A Tirrén-tenger barlangba rejtett kincse

Hírnevét nagyságának és gyönyörű azúr szinű vizének köszönheti. A bejárat alatt található nagy nyíláson át beáramló fény festi kékre. A római időkben a -szájhagyomány szerint - az uralkodók kedvenc fürdőhelye volt, majd sokáig boszorkányok és démonok tanyahelyének hitték. 1826 augusztusában azonban a német származású August Kopisch író és a festő Ernst Fries Capri szigetén töltötte vakációját ,s miközben fürödtek, véletlenül rátaláltak a sokáig elkerült barlangra. Elhagyatottsága akkor szűnt meg, mikor nevét Grotta Gradoláról Grotta Azurrára változtatták. Azóta ezüstösen csillognak vizén a csónakok s turisták ezrei látogatják.


Capri a Nápolyi-öböl déli részén, a Sorrentói-félsziget közelében helyezkedik el.







Caprii látképek

A barlang bejáratának nagyobb része víz alatt van, s a csupán 1 méter magas, keskeny nyíláson át tudunk bejutni. A legszebb látvány 11 és 13 óra között fogad bennünket, de alkalmazkodni kell a tengerjáráshoz is, borús idő esetén nem közlekednek a kis csónakok.


A barlang bejáratánál

A barlangot a tenger eróziós munkája 60 m hosszúra s 25 m szélesre vályta a mészkősziklába. Több részből áll. A bejárat után az Oszlopcsarnok (Galleria dei Pilastri) következik, majd a Nevek terme (Sala dei Nomi), minek elnevezését a látogatók falra írt nevei ihlették. A Korrózió (Passaggio della Corrosione) nevű járaton áthaladva a Korrózió Termébe (Sala della Corrosione) jutunk, amely a barlang legtávolabbi elérhető pontja. A kék süvegről elnevezett menyezet, azaz a Duomo Azzurro átlagos magassága 7 m és 14 m hosszan nyúlik be a barlang belsejébe.





Az élővilág rendkívül gazdag. Sokkal több faj él itt, mint a tengeri barlangokban általában. Ennek az oka az, hogy az aljzaton kénes források találhatók, melyek kén-hidrogént (H2S) lövelnek ki. Az itt élő egzotikus élővilág részét képezik az óriásszivacsok, a méreten felüli homárok, kagylók s a tarka korallok. Ez utóbbi igazi érdekesség egy barlangban, hiszen sok napfényre és meleg tengervízre van szüksége. Sajnos ez az érzékeny élővilág az utóbbi időben pusztulásnak indult. Ennek az oka a látogatók által használt elemlámpa, a zaj, de főleg a szemét, amit a vízbe dobálnak.


Az Azúr-barlang a búvárok egyik kedvenc merülési helye

Capri szigete az időszámításunk szerinti 27 és 37 között a Római Birodalom központja volt. Régi fényéről mesél Tiberius palotája, a Villa Jovis és más korabeli lelet. A Grottó az uralkodó kedvenc fürdőhelye volt, miről említést tesz idősebb Plinius is. A tenger isteneit ábrázoló szobrok díszítették. A talpazatokat megtaláló kutatók három szobrot is felszínre hoztak (1964), de négy még mindig hiányzik. Az terv az, hogy a barlangot visszaállítják eredeti állapotába.


Tiberius császár palotája, a Villa Jovis

A barlang vizében talált Neptunus-szobor