Digitalizálják a jegybankpénzt is

A jelek szerint a készpénz továbbra is megmarad fizetési lehetőségként, sokáig nem cserélődik le. Ugyanakkor azért, hogy valutánk időtálló maradjon, az emberek fizetési preferenciáival összhangban fejlődnie kell. A világ már több mint 100 országában foglalkoznak a digitális jegybankpénzzel kapcsolatos kutatásokkal.

A monetáris politika irányelvei szempontjából új kihívásokat jelent és új lehetőségeket tár fel a digitális jegybankpénz megjelenése. Ez segítheti a stabil és alacsony inflációs környezet biztosítását, ám körültekintés indokolt az alkalmazása során. A digitális valuták a hagyományos pénzügyi fizetőeszközök alternatívájaként jelentek meg. A pénzügyi tranzakciók újraértelmezésére is lehetőség nyílik így azonban. Érdekes kérdés azonban, hogy milyen hatással vannak a monetáris politikára. A digitális valutáknak általában, illetve alapvetően három típusát különböztetjük meg. A kriptovaluták közül a bitcoint és talán az etherium a legismertebb, de több ezer van már belőle. Ezek a decentralizált pénznemek, amelyek blockchain technológián alapulnak. Valójában a jegybankok esetükben legfeljebb a tiltás, vagy engedélyezés eszközével élhetnek. A stablecoinok tartoznak a második kategóriába. Ezek olyan digitálisan létrehozott pénznemek, melyek értéke mögött van valami „igazi”, konkrét fedezet. Általában dollár vagy arany szolgál erre. Éppen ebből adódóan az árfolyamuk kevésbé ingadozik. A mindennapi átutalások során éppen ezért jobban felhasználhatóak. Megjelent ugyanakkor a digitális jegybankpénz is. A központi bankok által legálisan kibocsátott és általuk kezelt digitális pénznemek. Létrehozásuk célja a hagyományos pénzügyi rendszerek modernizálása. A gazdaság igényeinek kielégítése végett a pénzforgalom lebonyolítása már régen nem történhet kizárólag nyomtatott bankók fizikai értelemben történő átadásával.

Elemzők többsége szerint a digitális jegybankpénz megjelenése még nem jelenti a korábbi pénzformák teljes eltűnését. A felhasználók számára azonban egy új alternatíva megjelenéséről beszélhetünk. Ugyanakkor a kamatozó formájának a kibocsátása nyilván nem teljesen mentes a kockázatoktól sem. A monetáris politikán kívül a pénzügyi stabilitást is kockázatok övezhetik. A legtöbb elemzés végeredménye azonban azt mutatja, a digitális jegybankpénz lehet fizetőeszköz és a megtakarítás eszköze is. Ha kamatozik, azzal bővíteni lehet a lehetőségek tárházát a gazdaság egésze számára. A folyamatok leegyszerűsítéséhez, a társadalmi jólét növekedéséhez járulhat ezzel hozzá. Jelenleg világszerte az árstabilitás megőrzése, az infláció letörése a jegybanki törekvések fő célkitűzése. Az árstabilitás elérése esetében a saját pénz hatékony monetáris politikával párosulva kedvezőbb lehet, mintha megfontolt tervezés és előkészületek nélkül venné át egy ország a külföldi pénzt fizetőeszközként. Az emberek nyilván a legszívesebben az értékálló hazai pénzt használnák fizetőeszközként és a megtakarítás eszközeként is. Ugyanakkor például nálunk ingatlan, vagy személygépkocsi vásárlása esetében jóformán mindenki euróban beszél, sokak számára még a spontán „átszámolása” is gondot okoz, hogy akkor mennyi is az dinárban. Az árstabilitás ugyanakkor az egyik legfontosabb dolog, amit a jegybankoknak garantálni kellene. Egy stabil fizetőeszköz megléte elengedhetetlen a fenntartható gazdasági növekedéshez, segíti a jövőbeli tervek megalkotását, kiszámíthatóságot teremt. A magas infláció megnöveli az átárazási és tranzakciós költségeket, miközben a jövedelmek nem kívánatos újraelosztását okozhatja. A kereslet és kínálat változásainak értékelése jelentősen torzul. Mindez káoszt okozhat, akadályozva az erőforrások hatékony felhasználását.

A digitális valutáknak számos egyéb előnye van a hagyományos fizetőeszközökkel szemben. A tranzakciók megnövekedett sebessége és hatékonysága, az alacsonyabb átváltási, átutalási járulékos költségek mellett, a nagyobb átláthatóság is előnyei közé sorolható, de ez utóbbi egyben a hátránya is lehet bizonyos nézőpontból. A digitális valuták adatvédelmi szempontból is jelentős kihívásokat magukban hordoznak. A központi bankok feladata a monetáris politika irányításában nyilvánul meg. A gazdasági stabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer integritásának védelme és a pénzügyi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása is a jegybankok fontos feladatai közé sorolhatóak. A digitális valuták lehetőséget kínálnak a pénzügyi tranzakciók sebességének és hatékonyságának növelésére. A fejlesztések világszerte viszonylag gyors tempóban, de eltérő sebességgel folynak. A központi bankoknak szembe kell nézniük azzal a kihívással is, hogy hogyan kezeljék a felmerülő kiberbiztonsági és adatvédelmi kérdéseket. A digitális valuták megjelenése azonban minden kétséget kizárhatóan új dimenziót nyit a monetáris politikában. A központi bankok számára lényegében lehetőséget nyithat ahhoz, hogy közvetlenül befolyásolják a pénzkínálatot és a kamatlábakat. A monetáris politika gyorsabb és célzottabb végrehajtására nyílnak meg lehetőségek, melyek különösen válságos időszakokban lehetnek nagyon fontosak. Az átláthatóság pedig a korrupció és a bűnügyek elleni küzdelmet teheti hatékonyabbá. A lakossági digitális jegybankpénz új, digitális pénzforma lehet, ami a készpénzhez hasonló biztonságot garantál. Az eszköz valójában potenciálisan kamatozhat is, ami jelentős előrelépést jelenthet a fogyasztók számára. Az új eszköz minden valószínűség szerint alkalmas lehet majd arra, hogy egymás között átutaljuk, online módon vagy üzletekben fizessünk vele, vagy megtakarításokat halmozzunk fel benne. Ugyanakkor egy új választási lehetőséget biztosíthat majd a fogyasztók, megtakarítók számára, akik az előnyök és költségek mérlegelése mellett dönthetnek majd arról, hogy egy adott élethelyzetben mely pénzformát részesítik majd előnyben.