Tudta-e?
Hogy mik a menhirek? Sorba rakott, óriási kõtömbökbõl készült õskori építmények, amelyek az égtájak és utak jelölésére szolgáltak. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Szardínián találhatók.

71. szám - 2008. december 29.

Érdekesség

Bibliai utakon

Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált
MUZSLAI Izabella

1
1. Az ígéretes Éden

“...Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját. Édenből pedig folyó jött ki a kert megöntözésére, amely onnan szétágazott, és négy ágra szakadt. Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van. Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Kús egész földjét. A harmadik folyónak Hiddekel a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig a Perát. És fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. Ezt parancsolta az Úristen az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.”

(Mózes első könyve, II. fej. 8-17;)

De vajon hol is lehet ez a földi menyország? Az írás említ négy folyót, megnevez három térséget, s mégsem oldódik meg a rejtély. Azt is tudjuk, hogy az Éden-kertnek vagy Paradicsomnak nevezett területen van a folyók forrása. Sokféle növény található itt, fűfélék, cserjék, fák, tele gyümölccsel, valamint állatok sokasága él egymással békében. Ádám és Éva, az első emberpár élvezi a természet harmóniáját, a meleget, a hűvös estéket és reggeleket, a bőséget és az időszakosan hulló frissítő csapadékot… Mindaddig éldegéltek itt, míg bűnbe nem esnek. Mikor ettek a tudás fájáról, Isten kiűzte őket a Paradicsomból.

Az iménti leírás pontosan ráillik az Anatóliai-fennsíktól Indiáig húzódó területekre. Talán lehet hinni annak a nézetnek, mi szerint a Perát megegyezik az Eufrátesszel, a Hidekkel pedig a Tigrissel. Ha ez így van, az Éden a későbbi Mezopotámia és a Perzsa-öböl területére tehető. A vélemények azonban nagyon eltérőek. Mások szerint a Paradicsom nem lehetett máshol, mint Iránban, Jeruzsálemben, de akad aki Afrikát hiszi az első emberpár otthonának, megint mások a Skót szigetekre, vagy Amerikába teszik…

Az “éden” elnevezés babilóniai eredetű, de hangzásában hasonlít ahhoz a héber szóhoz, ami gyönyörűséget jelent. Néhányan azt vallják, hogy minden igyekezet hiábavaló a terület beazonosítására, konkrétan sohasem létezett. A történet csak arra utal, hogy a “régi időkben” a primitív embernek a természet-Isten nyújtott megélhetést.

2. Ararát-hegy


Mózes 1. könyvéből tudjuk, hogy amikor a világban annyira elszaporodott a bűn, Isten megparancsolta Noénak, hogy építsen egy bárkát, mentse meg családját és minden egyes állatfajátából vigyen fel egy nőstényt és egy hímet. Mikor a hajó elkészült, Isten megnyitotta az ég csatornáit, özönvizet küldött a földre. A bárka körülbelül egy évig hánykolódott, mikor megrekedt egy hegy tetején. A víz negyven napig tartotta fogságban az utasokat, ekkor visszahúzódott, s az élőlények elhagyhatták a hajót.


Sokan vélték megtalálni a megrekedt bárkát, és faanyagából mintát is vettek, ám a kormeghatározás során kiderült, hogy egyikük sem járt sikerrel. A leletek egy kolostor maradványai lehetnek

Az Ararát ma Törökország északkeleti részében található, s a helyiek Buyuk Agri Daginak nevezik. A hegy tulajdonképpen egy szunnyadó tűzhányó, melynek két csúcsa közül a Nagy-Ararát az ország legmagasabb pontjának számít. Érdekessége, hogy nincs krátere, és kitörést sem jegyeztek fel. A csúcsokat egy lávamező köti össze, s a magasból letekintve az alant elterülő síkságra valóban bibliai hangulat lesz rajtunk úrrá. Bár nem éppen egyszerű feljutni ide, hisz a felső részét állandó hósapka borítja.

Az Ararát fennséges csúcsa














3. Jordán-folyó


Izrael helyzete


















A Szentföld térképe

Kelet-Afrika lemeztektonikája. A telt szürke vonal a kéreglemezek szélét, míg a szaggatott vonal a Kelet-afrikai-árokrendszert jelzi
















A sivatag folyója jóval a tenger szintje alatt, a Nagy Hasadékvölgyben, vagyis annak a legmélyebb részében, a Szíriai-árokban talált magának utat. Ez a geológiai képződmény az afrikai és az ázsiai kéreglemez egymástól való távolodása során keletkezett. A Délnyugat-ázsiai Szíriában kezdődik, áthalad a Vörös-tenger aljzatán s a Kelet-afrikai Mozambikban ér véget. Szélessége eléri a 100 km-t, mélysége pedig a több ezer métert. A Jordán vize a Holt-tengert táplálja, ami 400 m-rel a tenger szintje alatt terül el. Ez a lefolyástalan terület azonban az évek során egyre kisebbé válik, mivel a partmenti országok gátakat építenek, s elvezetik a folyóvizet. A folyó a Hermon-hegy lábánál ered, s felső folyásán több kis, időszakos patak is táplálja. Vízbőségét az olvadt hó mennyisége és a téli esőzés határozza meg.


A Holt-tenger magas sótartalma miatt “halott”, ám sok betegségre jelent megoldást. A sókristályok tömböket alkotva kiválnak a part közelében

A szent folyónak is nevezett Jordánnak a civilizációra való hatása a Níluséval mérhető. Ez tette lehetővé a száraz, meleg terület számára az édesvízellátást, de egyben Izrael leglátványosabb természeti kincse is. A Bibliában gyakran szimbolizálja a termékenységet, az újjászületést és a megújulást. Nagyon sok bibliai és történelmi esemény színhelye ez a vidék. Partján haladt hajdanán a Mezopotámiát Damaszkusszal és Egyiptommal összekötő Királyi út, melyen meneteltek harcos katonák, kereskedők, koldusok és uralkodók is. A folyóban keresztelte meg János Jézust.


A Jordán folyó


Bethabara. Feltárták Keresztelő Szent János működésének színhelyét

4. Galileai-tenger

Mint ahogyan a Holt-tenger esetében, ezúttal is tóról beszélünk. Ismert elnevezése még a Kinneret-tó, Tiberias-tó, a Biblia pedig Genezáreti tóként emlegeti. Ez Izrael legnagyobb édesvizű tava, medencéje a világ legalacsonyabban fekvő édesvízkészletetét tárolja. Legnagyobb mélysége 40 m körül van, hossza pedig 20 km.

A Genezáreti tó mentén virágzó városok láncolata húzódott, s a terület Jézus életének is fontos színhelye. Megmutatva isteni hatalmát itt sokszorozta meg a kenyeret, itt segített a halászoknak halat fogni, mikor a hálók alig bítrák el a zsákmány súlyát, itt csendesítette le a háborgó hullámokat és járt a vízen, valamint a tóra néző egyik hegyről mondta el a híres hegyi beszédet. Apostolai közül is négyen a part menti vásokból származtak. Egyikük volt Simon, a halász, valamint testvére András, és a másik testvérpár, Jakab és János.

A Genezáreti tó partján Jézus halat sütött a halászatból megérkező tanítványoknak














5. Jeruzsálem

A várost három vallás hívei is saját szent helyként tisztelik. Időszámításunk előtt 1000 körül zsidó területté vált. Dávid király elhódította a kánaánitáktól, és kinevezte székhelyéül. Mindaddig egy kis poros városka volt a Júdeai sivatag egyik kemény mészkőalapzatú magaslatán. Ez a talpazat tette lehetővé a későbbi impozáns város megépítését. Az egyik legnagyszerűbb építményt, Salamon templomát még Dávid álmodta meg, de fia fejezte be az építkezéseket. Ez lett a zsidók szent helye, egyik termében őrizték a legendás frigyládát. Ez volt a legbelső szoba, a Szentek szentje.


Salamon templomának fő épülete (rekonstrukció). A piros vonallal jelzett részében őrizték a szarkofágot

Még fél évezred sem múlt el, mikor a várost támadás érte, és a tempolom megsemmisült. Később újjáépítették, majd Nagy Heródes átépítette. Mára csak a nyugati fal maradt meg, amit Siratófalként ismer a világ.

Heródes temploma a szent hegyen, a Sionon állt, s Jézus korában a társadalmi élet fő központja volt. A Mester – ahogyan tanítványai hívták Jézust – sokszor tartózkodott az épületben. Először 12 évesen látogatott ide, hogy hosszasan elbeszélgessen az írástudókkal. Később erre a tempolmra utal, mikot azt mondja, hogy három nap alatt fel tudja építeni, és itt jelenti ki először, hogy ő Isten. Tanításainak nagy része is ezen a helyen hangzott el, és néhány csodálatos gyógyítást is végzett itt.

A Szent Sír-templom állítólag azon a helyen épült, ahová Jézust temették, de elzarándokolhatunk Dávid sírjához is, kinek földi maradványait a Coenaculum nevű teremben őrzik. Ez volt az utolsó vacsora színhelye is.

Dávid zsidó király sírja
















A muzulmán vallás szerint Mohamed próféta a mai Sziklamecset helyén emelkedett az égbe. Hasonlóképpen a keresztény elképzeléshez, szerintük is itt tétetik majd közzé a világ végének híre. Bár az utóbbi tábor hívei szerint Jézus az Olajfák hegyére fog leszállni a Mennyből.


A Siratófal. Háttérben látszik a muzulmánok harmadik legszentebb zarándokhelye, a Sziklamecset

6. Olajfák hegye

Jézus gyakran tért vissza Jeruzsálembe annak ellenére, hogy életveszélyben volt. A várostól nem messzire, az Olajfák hegyének nevezett magaslaton volt a kedvenc rejtekhelye. Gyakran imádkozott itt és tanította tanítványait. Megkínzása előtt a hegyoldalban lévő Gecsemáné kertben fogták el, és a közeli Golgota nevű dombon feszítették keresztre. Mikor a negyvenedik napon utoljára megjelent az Olajfák hegyén tartózkodó tanítványoknak, megáldotta őket és arra kérte, hogy legyenek a “tanúi”, s azok szeme láttára felment a mennybe.


Az Olajfák hegye. Lejtőin található a Gecsemáné kert. A gecsemáné magyarul olajprést jelent


A képen Jákob kútja látható, ami még ma is áll. Jézus fáradtan ballagott tanítványaival a Galilea pusztán, mikor megérkezett ehhez a kúthoz. Egy szamáriai asszony vizet mert korsójával, és a megfáradt vándor kért tőle. Az asszony nem értette, miért áll vele szóba egy zsidó, hisz a zsidók gyűlölték a szamaritánusokat. A Mester példabeszédet mondott.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor