és tartalmas kirándulásra számítottunk. A program valóban kiváló volt, csak a szállással volt egy kis gond. Kissé elhanyagolt villában kaptunk szállást, Béla bácsi és Márta a földszinten, mi pedig Ellával a picében kaptunk egy kis „lyukat”. A háziak minden nap a konyhában főzték a kaját a kutyáknak, mi pedig szabad étkészletet kerestünk magunknak. A lényeg az, hogy majd meg fagytunk, aztán a visszautazás nekem borzalmas has- és vesefájdalmakkal telt, véreset pisiltem. Idehaza rohantunk az ügyeletre. Napok alatt számos vizsgálaton estem át, röntgen, katéteres vizsgálat, CT, NMR, viszont visszautasítottam a retrográd pielográfiát. Közben azért javultam, de mindenképpen tovább akartak vizsgálgatni, merthogy rákgyanús esetet láttak, és az egyik vesémet ki akarták venni. Sok orvos ismerős, egykori tanítvány igyekezett volna segíteni, mígnem az egyik „öreg” azt mondta: menj haza és felejtsd el az egészet. Ennyi év elteltével rá kellett jönnöm, hogy a vesém kellett volna nekik, eladni kint jó pénzért azokban a miloševići időkben. Rózsa Sándor vegyész kolléga cikke valami ilyesmiről szól... AZ ÜGYVÉD KIRABOL, AZ ORVOS MEG IS ÖL – RózsaS Ezt a bölcsességet a németek szűrték le – talán volt okuk rá? Vállfagyásom volt, Röntgen-sugárzást írt föl a doktornő (??). A gyógyszerész eladott nekem egy olyan (ész- és vénynélküli) szert, amitől másnap tele lettem piros foltokkal. Azt azonban be kell vallanom, nagyokos öndiagnózisaimmal, hogy majdnem mindig mellé fogtam és csak összezavartam az orvosokat. Nem orvosi példa: Bíróságra vittek, mert ragaszkodtam a lakásomhoz. Egyszer csak azt látom, hogy az én „védőügyvédem”, meg a felperes ügyvédje vidáman cseverészik! Nem RS kontra NN volt a valóság, hanem ügyvédek kontra balekok! Magyarországon 2007-ben a betegek 22%-a nem abba halt bele, amivel kezelték. Máshol is hasonló a helyzet, pl. a Mayo Klinika kimutatta, hogy a betegek 21%-át először teljesen félrediagnosztizálják, 66% diagnózisa pedig nem elég pontos vagy teljes (1). A másodvéleményt kérő betegek csupán 12%-a kapja ugyanazt a diagnózist. Előre bocsánatot kérek a valódi orvosoktól. Rokonságom tele doktorokkal, de csak egy kezdte így: „No, akkor megnézlek benneteket!” Úgy látom, az orvosok többsége megélhetési orvos. A fehér köpenyt azért választotta, mert az előtt mindenki hasra esik és pénzesővel jár. A (könyvből) tanult orvos mindig az orvosi kézikönyvek szerint jár el, nem az élet és az esze szerint. A vérbeli orvos így kezdi: „Vetkőzzön le és sétáljon föl és alá!” Megnézi az egész embert. Csak ezután jöhet a műszeres vizsgálat. Az orvos alapvetően nem érdekelt a beteg gyógyításában, hiszen a betegségből él. (A gyógyításban maga a beteg érdekelt a legjobban, ezért kell, hogy az összes lelet nála legyen.) Másrészt: betege mindig lesz, mert a nép más sem tesz, csak roncsolja önmagát. Mindig a pénzénél lesz, ráadásul számos előnyt ad neki a köznép. A könyv-orvos csőlátása életveszélyes. Félrekezel, megbetegít, a műhiba-pert pedig mindig megnyeri, mert holló a hollónak nem vájja ki a szemét. A királyhágói gerincklinikán olyan székeken ülnek a betegek, amelyek súlyosbítják gerincpanaszaikat. (Ülni tilos! Tovább nyomod a porckorongod az idegre. „Hátradőlős” ülések vagy heverők kímélik a gerincsérültet). Már 1988-ban a Düsseldorf-i MEDICA-n 75 000-féle gyógyszert kínáltak, holott a WHO 300-at tart szükségesnek. Szerencsére a gyógyszerdömping zöme teljesen hatástalan, különben genocídium lett volna belőle. A kormányrendelettel másképp lehet irtani a népet. Az orvosok pontgyűjtéssel növelhetik bevételüket. Egy orvos: „Ha csak azt kérdem, Ön terhes? Máris beírhatom a pontot fogamzási tanácsadás címen.” Így nem a gyógyítás, hanem a pontgyűjtés lesz a cél és számos beteg az áldozat, mert nem kap pontos diagnózist. Az orvos 40-50 ponthozó beteget hajt át a praxison naponta. Persze, ettől jóval többen azért halnak meg, mert egyáltalán nem kapnak orvosi ellátást. Ezt a kormány nyakába varrni elég körülményes. Mért nem vigyázott magára a beteg? A gyógyszertékozlás ész nélkül folyik. Életmentő gyógyszereket lehet mérni a szennyvizekben. A gyógyszerek sörétes puskalövések egy verébre. Ha valakinek fáj a kisujja, a szer az egész testét ellepi. A gyógyszerből mindenki profitál: Az orvos, aki felírja, a gyógyszergyár, amely gyártja, a patikus, aki eladja – csak a beteg nem, ha nem az kell neki. Az orvos sosem tudhatja, ő gyógyította-e meg a beteget, vagy az amúgy is meggyógyult volna. „- Frau Müller, milyen jó, hogy ismét eljött! - Miért? - Mert holnapra magától meggyógyult volna.” Az esetek többségében az emberi szervezet meggyógyítja önmagát - ha békén hagyják. Ha ez nem lenne így, rég kipusztult volna a homo sapiens. A képalkotó eljárások ma már olyan érzékenyek, hogy a legkisebb eltérést is leképezik. („Maga még él ezzel a deformációval?”). A lányomról kiderítették, hogy asztmás, allergiás és gerincdeformációja van. Egyik sem igaz, de jöhet a „gyógyszer” és a tornafelmentés. Minden orvos, bankár, szerelő azt csinál veled, amit akar. Kompenzáció, ha magad is köztük vagy. Bár meg szokták kérdezni, orvosdoktor vagyok-e? Mert akkor nem vágnak át annyira? Még egyszer elnézést kérek, különösen az életmentő orvosoktól. Beteg az egészségügy, 1988, RS |
Kapcsolódó cikkek
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata