Drónok a mezőgazdaságban

A repülő szerkezetek azonban egy olyan területen kezdtek elterjedni, melyről még a korábban íródott tudományos fantasztikus regényekben sem olvashattunk. Ma a világban a drónok rohamléptekben hódítanak a mezőgazdaság területén. A pilóta nélküli kisebb-nagyobb repülő szerkezetek rendkívül hasznosak lehetnek, nagyon sok mindenre felhasználhatók. Egy közelmúltban publikált amerikai felmérés szerint 15-20 éven belül a legtöbb drónt a mezőgazdaságban fogják használni. A tápanyag-utánpótlás területén, a kártevők, betegségek elleni harcban is nagyon hatékonyan bevethetők, ahogyan a gyomos területek feltérképezése is viszonylag egyszerűvé válik ezekkel a kis repülő szerkezetekkel. mellett. A lehetőségek tárháza mindezek mellett folyamatosan bővül. Ha országunk mezőgazdaságának sikerülne rövid időn belül felzárkózni ezeken a területeken, igazi húzóágazattá válhatna.

A precíziós mezőgazdaságban optimalizálni lehet az üzemanyag és a vegyszerek felhasználását. Nem feltétlenül az a cél, hogy egy adott területről minél többet tudjunk majd betakarítani, hanem az inputok és outputok függvényében a nyersanyagok és a terményárak bekalkulálása alapján az eredményt maximalizáljuk, azzal, hogy közben ügyelünk a talaj termékenységének a megőrzésére is. A mezőgazdaságban mindenképpen ez jelenti a jövőt. Aki továbbra is ragaszkodik a hagyományos módszerekhez, valószínűleg nem sokáig tud majd nyereséges maradni. A mezőgazdaságban alkalmazott repülő szerkezeteket különféle szenzorokkal, kamerákkal szerelik fel. Magyarország példája azt mutatja, hogy az uniós csatlakozást követően a növénytermesztés válik a leginkább jövedelmező ágazattá a mezőgazdaságon belül. A precíziós technika térhódítása ugyanis az állattenyésztésben is gyors ütemben zajlik. A növénytermesztésben a sorvezetők és az automata kormányzás alkalmazása lehetővé teszi, hogy a munkagépek minél egyenesebben menjenek és így a lehető legkisebb területet járják be feleslegesen, ezzel is üzemanyagot takarítva meg.

Az úgynevezett hozamtérképeken pedig látszanak a különböző minőségű talajfoltok, így beazonosíthatóak azok a területek, ahol nem érdemes több input anyagot felhasználni. A hozamtérképet a műholdas vagy drónos távérzékeléssel kiegészítve nagy pontossággal lehet meghatározni a szükséges növényvédő szerek mennyiségét.  Ehhez kapcsolódik a precíziós műtrágya és növényvédő szer kijuttatás, ami a különböző talajfoltok speciális igényeihez, tulajdonságaihoz igazodik, optimalizálva a befektetéseket. Így érhető el, hogy csak oda kerül műtrágya, ahol valóban érdemes trágyázni. Eközben a jó minőségű talajfoltokba több, a rosszabbakba pedig kevesebb vetőmag jut, ismét az optimalizálást tartva szem előtt. A statisztikai adatok szerint a jelenleg rendelkezésre álló precíziós eszközök alkalmazásával 5-10 százalékot lehet spórolni. Ez első hallásra csekélynek tűnhet, de a jövőben ezeket az eredményeket lehet még fokozni és az sem mellékes, hogy ha valaki évről évre 5-10 százalékkal több jövedelmet valósít meg, az mit jelenthet hosszútávon. Tény azonban, hogy a hazai gazdák alig élnek az új technológiák adta lehetőségekkel. Ennek egyik oka, hogy azokban az években, amikor az időjárás kedvező, digitalizáció nélkül is jól jövedelmez a termelés. A precíziós mezőgazdasághoz szükséges legalább alapfokú informatikai gondolkodásmód is, ami szintén sok esetben gátló tényezőként szerepel.

Azt tapasztalhatjuk, hogy az informatikai fejlesztések az élet minden területén rohamosan terjednek. Szerbiában a stratégiailag fontos mezőgazdaság területére azonban csak lassan, akadozva szivárognak be. Ennek több oka is van. A családi gazdaságok elaprózottsága, a hagyományokhoz történő görcsös ragaszkodás, a képzési lehetőségek hiánya és a modern technológiák még mindig viszonylagosan magas ára egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelésben aprók az előrelépések. A mezőgazdaságban azonban hatalmas lehetőségeink vannak, ezt gyakran hangoztatjuk is, emellett arról olvasunk sok helyen, hogy az információs technológiák területén is nagyon sok a tehetséges szerbiai szakember. Ha ezeket a dolgokat a jövőben sikerülne összehozni és ötvözni, az hatalmas húzóerő lehetne az egész gazdaság fejlődéséhez. Vajdaság szempontjából kiemelkedően fontos a mezőgazdaság, melynek modernizációja világszerte nagy léptekben halad előre. Ezért lenne jó megpróbálni legalább lépést tartani másokkal. Versenyképes növénytermesztés és állattenyésztés sem képzelhető el ugyanis a jövőben korszerű technológiák alkalmazása nélkül. Nem mellékes szempont, hogy a mezőgazdasági termelés digitalizációs szintjének emelése nemcsak költségmegtakarítást, a hozamok mennyiségének növelését és a minőség javulását eredményezheti, de a környezetterhelés csökkentéséhez is hozzájárulhat. Külföldi körülmények között elvégzett mérések szerint például, ha a teljes talajművelő gépsor fel van szerelve precíziós eszközökkel, valamint folyamatosan feldolgozzák a kijuttatott műtrágya- és növényvédőszer-mennyiség, valamint a felhasznált vetőmagmennyiség adatait, a harmadik ilyen évtől kezdve a kisgazdaságokban 40-50, üzemi szintű gazdálkodás esetén akár 80 euróval is csökkenthetőek a költségek hektáronként. A fejlett országokban a termelők úgynevezett „zöld csomagos” állami támogatásként térítésmentesen juthatnak az aktuális időjárási, növényvédelmi és állategészségügyi, valamint piaci adatokhoz is. Az (agrár)közigazgatásban is bőven lenne mit egyszerűsíteni, korszerűsíteni. A különféle igazolások, bizonylatok elektronikus úton történő kiadása és a különféle nyilvántartási hálózatok összekötése sokkal olcsóbbá és hatékonyabbá tenné a munkát, egyúttal megkímélve a termelőket, hogy ilyen-olyan dokumentumokért kilincseljenek, sorba álljanak, és nem utolsósorban, hogy még illetékeket is fizessenek értük. Ugyanakkor a másik oldalon is jelentős lemaradást tapasztalhatunk: jelenleg a termelők többségének még mindig nincs alapfokú számítógép-felhasználói ismerete sem. Mégis arra lehet számítani, hogy amint a klasszikus értelemben vett „parasztlogikával” is megéri majd a mezőgazdaságban az okostechnológiák alkalmazása, feltartóztathatatlanul el fognak terjedni.