Tudta-e?
...hogy az elmúlt időszakban sikerült, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték.

83. szám - 2011. április 01.

Kína

Yunnan (Jünnan), a “déli felhők birodalma”

Yunnan szépséges tájai, sokszinű népi hagyománya és kedves városai sok turista számára ismerősek szerte a világon.
MUZSLAI Izabella



Yunnan földrajzi helyzetéből adódóan a nagy Kína egyik legizgalmasabb része. A tartomány határos Szecsuánnal, Tibettel, Burmával (Myanmar), Laosszal és Vietnámmal. Nyugati térségét a Himalája markáns vonulatai uralják, melyeknek tengerszint feletti magassága itt majdnem eléri a 7000 m-t. (Ne feledjük, Földünk legmagasabb pontja, a Mt. Everest 8848 m magas.) Majd déli, délkeleti irányban hirtelen barátságosabbá változik a táj. A csúcsokat felváltja egy alacsonyabb vidék (legalacsonyabb pontja 76 m a Huang-Ho folyó völgyében), ahol sok az erdő és a füves terület. A tengerszint feletti magasság változatosságának köszönhetően több éghajlati tipus alakulhatott ki, melyeknek élővilága nagyon változatos. Kína növényvilága itt a legsokszinűbb. Mintegy 18 000 fajjal képviselteti magát. Yunnant a „vadállatok királyságának” is szokták nevezni. Az itt élő állatvilág egyik ritka és védett képviselője az arany piszemajom (Rhinopithecus roxellana).




Yunnan helyzete Kína térképén és domborzata


Arany piszemajom (Rhinopithecus roxellana)























Yunnan természeti kincsekben igen gazdag. Folyói bővelkednek vizenergiában, több féle színesfémet s mintegy 150 fajta ásványt fedeztek fel. Az országban itt találhatók a legnagyobb tartalékok cinkből, ólomból, ónból, kadmiumból, indiumból és talliumból. Ennek ellenére az itt élők hazájuk legszegényebb rétegeihez tartoznak.

Etnikai sokszínüség

A térség etnikai vonatkozásban is igen gazdag. Sehol az országban nem él annyi nemzet egy tartományban, mint itt. Szám szerint 26, kik közül a legismertebb a yi, a hani, a bai, a naxi és a tibeti népcsoport. E ténynek köszönhetően a tartomány rendkívül sokszínű kulturális hagyományokkal rendelkezik.

Az archeológiai kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy Yunnan az ősi kínai civilizáció egyik fontos bölcsője s könnyen lehet, hogy jelentős szerepet töltött be magában az ázsiai civilizáció kialakulásában is.

Yunnan történelme régre nyúlik vissza. Első lakói egymillió évvel ezelőtt telepedhettek itt le, de az sincs kizárva, hogy ideérkezésük sokkal korábban történt, mintegy 3 millió évvel ezelőtt. Az első kínai megszállás i.e. 339-ben történt s még 100 év sem telt el, mikor a Han-kor (i.e. 206 – i.sz. 220) beköszöntésével a térségben érezhetővé vált a fellendülés. Kezdetét vette az Európával történő kereskedés is. Róma polgárai megkedvelték a Keletről érkező drága selymet. A tehetősebbek körében divattá vált e finom kelméből készített tóga s ennek köszönhetően egyre gyakrabban érkeztek a megrakott karavánok a Birodalomba. Ennek köszönhetően alakult ki a „Selyem útja”, melynek szerteágazó hálózata összekötötte Ázsiát Európával s érintette Yunnant is.

1253-ban Kublai Khan, a híres mongol, Genghis Khan unokája érkezett a térségre. Stratégiai terveit követve innen gyakorolt hatást a környező területekre s megdöntötte az akkor uralkodó Szung-dinasztiát.



Yunnan látványosságai dióhéjban

A Sziklaerdő (Shi Lin) massziv, szürke kőoszlopaival méltán lett Yunnan legfőbb nevezetessége s a világ egyik csodája. Egy régi helybéli mondás szerint, aki nem látta a Sziklaerdőt, az csak veszejtette az idejét Yunnanban.
A terület kialakulása 270 millió évvel ezelőtt, a Paleozoikumban kezdődött el. Bár ekkor még víz borította, de a tengerfenék kőzetlemezeinek lassú vertikális mozgása révén mészkősziklák emelkedtek ki a vízből. Szárazfölddé válva beindult a külső erők felszínformáló tevékenysége s a könnyen erodálódó és oldódó puha mészkőtömböket a mai alakzatokra faragta a hosszú idő során.





A Yulong vagyis a Jádesárkány hófödte bércei 35 km hosszan s 20 km szélesen uralják a tájat. 13 csúcsa között jégárak ereszkednek alá s mivel minden fajtájuk megtalálható itt, természetes gleccsermúzeumnak is szokták nevezni. Miközben a nagy jégtömbök komótosan vándorolnak lefelé a lejtőkön, megolvadnak s a víz megáll a jégnyelv felszínén kiolvadt medencékben vagy lefut. Ez a ködbe burkolózó, fehér hegység felhőben rejtőző sárkányra hasonlít, ahonnan a nevét is kapta. A táj nagyon változatos. A Yunshanping fennsík például füves hatalmas lucfenyőkkel tarkítva, míg Ganhaizinek neve (Száraz-tenger) arra enged következtetni, hogy valamikor felföldi tó lehetett mi elvesztette vizét s a kaszáló csak ezután alakult ki. A hegyet a naxi nép régtől fogva szentként tiszteli.

A Dianchi-tó Yunnan tartomány legnagyobb édesvizű tava s egyben Kína hatodik legnagyobb tava is. Festői szépségénél és impozáns helyzeténél fogva kiérdemelte a „fennsík gyöngye” címet. Ennek ellenére sajnos rendkívül szennyezett s a megmentésére irányuló eddig tett erőfeszítések sem hozták meg a várt eredményeket. A környék egyik látványossága az a mintegy 300 m magasan a tó feletti egyik sziklára épült taoista templom, mi olyan hatást kelt, mintha egy kastély lógna a levegőben. Ez a Sanqing pavilon ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tóra s környékére.





A rizsteraszok hajnali látványa vagy a naplemente bárgyú fényeiben ringatózó táj szépsége feledhetetlen.



Legszebb a Duoyishu területe. A tudósok szerint ezek az ember fáradtságos munkájával megépített magaslatok 1 300 évesek. Lépcsőzetes emelvények ezrei, melyek együttesen alkotják a teraszokat, nyúlnak a fennsíkok tetején kiépült kis falvacskáktól le a sötét, mély völgyekbe. Amint csodálatos mintázatukat átölelik az úszó fellegek és a köd, a természet ősi szépségét dícsérő szétmosódott falfestménnyé egyesülnek a hegyek, az aprócska falvak, a viz és az ég. Valódi festett szinfónia.





A 3.8 millió lakost számláló Kunming Yunnan tartományi fővárosa. Az összes kínai település közül ő rendelkezik a legkedvezőbb éghajlattal ezért az „örök tavasz városának” is szokták nevezni.

Kunmingi látkép





















A Zöld-tó
















A Bambusz-templom















1900 m-es tengerszint feletti magasságban, a Yunnan-Guizhou fennsíkon épült meg s a modernizáció ellenére is sok régi templomával, utcai piacával, falatozójával és parkjával megőrizte a múlt leheletét. A város egyik messze földön ismert híressége a sokszínű és szüntelenül nyüzsgő Dou Nan virágpiac, ahová minden reggel szebbnél szebb virágok érkeznek Kína más területeiről, Japánból, Oroszországból, de még Európából is.

Kunming nyugati külvárosában fekszik az Alvó Buddha-hegység, amit Alvó szépségnek is szoktak nevezni. Ha távolból nézzük, egy fiatal lányra hasonlító alakzatot láthatunk, ki a tó partján fekszik, tekintetét az égre emeli s fürtjei a tóba hullanak.



Lijiang városa igencsak idős. Legidősebb részei 800 éve, a Szung-dinasztia alatt épültek. Kublai Khan urlkodásának kezdetével a város fejlődésnek indult s nagyon fontos szerepet kapott a Kínával, Indiával és Tibettel történő kereskedelem lebonyolításában. Mint ahogyan az lenni szokott, a történelem és a hagyomány itt is otthagyta szignóját a város építészetén. Az egymás mellett elhelyezkedő takaros s különböző mintákkal ékesített házak egyenes vagy görbe utcácskákat alkotnak. Főként fából építkeztek s az otthonok mellett kertecskéket alakítottak ki, hogy kellemes környezetet teremtsenek maguknak. Lijiang régi városrésze 1997 december 3-án az UNESCO védelme alá került.



ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor