Tudta-e?
Hogy mi a Colosseum? A Colosseum hatalmas amphitheatrum Rómában. Hajdan 50.000 néző fért el benne. A nagyszabású épületet Vespasianus császár idejében kezdték építeni sportversenyek céljára, és kb. i.e. 80-ban Titus uralkodása idejében fejezték be. Az amphiteátrum négyemeletes volt, s mind a négy emelet más - görögöktől átvett - építészeti stílusban készült: dór, ión, korinthoszi és vegyes stílusban.

39. szám - 2008. május 19.

1. rész - Szerbia Római kori emlékei

A Balkán-félsziget a Római birodalom korában

A Római Birodalom az időszámításunk előtti III. század végén kezdi meg balkáni hódításait.
MUZSLAI Izabella

Először az illírek területeit foglalták el, azonban fennhatóságuk nem volt eléggé erős. Figyelmük nagy részét Hannibál, a karthágói hadvezér támadásainak kivédésére összpontosították. Három csata után, csak i. e. 168-ban sikerült végleges győzelmet aratniuk az utolsó illír király, Gentius hadai felett. Macedónia elfoglalásáért a római katonáknak szintén három csatát kellett vívniuk, majd tovább folytatták hódításaikat északi irányba, Pannónia felé. I.e. 73-ban Gaius Scribonius Curio római hadvezér légióival első rómaiként pillantja meg a Dunát.

Augustus Octavianus a Száva-menti és boszniában élő törzseket igyekezett meghódítani i.e. 13 és 9. között. A háborút lázadások követték, mit Augustus utódjának, Tibériusznak sikerült csak megfékeznie, és így teljes fennhatósága alá vonni a Balkán-félsziget Dunától Adriáig terjedő területét.



A soron következő uralkodó, Domiciánusz volt, aki egyeduralmat vezetett be. Őt követte Nerva. Rövid uralkodása alatt nem történtek jelentősebb dolgok, de 98-ban hatalomra kerül Traianus császár, kinek idejében a Római birodalom eléri a legnagyobb határait. Két sikeres csatát vívott a dákokkal, minek eredményeként hatalmas építkezések kezdődtek a területen. Utat épített a Vaskapu-szoros sziklafalaiban, hídépítéssel bízta meg a kor legjobb építészét, s csatornát ásatott Sip városánál. Célja az volt, hogy lehetővé tegye a dunai hajózást ezen a folyószakaszon, hogy megnyíljon az út a Fekete-tenger felé.

Elfoglalva a Balkán-félszigetet a rómaiak nagy tartományokat hoztak létre. Egyik közülük Dalmácia volt, ahova a tengerparton kívül beletartozott a mai Bosznia-Hercegovina térsége is. Ezen kívül Vajdaság területét képezte Pannónia és Felső-Moesia (Moesia Superior) pedig Szerbia és Macedónia területét foglalta magába.



A Római hatalom tartópillére a katonaság volt, s az említett provinciák biztonsága érdekében mindig két légió állomásozott a térségen. Mikor a IV. légió 86-ban megérkezett Belgrádba Flavius hadvezérrel az élén, az akkori Singidunum városa fontos katonai támaszponttá vált és elindult a fellendülés útján. A másik hadtest Claudius VII. légiója volt, mi Kostolácon (Viminacium) állomásozott. A római limeszen, a dunai határ mentén ellenőrző pontok létesültek, melyek később városokká váltak. E területeken kívül a lakosság szívesen, telepedett le gyógyforrások, bányák és jó termőtalaj közelében. Az újonnan kialakult települések nagyban hasonlítottak egymáshoz. Volt fórumuk, két főutca, melyek derékszögben metszették egymást, középületeik, lakó- és kereskedőnegyedek, gyógyfürdőik (termák). A városokat és temetőket falakkal vették körül, és utakkal kötötték össze. Az egész birodalom területére jellemző volt a sűrű és jó úthálózat, minek legnagyobb hasznát a kereskedők és a hadsereg látta.

A balkáni provinciákban a rómaiaik különös figyelmet szenteltek a bányászatnak, mi a gazdaság alappillérévé vált. A bányákban rabok vagy felszabadított rabszolgák dolgoztak szigorú felügyelet mellett.

A Balkán-félszigeten élő népek romanizálása lassú folyamatnak mutatkozott. Folytatták megszokott életüket, továbbra is hagyományos módszereiket alkalmazva művelték a földet és gondozták állataikat. Vallásukban sok istent imádtak s ez ellentétes volt a római hittel.



A Dunától északra élő barbárok a megerősített limesz ellenére is igyekeztek egyre gyakrabban betörni a Birodalom területére. Így a balkáni határmellék egyre fontosabb szerepet játszott. A nyomás idővel olyan erőssé vált, hogy a szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) születésű katonacsászár, Aurelianus átgondolva a helyzetet lemondott a dákok földjéről. Átengedte a támadóknak azt az országrészt, mit Traianus csatolt a birodalomhoz. 285-ben a dalmáciai származású Diocletianus vette át a hatalmat, ki újra megerősítette területét, hogy később második virágkorát élhesse. Politikai és katonai okokból megreformálni kényszerült a Birodalom kormányzását. Felosztotta négy részre s társcsászárokat vett maga mellé (barátját, Maximianust, Galeriust és Constantius Chlorust). A négy császár közül valakinek mindig az északi határhoz közel kellett tartózkodnia, hogy hatékonyan meg tudja védeni az esetleges támadásoktól. Ennek köszönhetően Sirmiumon kívül fellendül még néhány település. Erre az időszakra tehető a mai Zaječar (Kelet-Szerbia) közelében létesült Felix Romuliana vagyis Gamzigrad megépítése. Diocletianus társuralkodója, Gaius Valerius Galerius Maximus építtette és használta uralkodói rezidenciaként a IV. században. Ennek az építménynek és tulajdonosának történetéről a következő részben szólunk.

A barbárok elleni harcok katonai és gazdasági szempontból is gyöngítették a Római Birodalmat. A termelés visszaesett s ebből kifolyólag a kereskedelem sem tudta megőrizni régi intenzitását. Ez mellett az északi betolakodók folytonosan rabolták a lakosság értékeit és tették tönkre munkájukat. Legsúlyosabb következménye a 378-ban történt hun támadásnak volt, melyet Attila vezetett. Pár évvel később a gótok is győzelmet arattak s innentől kezdve már nem lehetett megállítani a barbárok betelepülését a Római Birodalom területére. Theodosius császár halála után (395.) az ország valamikor egységes területe két részre szakadt konstantinápolyi és római központtal, majd 476-ban elesett a Nyugatrómai Birodalom. A császárság kétségkívül nagy hatással volt a később Szerbia területére költözött szlávok életére. Erről tanúskodnak a materiális kultúra máig megőrzött maradványai és az archeológiai leletek.

Claudius Lucius Valerius Domitius Aurelianus paraszt szülők gyermekeként látta meg a napvilágot a mai Srenska Mitrovica városában, de hamar bebizonyosodott, hogy jó katona válik belőle. Kis kora óta kitartóan tanulgatta a fegyverforgatás taktikáit, erős testalkatú, gyors észjárású és határozott jellemű férfiú volt. Uralkodása előtt a pannóniai lovasság parancsnoka volt. Császársága alatt visszaszerezte Hispániát valamint Galliát. Az általa építtetett fal Rómában ma is áll. Ezzel védte meg a várost s a barbár támadásoktól. Számlájára írható azonban, hogy sajnos ő sem fogadta el a keresztény vallást.





Caius Aurelius Valerius Diocletianus dalmáciai származású katona-testőr. A mai Horvátország területén. Splitben épített császári palotát, de uralkodása idején nagyon sokat utazott, hogy megőrizze a nyugalmat a határokon belül s megerősítette a Római Birodalmat.














A római birodalom

...folytatjuk...
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor