A szerző összes cikkei :: Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az elmúlt tizenöt-húsz évben a diszlexiának, az olvasás zavarának egy új, összefüggő modellje alakult kiTovább »

Török nyelvű népekkel talán már az ugor korban kapcsolatba kerülhetett a magyarság.Tovább »

Miért készítenek ez emberek szótárakat? A szavak jelentésének rögzítésére való igény már igen régen jelentkezett.Tovább »

„Akarja látni, hogy átalakítás után üzlete, áruháza, esetleg otthona milyen benyomást kelt? A tervek birtokában elkészítjük Önnek a hely látványtervét!”Tovább »

Az emberek közti kommunikációban nemcsak beszédhangoknak lehet szerepük, hanem más jeleknek is.Tovább »

Az ember azt hinné, hogy ma már nincsenek lappangó nyelvemlékek. Ezt a tévhitet cáfolja többek között az, hogy nemrégiben új magyar nyelvemlék került elő a Bajor Nemzeti Könyvtárban, a Müncheni emlék.Tovább »

A számítógépes szóhasználat többek között a rendhagyó alakúnak számító testreszabás főnévvel is él. A számítógép által biztosított eszköztáraknak, parancsoknak, beállításoknak az egyéni igényekhez való igazítására utal vele.Tovább »

Kiss Gábor egyik tanulmányában azt vizsgálja, hogy mennyire lehet számítógépen alkalmazni a helyesírási szabályokat...Tovább »

A társadalomban élő ember számára az egyik legfontosabb képesség, hogy közölheti másokkal a mondanivalójátTovább »

A reklámszatyor csupán egyike a sokféle reklámtárgynak, amellyel árut, szellemi vagy más terméket, szolgáltatást, vállalatot népszerűsítenek, feltűnő módon hirdetnek.Tovább »

A lelkigyakorlatoknak egyik formájaként jelent meg az utóbbi években az örömtréning.Tovább »

A bizalmas stílusnak és a sajtónyelvnek a szavaként vált közkedveltté az iszapbirkózás főnév. Látszólag sportágnak a megnevezéséről van szó, ahhoz hasonlóan, mint a vízilabda, a gyeplabda, a jégkorong, a talajtorna, az asztalitenisz, a teremfoci stb.Tovább »

A purizmusról, a nyelvtisztaság eszméjéről általában rosszalló vélemények hangzanak el, pedig ez is, mint minden társadalmi jelenség, önmagában nem szélsőséges.Tovább »

Kossuth Rádióban figyeltem fel egy alkalommal a médiaszennyezett melléknévre. Olyan politikusokra vonatkoztatva említették ezt a szót, akiket lejáratott a sajtó, a rádió és a televízió, vagyis a média.Tovább »

A maratoni futó sík terepen halad a cél felé, az ultramaratonista viszont felfelé szalad. A dolog szélsőséges voltát jelzi az összetétel ultra- előtagja.Tovább »

A diszlexia, vagyis az olvasási zavar nem vezethető vissza egy meghatározott agyi régió rendellenes működéséreTovább »

Más nyelvek elsajátítása során a nyelvnek és a kultúrának a viszonya attól függően változik, hogy második nyelvként vagy idegen nyelvként tanuljuk-e őket.Tovább »

Amikor áradás után elvonul a folyó árhulláma, meg kell tisztítani a rakpartot az iszaptól és az uszadéktól. Erre a célra újabban úgynevezett gőzborotvát használnak.Tovább »

...mi is az, hogy sztárügyvéd? Miben különbözik az ilyen ügyvéd a többitől?Tovább »

"A magyar fiatalok zöme már nem mobilidegen." — hangzott el egy alkalommal az egyik magyarországi tévécsatorna műsorában.Tovább »

A szleng és a köznyelvi szókészlet közti választóvonal nemcsak a magyar lexikográfiában, hanem más nyelvekében is jelentős problémát okoz.Tovább »

Megszokhattuk már, hogy a sportújságírók kiforgatják a szavakat, szokatlan módon alkalmazzák egyiküket, másikukat.Tovább »

Nagy felelősségük van azoknak az íróknak, akik a tudomány magaslatairól letaszított, mégis fontosnak tartott nyelvműveléssel foglalkoznak.Tovább »

Divatos kifejezés mostanában az okafogyottá válik. Gyakran találkozhatunk vele az újságok hasábjain és a rádióműsorokban.Tovább »

Az életminőség főnevet leginkább tudatosan használják a rokon értelmű életkörülmény, életmód és életszínvonal helyett.Tovább »

A gépkocsikat sorozatgyártásuk megkezdése előtt alapos ellenőrzésnek vetik alá, ennek része úgynevezett tesztpályán vagy próbapályán zajlik.Tovább »

A kis méretű készüléket nyilván azért nevezik így, mert kiválóan alkalmas arra, hogy összeszedjék vele az asztalról a morzsát.Tovább »

A lassúdad szót érdemesnek látszik felújítani, hiszen különleges stílusértékű, hangulati hatású,Tovább »

Úgy látszik, hogy a köznyelvben már nemcsak olyanokat lehet mondani, hogy kivárja a végét, kivárja a kedvező alkalmat, kivárja a sorát, hanem azt is, hogy kivár.Tovább »

Manapság az ember nem a címét és a telefonszámát adja meg másoknak, hanem az elérhetőségét.Tovább »

Egy 1994. évi felmérés szerint Ausztráliában körülbelül 270 000 őslakos él, de csak 32 000 beszéli a 92 helyi nyelv valamelyikét, a többi már csak angolul kommunikál.Tovább »

Az etnobiznisz szó a kilencvenes években keletkezett Erdélyben, és ott a kisebbségeknek szánt támogatásoknak az érintett közösség ellenőrzése nélküli felhasználását jelentette.Tovább »

A nulla fogalmát régen a cifra szóval jelölték, amelynek egyébként ’számjegy’ volt az elsődleges értelme.Tovább »

A grafoterápia megnevezés olyan újabb fajta gyógymódot takar, amely azon a tanításon alapul, hogy ha az ember megpróbál kézírásán változtatni, akkor ez a testi változás a lelkére is hatással lesz.Tovább »

Az utóbbi időben több furcsa ige bukkan fel a magyar szóhasználatban, különösen újságíróink élnek velük. Zömük igekötős ige, de vagy az igekötő jelentése tér el a szokásostól, vagy a használata bizonyul fölöslegesnek.Tovább »

A görög-latin eredetű labirintus az útvesztővel párhuzamosan él a mai szóhasználatban. Régen a csalkert, a tévkert és a tömkeleg szót is használták „labirintus” értelemben.Tovább »

Bizonyára sokan nem hallották még a kultúrsivatag szót. Ez az érdekes összetétel az ökológiának, vagyis a környezettannak a nyelvéből való.Tovább »

Az utóbbi években bukkant fel a romológia szó. Mint a többi hasonló végződésű főnév, ez is tudományos diszciplínát jelöl, mégpedig arra a tudományra vonatkozik, amely a cigányok történelmét, néprajzát, képzőművészetét stb. tanulmányozza.Tovább »

Nyelvünkben előfordulnak számnevet tartalmazó határozószók, melyeknek hagyományosan kialakult értelmük van. Néhány összetett melléknévnek és főnévnek is számnév az előtagja.Tovább »

A telemedicina különféle korszerű telekommunikációs eszközökkel való diagnosztizálást, tanácsadást és terápiát végez.Tovább »

Néhány éve bukkant fel a magyarországi sajtóban a különös hangzású lelakott melléknévi igenév jelzői szerepben.Tovább »

Hogy kinek az ötlete a maroktelefon szó a mobiltelefon vagy mobil magyarítására, azt nem tudom, de jónak látszik (olyan telefon, amely az ember markában is elfér).Tovább »

A kimenős melléknév olykor kimenőn levőre utal, de főnévként beszélhetünk kimenő ruháról, kimenő transzformátorról, kimenő jelről, kimenő postáról is.Tovább »

Az egyik jellegzetes kommunikációs tényező az elutasítás. Arról a beszédaktusról van szó, amellyel a beszélő a hallgatója által javasolt vagy kívánt cselekvés teljesítését tagadja meg.Tovább »

A legtöbb inkubátorház azt a célt szolgálja, hogy megteremtse a vállalkozói tevékenység elindulásához szükséges feltételeket, elsősorban a jól felszerelt irodákat.Tovább »

Nyelvünkben jó néhány olyan összetett főnév található, amelynek a ’fizikai vagy tudati eszközökkel alkalmazott erőszak’ jelentésű kényszer főnév az előtagja.Tovább »

“Nem sokat teketóriázott, hanem leperkálta a kért összeget” – mondja egy riportalany a tévében. „A családok a segély napján leperkálják az adósságot, és kedden ismét hitelre kérik a pakli dohányt, a vekni kenyeret és a tejet.” – olvashatjuk egy riportban.Tovább »

Eredetileg nem anyagi természetű viadalokra, egyezkedésekre, találgatásokra vonatkozik a számháború főnév, hanem játékra.Tovább »

Az anyanyelvi oktatásra nyilvánvalóan alapvető hatással van a választott nyelvelméleti háttér – mondja Tolcsvai Nagy Gábor. Ahogyan a nyelvtudományban évtizedek óta több jellegzetes nyelvelméleti irány él egymással párhuzamosan, úgy az oktatásban is többféle irány érvényesülhet.Tovább »

Újabban főnévként használják a nagyérdemű melléknevet. Ez az egyébként régies, választékos stílusminősítésű szó különösen megszólításban fordult elő 'igen tisztelt' jelentéssel.Tovább »

Annak ellenére, hogy a romladékony ma szokatlanul hangzik, egy-másfél évszázaddal ezelőtt még használatos volt, olyasmire vonatkozott, ami természeténél fogva romlásra hajlamos, könnyen romló, romlásnak indult.Tovább »

Az ezredfordulón új szinonimája jelentkezett nyelvünkben a jelképnek, az emblémának, a címernek, a cégérnek, mégpedig a logó.Tovább »

A pekingi olimpia után ismét felvetődik a kérdés, hogy az egyes országok mekkora jutalmat helyeznek kilátásba érmes sportolóik számára.Tovább »

Az a fogalom, amelyet a biogazda szó hordoz, a XX. század vége felé jelent meg. Olyan személyről van szó, aki műtrágya, permetezőszer, gyomirtó és más vegyszer nélkül termeszt haszonnövényeket, illetőleg mesterséges tápanyagok, táplálék-kiegészítők nélkül tenyészt háziállatokat.Tovább »

A tökuncsi szó az anyaországi fiatalok bizalmas szóhasználatában bukkant fel, jelentése: ’nagyon unalmas’.Tovább »

A konzulens melléknév a ’tanácsadó, szakértő’ jelentésű konzultáns ritkább változata.Tovább »

Szokatlanul hangzik ugyan, de ötletes. Mintája nyilván a négyszemközt, amely azt jelenti, ’bizalmas kettesben’.Tovább »

Tudatos szóalakvegyítés eredményeként jött létre néhány évvel ezelőtt a jogonéz főnév, mégpedig a joghurt és a majonéz szó elemeiből.Tovább »

Az egyik magyarországi hetilap receptjei között szerepelt nemrégiben a Burgonyaröszti remuládmártással. Háziasszonyaink még csak hallottak a remuládról: olyan mártást jelöl ez a francia eredetű szó, amely tejföllel, tojással, olajjal, mustárral, citrommal és különféle zöldségekkel készül. De micsoda a röszti?Tovább »

Az utóbbi évek szóhasználatában bukkant fel a felületkezel ige. Arra utal, hogy megmunkálják valaminek a felületét.Tovább »

Felvetődik a kérdés, vajon miért is használják egyes magyarországi kiválóságok, neves személyiségek az igazándiból határozószót, amikor komolyan nyilatkoznak valamiről, fejtegetnek valamit, véleménycserét folytatnak.Tovább »

A kegyszobor főnév régebben nem volt használatos, minden bizonnyal a kegykép mintájára alkották meg. A kegykép szót tudvalevően ’csodatevőként tisztelt szentkép’ jelentésben alkalmazzák vallási szövegekben.Tovább »

A korlátozott kód fogalma az angol Basil Bernsteintől származik. A Londoni Egyetemnek ez a professzora külvárosi gyermekek nyelvhasználatát vizsgálta abból a célból, hogy elősegítse nyelvi fejlődésüket, illetve az iskolában való előrehaladásukat.Tovább »

Egyes csoportok elferdítik a köznyelvi szavakat, más jelentéssel ruházzák fel őket, bizonyos fogalmakat sajátos szavakkal neveznek meg. Mindezt annak érdekében teszik, hogy a rajtuk kívül állók ne értsék meg beszédüket.Tovább »

Az európai nyelvek nagy részében a cselekvőn kívül szenvedő igeragozás is használatban van. A magyar nyelvi köztudatban a passzívum nem létező formának, esetleg elavult és idegenszerű jelenségnek számít.Tovább »

Nemrégiben a szóvegyülésnek egy újabb megnyilvánulására figyeltem fel.Tovább »

Egy-egy közlés számos járulékos információt is tudatosíthat abban a személyben, akinek szánták, anélkül, hogy ezek az információk verbális alakot öntenének.Tovább »

Újságban, rádióban, televízióban gyakran találkozhatunk olyan szavakkal és kifejezésekkel, amelyek az egyházi élettel kapcsolatosak.Tovább »

A bizalmas közlés szavaként jelentkezett néhány évvel ezelőtt a beletrafál ige, arra utalva, hogy valaki mintegy véletlenül eltalál valamit, beletalál valamibe, valahogyan sikerül célba találnia.Tovább »

Elsősorban a beszédgyorsírók esetében beszélhetünk arról, hogy nem is kell teljes szóképeket írnia, hiszen a teljes azonosításnak tulajdonképpen csak az áttételkor kell megvalósulnia.Tovább »

Az emberek olyan szegények voltak, hogy csutkán kívül más tüzelőre nem volt pénzük, valószínűleg ezért lett Csutkafalu a telep neve…Tovább »

Ukrajnában ismerősen hangzó helységnevekre bukkanhatunk, melyek eredeti megfelelőjük zömében ma is megvan a Pannon-alföldön…Tovább »

A Csákány helységnév valószínűleg török eredetű ugyanúgy, mint a csákány főnév…Tovább »

Igét viszonylag ritkán vesz át egy nyelv a másiktól.Tovább »

Foglalkozásneveink közt sok idegen eredetű akad, de még több belső keletkezésű. Tekintélyes számú magyar foglalkozásnév folyamatos cselekvésű (vagyis -ó, -ő képzős) melléknévi igenévből alakult ki.Tovább »

Hogyan szólítsunk tisztelettudóan egy olyan férfit vagy nőt, akit nem ismerünk? Ma már nincs divatban az elvtárs és az elvtársnő megszólítás, van viszont az uram és a hölgyem.Tovább »

Szólásainkban, közmondásainkban olykor személynevek is előfordulnak. Ezeknek jó része keresztnév, illetve utónév.Tovább »

Viszonylag későn került érintkezésbe a magyar nyelv angol szavakkal, főként a huszadik században.Tovább »

A nyelv társadalmi jelenség, életét, működését más törvényszerűségek befolyásolják, mint a természeti tárgyakét és jelenségekét. Azonban a nyelvnek és a nyelvhasználatnak olyan vonatkozásai is vannak, amelyekre látszólag természeti törvények érvényesek.Tovább »

A hét napjainak a megnevezése nyelvenként különböző. Mi például vasárnapot mondunk, a szerbek nedelját, a németek Sonntagot, az arabok jevmul-ehadit stb.Tovább »

A foglalkoztatottak hagyományosan eljárnak dolgozni. Manapság a munkahelyen való személyes jelenlét már nem magától értetődő dolog...Tovább »

A forgalomirányítást hagyományosan rendőrök végzik. Erre a célra azonban különféle eszközöket is használnak. A köznapi beszédben ezeket is rendőrnek hívják: villanyrendőr, fekvőrendőr stb.Tovább »

A piármenedzser főnév magyar megfelelője az arculatformáló képében született meg.Tovább »

Azt nyilatkozta az egyik tévéreklám szereplője, hogy azelőtt gyakran kellett testápolóznia magát, de amióta a reklámozott kozmetikai terméket használja, a bőre puha és selymes.Tovább »

Gyakran van alkalmunk hallani a szleng minősítést, de nem mindig vagyunk biztosak benne, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Vajon a szleng egyfajta csoportnyelv, vagy pedig a köznyelvnek közvetlen, bizalmas változata?Tovább »

Biztosan sokan ismerik azt a szót, hogy kesza. A vajdasági magyarok körében fordul elő, a kevésbé választékos beszédben zacskót, különösen pedig füles műanyag zacskót jelöl.Tovább »

Azt, hogy mást jelent a csekély és mást a sekély, hogy a dobozt nem kell összetéveszteni a tobozzal, hogy a vacok nem ugyanaz, mint a vacak, mindenki tudja.Tovább »

Sapir amerikai nyelvész szerint az, hogy egy nyelvben milyen elnevezések vannak egyes fogalmakra, a környezet iránt való érdeklődéstől és a beszélők érdekeltségétől függ.Tovább »

A mediátor szó olyan személyre vonatkozik, aki a peres feleket megegyezésre beszéli rá. Így az ügyek jóval rövidebben elintéződnek, mint a bíróságonTovább »

Rovás főnevünk egyike azoknak a szavaknak, amelyekkel a magyar nyelv a szomszédos népek szókészletét gazdagította.Tovább »

A sajtóval kapcsolatos fogalmak jelentős része összetett szó alakjában ölt testet. Ilyen többek között a sajtóértekezlet, a sajtókonferencia, a sajtófogadás, a sajtótájékoztató, a sajtóbemutató, a háttérbeszélgetés stb.Tovább »

Általában nem sokat tudunk az afrikai nyelvekről. Sok van belőlük, de csak kevésnek van írásbelisége. Közülük kiemelkedő szerepet tölt be a szuahéli (vagy kiszuahéli), amelyet mintegy 50 millió ember használ Kelet-Afrikában.Tovább »

Amikor valamilyen veszély fenyegeti a hajót, vagy ha a kapitánynak valami fontos közölnivalója van a legénység számára, azt az utasítást adja, hogy: Mindenki a fedélzetre!Tovább »

Az adósság számontartásának hagyományos módja a fapálcákba való metszés, vagyis a rovás. Ez a főnév egyike azoknak a szavaknak, amelyekkel a magyar nyelv a szomszédos népek szókészletét gazdagította…Tovább »

A publicisztika, vagyis az újságírás olykor jellegzetes szavakat használ. Ezeknek egy része magára a sajtóra és az újságírásra vonatkozik. Ilyen többek között a sajtókonferencia, a sajtótájékoztató, a háttérbeszélgetés, a sajtóhadjárat, a sajtóvisszhang stb.Tovább »

Egyes nyelvek a főnevek ragozásában és az igeragozásban nemcsak egyes és többes számú alakokat használnak, hanem páros dolgokra vonatkozó, ún. kettes számú paradigmákat is.Tovább »

Közismert szava nyelvünknek a birkatürelem. Az olyan személyre szokták gúnyosan mondani, hogy birkatürelme van, aki szinte az ostobaságig jámbor és nagyfokú türelmet tanúsít, akit nemigen lehet kihozni a sodrából.Tovább »

A magyar nyelvet ért angol hatás megnyilvánulása többek között az, amikor a műszaki nyelv és a hírügynökségi jelentések révén kerülnek angol szavak a magyarba, terjednek el angolos kifejezések…Tovább »

Igen sokoldalú szavunk a nagy. Elsősorban melléknévként használjuk, de határozószói és főnévi jelentésben is előfordul. Főnévi mivolta leginkább szókapcsolatokban és összetételekben mutatkozik meg.Tovább »

A tizenötödik-tizenhatodik században a való melléknévi igenévnek szerteágazóbb volt a használata, mint manapság, nemcsak a mondatszerkesztésben éltek vele, hanem a szóalkotásban is…Tovább »

Aki először hallja a kriptokatolikus szót, azt gondolhatná, hogy új szektáról van szó. Azonban nem új szekta tagjai a kriptokatolikusok, hanem azok a görögkeleti (vagy ha úgy tetszik, pravoszláv) papok, akik titokban a katolikus tanok felé hajlanak.Tovább »

A magyar nyelvben levő ikes igék némelyike korábban iktelen volt, de az is előfordul, hogy valamely ikes ige elveszti ikességét, és iktelenné válik…Tovább »

A kicsinyítő képzőknek elsősorban az a szerepük, hogy az alapszóhoz viszonyítva kisebbet, a szokásosnál kedvesebbet fejezzenek ki…Tovább »

A nyelvészek közül sokan nem foglalkoznak nyelvműveléssel, némelyek még csak nem is érdeklődnek iránta...Tovább »

Az ismeretterjesztés, a népszerűsítés által a bonyolult, nehezebben érthető ismeretek egyszerű, könnyen felfogható formában kerülnek az olvasó elé…Tovább »

A képez igét hajlamosak vagyunk 'létezik, valamilyen minőségben szerepel, van' jelentésben használni, pedig erre nem igazán alkalmas…Tovább »

Egy magyar nyelv van ugyan, de a Magyarországra érkező határon túli és más külföldi magyarnak mégis gyakran vannak nyelvi nehézségei…Tovább »

A gyorsolvasásnak csak egyik célja az olvasás sebességének a növelése, sokkal fontosabb a hatékonyság fokozása.…Tovább »

Attila és Atilla, Ottília és Otília, Diána és Dianna, Héla és Hella, Adrienn és Adrien stb. Melyik a helyes?Tovább »

A magyar nyelv német jövevényszavainak száma az ezret is meghaladja. Némelyikről nem is gondolná az ember, hogy nem eredeti magyar szó, annyira idomult szókészletünkhöz…Tovább »

A szóbeli vagy írásbeli kommunikációban hol közvetlenül szólunk másokhoz, hol közvetve. Az első esetben tegezésről van szó, a másodikban magázásról. A tegezés bizalmasabb forma a magázásnál. A beszélőnek ügyelnie kell arra, hogy mikor alkalmazza az egyiket és mikor a másikat…Tovább »

A beszélők nem mindig ügyelnek arra, hogy a megfelelő szóval fejezzék ki magukat, néha felcserélik más, hasonló értelmű szóval. Ez a csere olykor más nyelv hatására következik be, leginkább olyankor, ha az illető nyelvben más szóhasználati szabályok érvényesülnek…Tovább »

A nyelvszociológiai vizsgálatok általában a nyelvhasználatnak társadalmi összefüggéseit igyekeznek feltárni. Voltaképpen a nyelvhelyességnek is vannak társadalmi vonatkozásai, úgyhogy joggal beszélhetünk a nyelvhelyességnek a szociológiájáról is. Mit tanulmányozzon ez a diszciplína?Tovább »

Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket…Tovább »

A helyesírási szabályzat főképpen a kézírásra vonatkozó utasításokat tartalmaz, a géppel való írást nem veszi figyelembe. Számítógépes helyesírásunk még nincs, pedig szükség lenne rá…Tovább »

A szerkezetileg kötött jelentésű szavak rendszerint csak más szavakkal együtt használatosak, akkor van jelentésük, ha meghatározott szerkezetben fordulnak elő. Az effélék leginkább melléknevek, de ragos vagy ragtalan főnév is akad köztük.…Tovább »

Azt az űrt, amely a latin nyelvnek a nemzetközi színtéren való háttérbe szorulásával állt be a XVII. században, fokozatosan a francia kezdte betölteni. A francia nyelv térhódítását elsősorban a francia királyság megerősödése tette lehetővé…Tovább »

Franz Anton Maulbertschnak egyik alkotása A királyok imádása címet viseli. Aki nem ismeri ezt az alkotást, a címéből ítélve arra is gondolhat, hogy királyokat dicsőítenek rajta az alattvalók. De nem erről van szó….Tovább »

A gyár főnév a reformkorban keletkezett, 1830-ból van rá az első adat, előtte fabrikának, manufaktúrának mondták az ipari üzemet. A gyár szót a gyárt igéből vonták el, amely igen régi eleme nyelvünknek…Tovább »

Az összevonás a ritkább szóalkotásmódok közé tartozik, különféle stílusrétegekben alkalmazzák az egyszerűsítésnek ezt a formáját. A bizalmas társalgás, a köznyelvi kommunikáció, sőt a hivatali szóhasználat is él vele…Tovább »

A magyar nyelvnek egyik jellegzetessége, hogy egy-egy beszédhangnak megkülönbözteti a hosszú és a rövid változatát, attól függően, hogy több vagy kevesebb idő szükséges a kiejtésükhöz…Tovább »

A valakin vagy valamin múlik arra utal, hogy valamely dolog az illető mulasztása miatt vagy bizonyos akadály miatt meghiúsul. Némelyek helytelenül annak a kifejezésére is használják az említett kifejezést, hogy 'tőle függ, rajta áll, rajta fordul meg'…Tovább »

Számos fogalom idegen nevével együtt kerül a magyar nyelvbe. Ez általában megmarad, előfordul azonban, hogy magyar megfelelője is létrejön, és vele váltakozva használják. A privatizáció esetében is így történt, magánosításnak is kezdték mondani…Tovább »

A régi világban másképpen éltek az emberek, mint manapság. Mások voltak az igényeik és a lehetőségeik is. A technika vívmányai közül igen sokat még nem ismertek, nem élhettek velük. Hagyományos életformájuknak megfelelően olyan foglalkozásokat is űztek, amelyek napjainkban ismeretlenek, és a maiak közül is többet másként neveztek…Tovább »

Megfigyelhetjük, hogy bizonyos esetekben a beszélők olyan összetett szóval élnek, amelynek előtagja olyasmit emel ki, ami az utótag egyébként is jelent: versköltő, szőlőbor, papírcédula, fadeszka stb. Minek ez a szószaporítás! Nem lenne elég csak költőt, bort, cédulát, deszkát mondani?Tovább »

Egy-egy nyelv szókészlete folyton változik: Új szavakkal gyarapodik, elavultakkal pedig fogy. A fogyás általában nem olyan mérvű, mint a gyarapodás, ezért a szóállomány inkább növekszik, mint csökken. Az új szavak megjelenése és elterjedése egyébként is szembetűnőbb, mint a régiek elavulása, eltűnése, úgyhogy még akkor is a szókészlet gyarapodását véljük látni, ha ténylegesen nem is került rá sor…Tovább »

Ugyancsak meglepődhet az, aki arról szerez tudomást, hogy a szerb nyelvnek van egy hasonló hangzású szava, mint a magyar ragasztó, mégpedig a ragastov, de ez ajtófélfát, ajtótokot, ablaktokot, ablakkeretet, sőt olykor gyalupadot is jelöl.Tovább »

Ha valami csoda folytán Petőfi megjelenne közöttünk, hiába mondanánk neki olyasmiket, hogy „negyven kilométerre innen”, „egy méter hetvenöt centiméter magas”, „alig két milliméter vastagságú” stb., nem értené, miről van szó.Tovább »

A sajtónyelv gyakran nem úgy használja a köznyelvi szavakat, ahogyan ez várható lenne jelentésük ismeretében. Olyan jelentésekkel ruházza fel őket, amelyek inkább más szavakra jellemzők. Ezzel és ismételgetésükkel egyhangúvá teszi a publicisztikai szövegeket…Tovább »

Számos esetben tömörebben fejezünk ki bizonyos fogalmakat, mint más nyelvek, egy szóba sűrítjük azt, amit más nyelv beszélői szókapcsolattal fejeznek ki. Többek között magyar–szerb viszonylatban is előfordul ilyesmi: képernyő – mali ekran, takarmány – stočna hrana, telek – građevinsko zemljište, térkép – geografska karta, lepedő – krevetski čaršavTovább »

Az egyes nyelvek szókészlete nem zárt rendszer. Más nyelvekből is kerülnek bele elemek, ezek vagy meghonosodnak, és jövevényszóvá válnak, vagy mintául szolgálnak belső keletkezésű szó létrejöttéhez, és tükörszót indukálnak, vagy pedig megmaradnak idegen szónak, és idővel kiszorulnak a nyelvhasználatból. Némelyik szó igen sok nyelvbe eljut, és java részükben gyökeret is ereszt. A világszerte ismert szavakat szokás nemzetközinek nevezni.Tovább »

Az emberek közötti társas érintkezésnek egyik fontos eleme a köszönés, az udvariassági szabályok része.Tovább »

A szerkezetvegyítésnek sajátos változata, amikor két szólásból egy harmadikat hoznak létre a beszélők. Tekintve, hogy állandó szókapcsolatokról van szó, nem változtathatjuk meg önkényesen alakjukat. Ezzel értelmi zavart okozunk, olykor pedig nevetségessé is válunk…Tovább »

Nyelvünkben sok szónak nem olyan az írásképe, mint amilyen eredete alapján várható lenne. A kérdéses jelenségnek többféle oka is lehet. Az egyik az, hogy a beszélők nem tartják érthetőnek a szó elsődleges alakját, és változtatnak rajta. Az íráskép megváltozását az is előidézheti, hogy feledésbe merül a szó eredete…Tovább »

A mellékmondatban való tagadás régi sajátsága a magyar nyelvnek. Akkor jut kifejezésre, ha a főmondatban folyamatos cselekvést fejez ki az állítmány, a mellékmondatban pedig mozzanatost, tehát ha tartós cselekvés áll szemben pillanatnyival.Tovább »

Az -atag, -eteg eleinte főnévképző volt. Erről tanúskodik a görgeteg, a forgatag, a förgeteg, a viszketeg stb. szó. Később melléknévképző lett belőle. A vele alkotott melléknevek közé tartozik az álmatag, a balgatag, a csüggeteg, a hallgatag, a hervatag, az ingatag, a lankatag, a lengeteg, a roskatag stb.Tovább »

A vajdasági magyar beszélők szerb hatásra néha indokolatlanul felcserélnek egymással olyan rokon értelmű, hasonló hangzású vagy ellentétes jelentésű szavakat, amelyeknek ugyanaz a szerb szó a megfelelőjük, és ez a tény megnehezíti a megkülönböztetésüket.Tovább »

A megengedő "is" hagyományosan a teljes állítmány után áll, a hozzátoldó "is" pedig a kapcsolt fogalom jelölője után helyezkedik el. A mai beszélők azonban nemigen tesznek különbséget a kétféle "is" szórendje között, a megengedő "is" szót gyakran analógiásan úgy használják, mint a hozzátoldót…Tovább »

Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti magyar szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket, főleg a németből és a szláv nyelvekből, de francia, török, latin eredetű is van köztük…Tovább »

Ugyanazok az idegen szavak a magyar nyelvbe is és a szerb nyelvbe is bekerülnek, de nem feltétlenül ugyanabban az alakban. Jellegzetesek azok az esetek, amikor az idegen szó magyar változatában k van, szerb változatában pedig g. Ezenkívül arra is felfigyelhetünk, hogy egynéhány idegen szót magyarul x-szel írnak, szerbül pedig gz-vel.Tovább »

Fontos szerepük van a nyelvben a vonzatoknak, annak az állandósult mondattani viszony kifejezőeszközeinek, amelyben bizonyos szavak a szerkezetileg hozzájuk tartozó szavaknak mindig azonos nyelvtani alakját kívánják maguk mellé. Bizonyos vonzatok szinte párjai egymásnak, de ennek ellenére határozottan el lehet különíteni egymástól a jelentésüket.Tovább »

A magyar nyelvben a magánhangzók időtartambeli különbségének jelentést megkülönböztető szerepe lehet. Ez gyakran olyan származékszavakban jut kifejezésre, amelyekben az alapszó magánhangzója megrövidül: húz – huzat, szűr – szüret, légy – legyez, bír – birtok, fűz – füzet, fúr – furat, ír – irat stb.Tovább »

A közmondások mondat értékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek, stíluseszközként a legkülönfélébb stílusrétegekben alkalmazhatók. Egy-egy igazságnak, bölcsességnek képszerű, színes kifejezését teszik lehetővé, valamint igen alkalmasak valamely sajátos élethelyzetnek, jellemvonásnak rövid, tömör kifejezésére.Tovább »

Az emberek különböző mértékben sajátítanak el egy-egy nyelvet. Előfordul, hogy valaki még az anyanyelvét sem ismeri kielégítően. Ebben az esetben félnyelvűnek számít. A félnyelvűség kétnyelvűekre is kiterjedhet, néha kettős félnyelvűséggel állunk szemben…Tovább »

A verbális gondolatközlésben a meggyőzés műveletét a retorika végzi. Legáltalánosabb értelmében a nyilvános beszédnek gyakorlati és elméleti tudományáról, azoknak az eszközöknek és eljárásoknak az összefoglalásáról van szó, amelyek a szónoki beszéd megszerkesztésére és előadására vonatkoznak…Tovább »

Valószínűleg nem mindenki tudja, hogy a lábos vagy lábas nevű edényt azért nevezik így, mert régen lába is volt. Ez a megnevezés a lábas edény szókapcsolatból jött létre jelentéstapadással, a lábas melléknév átvette a lábas edény szókapcsolat jelentését, és főnévvé vált…Tovább »

A társadalmi érintkezésnek egyik fontos mozzanata a köszönés, több rétű kommunikációs szerepe van…Tovább »

A régi világban, a középkorban a magyar nyelven beszélők mindig tegezték egymást, a magázás nem volt szokásban. A tiszteletadás bizonyos szavak használatával jutott kifejezésre: kegyelmed, nagyságod, maga. Idővel a második személyű igealakokat fokozatosan felváltották a harmadik személyűek...Tovább »

A nyelv az embert szolgálja, abban van a jelentősége, értéke, alapvető szerepe, hogy lehetővé teszi az emberek közt a gondolatok, az érzelmek, a vágyak cseréjét, továbbítását. Mivel csak az emberi társadalomban fordul elő, nyilván társadalmi jelenségnek számít...Tovább »

Az emberek közt van, aki nehezebben tanul idegen nyelveket, más viszont aránylag könnyen. Az utóbbiakról szokták mondani, hogy jó a nyelvérzékük. Azonban nemcsak az idegen nyelvek elsajátításának a készségét jelölheti a nyelvérzék, hanem az anyanyelv helyes használatának a készségét is...Tovább »

Gyakran emlegetjük az anyanyelv szót, és általában nemigen töprengünk el azon, hogy voltaképpen milyen fogalmat is jelöl. Magától értetődő dolognak tartjuk, olyasminek, mint azt, hogy levegő vesz körül bennünket, hogy vízzel mosunk kezet, hogy minden nap kenyér kerül az asztalra...Tovább »

A hadarás a beszédritmus zavara, rendellenes és torz hangképzésse1 is együtt szokott járni. Általában fokozottan érzékeny, nyugtalan gyermekek hibája, és ha nem korrigálják, felnőtt korra is megmarad. A hadaró beszédűek képtelenek a tempóváltásra, arra, hogy alkalmazkodjanak a beszédtempó gyorsasági ingadozásaihoz.Tovább »

A tartományunkban levő egyetemista központok működésének módjával foglalkozó képviselőházi anyagban bukkant fel egy alkalommal a multikulturáltság főnévTovább »

A méterrendszer bevezetésére némely országban csupán a közelmúltban került sor. A hagyományos hosszmértékek sokáig tartják magukat, még ott is, ahol már régebb óta a méter a hivatalos mértékegység. Spanyol és portugál nyelvterületen a vara, angol nyelvterületen a yard napjainkban is használatos a méter helyett…Tovább »

A fővárosokat gyakran funkciójukról vagy arról a természeti környezetről nevezik el, amelyben találhatók. Építményre vonatkozó, illetve misztikus jellegű elnevezések is vannak, sőt még csillagászati vonatkozású név is akad…Tovább »

Szerkezetük szerint a közmondások sokfélék lehetnek, egyszerű mondatok és összetettek is vannak köztük. Az alárendelő összetett mondat szerkezetűeknek egyik jellegzetes csoportjába sorolhatók azok, amelyek főmondatában az addig utalószó szerepelTovább »

Ahhoz, hogy beszélőtársaink megértsék mondanivalónkat, nemcsak arra van szükség, hogy a megfelelő jelentésű szavakkal fogalmazzuk meg közlésünket, hanem arra is, hogy a megfelelő sorrendbe tegyük őket. Ha nem így járunk el, félreértésre kerülhet sor.Tovább »

A magyar nyelvszokás szerint a földrajzi nevekből általában melléknevesült formában jönnek létre köznevek: Gyula – gyulai, Békéscsaba – csabai, Debrecen – debreceni, Párizs – párizsi stb. Olykor a melléknévképző nélküli szóalak is tölt be köznévi szerepet: Marathón – maraton.Tovább »

Olyan szavak is bekerülnek a szerb nyelvből a vajdasági magyarok beszédébe, amelyek más nyelvből való idegen szónak látszanak, voltaképpen pedig a szerbben jöttek létre, illetve kaptak sajátos értelmet: bukvális, dezsurni, reviális, dibidusz, dudukTovább »

Bizonyos fogalmaknak a kifejezését nemcsak egyféleképpen oldja meg a nyelv, nyelvváltozatonként és stílusrétegenként különféle eszközök állnak a beszélők rendelkezésére. Például a fogás, a mesterfogás, a csínja-bínja, a know-how, a trükk nagyjából ugyanazt fejezi ki, mint a fortély.Tovább »

Az amerikai televíziózásban már évtizedek óta ismert és népszerű műfaj a rejtett kamerával készített szórakoztató műsor. A hazai és a magyarországi tévécsatornákon is nézhető efféle dolog, vagy az amerikai Candid Camera adásaiból való válogatásként, vagy pedig eredeti produkcióként.Tovább »

A tulajdonnevek általában egyes számúak, alanyesetben vannak, főnévi eredetűek. Olykor azonban ettől eltérő nevek is felbukkannak, amelyek alakjuk, szerkezetük szempontjából különlegesek. Az effélékkel foglalkozik többek között J. Soltész Katalin, Szabó T. Attila, Reuter Camillo, Incefi Géza stb.Tovább »

Az ismert személyhez kötődő szólást, kifejezést, fogalommá vált nevet tekintjük szállóigének. A szállóige sajátos megjelenési formája a kérdő mondat. A magyar nyelven használatos szállóigék közt több mint száz ilyen akad.Tovább »

Több példa is akad arra, hogy a jogi nyelvből vesz át szót a köznyelv: fellebbez, szembesít, apellál, apelláta, paragrafus, prókátor, prolongál, ellehetetlenülés stb. A köznyelvbe kerülve ezek rendszerint sajátos jelentést kapnak.Tovább »

Az igekötős igék sajátos jelentésárnyalatok kifejezését teszik lehetővé a magyarban. Olykor viszont szokatlan értelemben jelennek meg olyan nyelvek hatására, amelyekben nincsenek is igekötők: a szerb otplatiti nyomán lefizet, a szerb otkazati mintájára lemond, a szerb otpisati hatására leír, a német abbauen nyomán leépít, a német festlegen mintájára lefektet stb.Tovább »

Számos olyan idegen szava van a magyar nyelvnek, amely a szerbben is megtalálható, csakhogy az alakja más. A vajdasági magyar nyelvhasználatban olykor háttérbe szorul egy-egy idegen szónak a magyar alakja, a beszélők tájékozatlanságból, tévedésből vagy nemtörődömségből a szerb szóalakkal élnek.Tovább »

Az -or, -ör végű magyar szavak közül több is török eredetűnek mutatkozik: a bátor melléknév, a csődör főnév, a gyötör ige, a sátor főnév, a tükör főnév stb. Szerintem a fodor főnév és a bodor melléknév is közéjük tartozik.Tovább »

Újvidéket a hazai sajtó olykor tartományi székvárosként említi. Fővárosnak azért nem nevezik, mert Vajdaság nem önálló állam. Székhelyét azonban lehet székvárosnak nevezni, ennek a patinás szónak ma már nincsen kifejezetten ’főváros’ jelentése.Tovább »

Eléggé általánosnak mondható az a jelenség, hogy tárgyatlan ige tárgyassá válik műveltető képzővel. Tucat számra lehet idézni az ilyen példákat. Mégis meglepődtem, amikor először hallottam a kiszivárogtat igéről.Tovább »

A magyar nyelvnek gyakran használt melléknévképzője az -ékony, -ékeny, számos közkeletű szó jött létre a segítségével. Zömük emberi tulajdonságot fejez ki (engedékeny, érzékeny, feledékeny, fogékony, hiszékeny, lobbanékony, találékony stb.). Némelyikük viszont szokatlannak tűnik. Ilyen például az esékeny.Tovább »

Régen az emberek közelebb álltak a természethez, mint manapság. Ennek a kapcsolatnak egyik megnyilvánulási formái azok a szólások, amelyekben madarak jelennek meg tulajdonságaikkal, viselkedésükkel, cselekedeteikkel.Tovább »

A magyar nyelvjárási cirkula szóval etimológiailag összefüggésben van a cirka, a cirkál, a cirkalom, a cirkulál, sőt még a cirkusz is. Mindegyik latin szóra vezethető vissza.Tovább »

A diszkrimináció általában nem más, mint hátrányos különbségtétel, olyan eljárás, amely ellentétes az egyenlő elbánás elvével. Vajon a diszkrimináció jó, pozitív előjelű is lehet? Ugyanis vannak, akik pozitív diszkriminációt emlegetnek.Tovább »

Annak idején magától értetődőnek, szükséges rossznak tartottuk azt a tényt, hogy írógéppel nem lehet leírni minden magyar betűt. Az írógép feltalálása óta már több generáció pötyögtette a billentyűket anélkül, hogy szabályosan le tudta volna írni az olyan szavakat, mint bús, víz, tűz, hús, szín, gyűjt, zúz, hűvös, hírek, múlt, húsz, híd, út, kút, tűr, sír, rúd, műsor, híres, bútor, csúf stb.Tovább »

Némelyik embernek az a rossz szokása van, hogy kisgyerekhez, babához beszélve selypesnek tetteti magát. A kedveskedésnek ez a módja nemcsak lélektani szempontból helyteleníthető, hanem amiatt is, hogy károsan hat a beszédelsajátításra.Tovább »

A helységek eltűnése, elnéptelenedése nem valami szokatlan jelenség a településtörténetben. Különösen a török hódoltság idején lett pusztulás a sorsa számos alföldi falunak. Egyesek közülük később újjáéledtek, mások nyomtalanul eltűntek. Akad viszont olyan helységnév is, amely túlélte viselőjét, más földrajzi objektumnak a jelölője lett. Az ilyenekből következtetni lehet egy-egy eltűnt helységre, legalábbis a helyére.Tovább »

Amikor az ember szendvicset eszik, és pasztőrözött tejet iszik rá, rendszerint nem is gondol Sandwich grófra és Louis Pasteurre, akiknek a nevéből ez a két fogalom származik. A fogalommá vált személynevek csoportjába több más közszavunk is beletartozik. Ilyen szó még a zsilett, a rekamié, a röntgen, a pepita, a viganó, az atilla, a garbó, a cézár, a garmond stb.Tovább »

Mind jelentősebb szerepet töltenek be a magyar nyelv vízszintes tagolódásában a regionális köznyelvek. Noha sok érintkezési pontjuk van a nyelvjárásokkal, mégis alapvetően különböznek tőlük. A nyelvjárások kihalófélben vannak, a regionális köznyelvek kialakulóban, az előbbiek a falvak, a tanyák, a puszták népének ajkán élnek, az utóbbiak viszont inkább a városi lakosság beszédében élő nyelvváltozatok.Tovább »

Újságolvasás közben egy érdekes hírre figyeltem fel. Jelentős csillagászati felfedezésről szerezhettem belőle tudomást: „A Mauna Kea hawaii csillagvizsgáló gyűrűket fedezett fel a Neptun körül. (…) Egyes tudósok már néhány éve állítják, hogy a Neptun körül gyűrűk vannak.” A hír tudományos jelentősége mellett talán eltörpül az a nyelvhelyességi, illetve helyesírási probléma, amely a szóban forgó bolygó nevével kapcsolatos, mégis szólni kell róla.Tovább »

Helységnevek köznévből is és tulajdonnévből is létrejöhetnek. Némelyikük tulajdonságra vonatkozik, egyik-másik építményt jelent, akad köztük népnévvel kapcsolatos, számos helységnév személlyel van összefüggésben stb. A helységneveknek egy része foglalkozásnévből alakult ki.Tovább »

A tizenkilencedik század második harmadában a kémiai elemek nagy részét ma már ismeretlen néven tartották számon: mireny, büzeny, szikeny, éleny, iblany, hamany, kesreny, lavany, pirany, olany, továbbá halvany, reteny, köneny, dárdany, timany, pallany, cseleny és így tovább. Manapság egyikükről sincs alkalmunk hallani.Tovább »

A hivatalos nyelvnek, a hivatali stílusnak közismert sajátsága a bonyolultság, a körülményes megfogalmazás, a nyakatekert szerkezetek, a nehezen áttekinthető mondatok használata. Ez talán még kifejezettebben érvényes a vajdasági magyar hivatalos nyelvre, amely a szerb hivatalos nyelv magyar változataként többnyire fordításos formában jelentkezik.Tovább »

Az emberi civilizációnak egyik velejárója az időmérés, illetőleg az ember tevékenységének meghatározott időpontokhoz való igazítása. A természeti népek számára rejtély, hogy a civilizált ember miért határozza meg percnyi pontossággal a munkaidő kezdetét, a vonat indulását, az iskolai óra időtartamát, az üzlet nyitva tartásának idejét stb. Pedig számunkra nagy jelentősége van a Hány óra van? kérdésnek és a reá kapott válasznak.Tovább »

A helynevek sajátos kincsei a nyelvnek. Némelyekről régebbi korok levegője árad felénk, mások sajátos népi észjárást, gondolkodásmódot közvetítenek. Bizonyos földrajzi nevek szerkezetükben is jellegzetesek. Például a székelyföldi Csíkmenaság történeti helynévanyagában lépten-nyomon olyan földrajzi nevekkel találkozhatunk, amelyek birtokos szerkezettel vannak kifejezve.Tovább »

A magyar helységneveknek sajátos csoportja az, amelynek tagjai az -alja szóra végződnek. Közéjük tartozik a Boldogkőváralja, a Csátalja, a Cserépváralja, a Gátalja, a Horvátnádalja, a Karancsalja, a Magyarnádalja, a Nádalja, a Tornalja, a Váralja, a Vasalja név. Egyébként a Sátoraljaújhely névben is megtalálható ez a szó.Tovább »

A magyar azok közé a nyelvek közé tartozik, amelyek korlátozzák az idegen szavak átvételét. Nyelvünknek ez az introvertáltsága, befelé való fordulása nagyban elősegíti ősi sajátságainak, szóelemeinek fennmaradását, továbbélését. Ugyanakkor azonban némi műveltségbeli elszigetelődést, zártságot is eredményez.Tovább »

A számítógépek korát éljük, informatikai forradalom szemtanúi vagyunk, amely felülmúlja a műszaki haladás robbanékonyságát. A számítástechnikának magától értetődően megvan a maga sajátos szóhasználata. Nemcsak különleges főnevekkel találkozhatunk, hanem igékkel is.Tovább »

A stilisztikában a szószaporítás, vagy idegen szóval pleonazmus hibaként ismert jelenség, amely abban nyilvánul meg, hogy a mondanivaló erősítésére, nagyítására való törekvésből a beszélő fölösleges szavakkal terheli meg a mondatot. Az egyszerű szóismétlés fogalmazásbeli ügyetlenségre, a kellő stílusérzék hiányára vall.Tovább »

Előfordul, hogy hallunk valamit, és furcsának találjuk, de hirtelenében nem tudjuk megállapítani, hogy miért. Szokatlannak tűnik a megfogalmazás, az alkalmazott kifejezésforma.Tovább »

Főleg közgazdasági szakszövegekben fordul elő a know-how főnév, olykor viszont a köznyelvben is felbukkan: újságcikkekben, riportműsorokban stb. Ez az angol eredetű szó voltaképpen azt jelenti 'tudni hogyan.Tovább »

A magyar történeti helységnévanyagban szép számmal találhatók olyan nevek, amelyek népnévből jöttek létre. Száznál is nagyobb például azoknak a neveknek a száma, amelyekben a besenyő, illetve a tót elem előfordul (azzal, hogy a tót olykor nem szlovákra vonatkozott, hanem szlovénre vagy szlavóniaira).Tovább »

Minek tekinthetők a mi közkeletű szerb szavaink a vajdasági regionális nyelvben? Jövevényszavaknak? Bizonyos szempontból azok is, hiszen átvettük őket a szerbből, és nagyjából meg is honosodtak. De csak nálunk! Az egyetemes magyar köznyelv nem fogadta be őket, sőt nem is ismeri.Tovább »