Aránytalan vagyoneloszlás

A kétségtelenül létező pénzügyi aránytalanság olyan városi legendákat is szült, mi szerint a világ 1 százalékának a kezében van a teljes vagyon 99 százaléka. Azonban ugyan erős túlzásnak tekinthető, de a roppant aránytalanság ténye fennáll. Egy egészen mérvadónak és hihetőnek tűnő svájci kutatás azt állapította meg, hogy az emberiség 1 százaléka birtokolja a világ vagyonának 50,1 százalékát. Ez is elképesztően nagy aránytalanságnak tekinthető. 2001-ben ez az arány még „csupán” 45,5 százalék volt. Növekvő tendenciáról beszélhetünk tehát.

A kritériumok is változnak. 25 éve még „csekély” 3 millió dollár is elég volt ahhoz, hogy valakit gazdagnak tekintsenek a bankok, ma már ehhez 25 millió dollár kell. Ez is csak a belépő szint a szupergazdagok világába, ahol ennél sokkal több kell ahhoz, hogy valakit be is vegyenek a klubba. Valójában sok esetben nem annyira gazdag egyénekről, mint inkább családokról kell beszélni. Ez még a nyugati világban is így van, Ázsiában pedig szinte természetes. A nyugati világban sok esetben adózási okokból oszlik meg a vagyon a családtagok között, Ázsiában viszont az a természetes, hogy a pénz a családé, a sorsáról pedig annak feje dönt.

Mára már több milliárdos él Ázsiában, mint az USA-ban, egyelőre azonban még mindig az amerikai milliárdosok kezében koncentrálódnak a legnagyobb vagyonok. Ha azonban a jelenlegi gyarapodási ütem fennmarad, akkor négy éven belül ezen a téren is lekörözik az ázsiai milliárdosok az amerikaiakat. 

A történelem során még soha nem kerestek egy év alatt annyi pénzt a világ gazdagjai, mint 2017-ben. A szupergazdagok összességében mintegy ötödével növelték már eleve hatalmas vagyonukat. Ez egyben ellentmond azoknak a meséknek, mi szerint a vagyonok eloszlásában tapasztalható aránytalanságok idővel csökkenhetnek, vagy meg is szűnhetnének. Csak tavaly 1400 milliárd dollárral növelték vagyonukat a gazdagok. Maga a növekmény több mint Ausztrália éves GDP-je. A 20. század sokat emlegetett gazdag családjai, a Rothschildok, Rockefellerek és a Vanderbiltek ilyen tempóban soha nem gazdagodtak. A gazdagok úgy tűnik, hogy fokozatosan „kicserélődnek”. A világ gazdagjai témakörben történelmi új hullámról beszélhetünk. A jövő gazdagjai pedig – a trendeket előrevetítve – arányaiban még nagyobb vagyonok tulajdonosai lesznek, miközben az emberiség lélekszáma még mindig elképesztően gyors ütemben nő.

Az egyik erre vonatkozó elemzés mintegy 2000 milliárdos vagyonnövekedését vizsgálta meg és kiderült, hogy közülük 179-en először szerepelnek a listán, tehát egyfajta újgazdagok. Az újaknak negyede örökölte a vagyonát, így valójában nem igazi újgazdag. A többiek viszont más módon jutottak hozzá. A 2000 milliárdos harmada idősebb 70 évnél, ami azt jelentheti, akár egy életmű hozadéka is lehet a hatalmas vagyon.

A világ milliárdosainak többsége máig az Egyesült Államokban él. Azonban, a világgazdaság súlypontjának áthelyeződését bizonyítja a tény, hogy Kínában heti két ember válik milliárdossá. Csak tíz ével ezelőtt Kínában még összesen csupán 16 milliárdos élt, ma már közel 400. Fontos megemlíteni, hogy a hatalmas ázsiai ország legvagyonosabbjainak 94 százaléka önerőből vált gazdaggá. A kínai milliárdosok csupán 2 százaléka vált örökség útján vagyonossá, 4 százalékuk a vállalkozói tevékenység és az örökség kombinációjával, a maradék 94 százalék önerőből. Ez a trend szöges ellentétben áll a globális átlaggal. Összességében a világ milliárdosainak 55 százaléka vált önerőből gazdaggá, 13 százalékuk örökség segítségével, 32 százalékuk pedig az örökség és az üzleti sikerek kombinációja útján.

Ami a korfát illeti, a kínai milliárdosok fiatalabbak is a globális átlagnál: egy átlagos milliárdos Kínában 53 éves, globális szinten pedig 64 év az átlag. De mivel a kínai gazdagok is benne vannak az átlagban, így másutt az még magasabb. Érdekes megemlíteni, hogy kínai a világ jelenleg leggazdagabb nője is. Yang Huiyan hazájában az ötödik helyen van a rangsorban a férfiak között. Az első helyen Huateng Ma, a második az Alibaba tulajdonos, Jack Ma, a harmadikon Hui Ka Yan, a negyediken Wang Jianlin található. Kína leggazdagabb hölgye, a Country Garden Holdings többségi részvénytulajdonosa. Az Ohio Állami Egyetemen 2003-ban diplomázott. Érdekesség, hogy 25 évesen már a leggazdagabb kínaiak közé tartozott.

A földkerekség leggazdagabb embere azonban továbbra is az Amazon-vezér Jeff Bezos. Vagyona a becslések szerint eléri a 146 milliárd dolláros nagyságrendet. Még soha senkinek nem volt ennyi pénze a világon előtte. A toplista második helyén áll a Microsoft alapító Bill Gates. Warren Buffett amerikai tőzsdeguru, a Berkshire Hathaway holding vezetője a 2016-os második helyéről a harmadikra csúszott vissza, vagyona azonban egy év alatt így is jelentősen gyarapodott, 75,6 milliárd dollárról 84 milliárd dollárra nőtt.

Már nem számít szenzációnak az egyébként mégis szenzációs valóság, mi szerint a világ vagyonának túlnyomó része mindössze néhány ember tulajdonát képezi. A legfrissebb kimutatások szerint pedig a tendencia csak fokozódik. A tavaly megtermelt összvagyon 82 százaléka a Föld lakosságának leggazdagabb 1 százalékához került. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a milliárdosok száma is újabb rekordot ért el.

 Az Oxfam International segélyszervezet legfrissebb jelentése szerint az elképesztő aránytalanság egyik legfőbb oka a konszernek és a szupergazdagok adóelkerülése. Azt is kimutatták, hogy a leggazdagabb egy százalék az adózással kapcsolatos manipulációk, trükkök révén évi mintegy 200 milliárd dollárt tart meg magának. A szakirodalom adóoptimalizálásnak is nevezi ezt a tevékenységet és nem szabad összetéveszteni az adócsalással, adóeltitkolással, mert nem egy kategóriába tartoznak. A lényeg azonban, hogy a fejlődő országok az adóoptimalizálás miatt évi legkevesebb 170 milliárd dollár adóbevételtől esnek el.

Rossz tanulóból milliárdos?

Tévhit, hogy a rossz tanulókból lesznek a milliárdosok. Bár Bill Gates és Mark Zucker­berg ugyan valóban nem fejezték be tanulmányaikat, de a milliárdosok nagy része diplomás. Egy 2016-os kimutatás szerint 52 százalékuknak van alapszakos, 27 százalékuknak mester végzettsége, 7 százalékuk pedig PhD-fokozatot szerzett. 14 százalékot tesznek ki azok, akiknek nincs egyetemi vagy főiskolai végzettségük.

A leggazdagabb pedig a diplomások sorát gyarapítja. Jeff Bezost állítólag már középiskolásként érdekelték a technológiai és tudományos témák. 1986-ban a Princeton Egyetemen szerzett informatikai diplomát. Bill Gates már 14 évesen céget alapított, de közben tanult is: a Harvard Egyetemre iratkozott be, amelyet egy év után azért hagyott ott, hogy elindítsa a magániskolából ismert barátjával, Paul Allennel közös szoftvercégét a Microsoftot.