Tudta-e?
Egy Ellen Church nevű fiatal hölgy meggyőzte a Boeing Air Transport embereit, hogy ápolói végzettsége és repülés iránti szeretete alkalmassá teszi őt arra, hogy az utasoknak segítsen vészhelyzetek esetén. Így aztán 1930-ban ő lett az első stewardess.

60. szám - 2008. október 13.

Földrajz

Titicaca – Tó a felhők felett

A Titicaca tó nevének eredete bizonytalan, s többféle magyarázata is van. Az egyik értelmezés szerint a Titicaca szó jelentése “kőpuma”.
MUZSLAI Izabella

3
Peru térképe
























A Titicaca tó legfontosabb adatai:

Koordinátái 15°50′ déli szélesség, 69°20′ nyugati hosszúság
Legnagyobb hosszúsága 190 km
Legnagyobb szélessége 80 km
Felszínének területe 8 372 km2
Átlagos mélysége 107 m
Legnagyobb mélysége 284 m
Vízmennyisége 893 km3
Tengerszint feletti magassága 3 812 m
Szigetei 42

A Titicaca 3 812 m-es tengerszint feletti magasságával a világ legmagasabban fekvő hajózható tava. Bár a jégkorszakban kialakult elődjétől, a Bolíviai-tótól sokkal kisebb, mégis Dél-Amerika legnagyobb állóvize maradt. A part menti Andok és a Keleti-Andok között elnyúló fennsíkon, az Altiplano északi részén található, s két ország, Bolívia és Peru osztozik rajta.

Űrfelvétel az Altiplanóról































A tavat egy félsziget két különböző nagyságú részre osztja, s 27 folyó vize táplálja, melyek főként Peruból érkeznek. Az északi meder nagyobb, s jelentősebb is, mivel ide fut az utánpótlást biztosító folyók legnagyobb része. A vízállást az esőzések és az Andokból érkező hólé mennyisége befolyásolja.

A nappalok február és november között általában naposak és kellemesek, az éjjelek viszont csípősek, s a szelek hidegek. Az erős napsütés és légmozgás intenzív kipárolgást idéz elő, minek következtében a tó elveszti vizének 90%-át. Az átlagos hőmérséklet 8ºC körül mozog, 15ºC-os maximummal és 1ºC-os minimummal télen. A csapadékos időszak decembertől januárig tart.

A Titicaca vizének hőrétegződése a hideg monomiktikus tavakra érvényes törvényszerűség szerint alakul. Ez azt jelenti, hogy télen fordítottan rétegzett, vagyis a melegebb vízrétegek kerülnek a hidegebbek alá, míg nyáron a nagyobb mélységek felé haladva csökken a víz hőmérséklete. Ez a fajta hőrétegződés jellemzi Skandinávia, Szibéria, Kanada északi állóvizeit, valamint a magas hegységekben lévő tavakat.



Perui varázslat

A Titicaca-tó partján állva hatalmába keríti az embert a perui varázslat, mi alól még Jacques Cousteau, a világhírű és sokat látott természettudós sem lehetett kivétel. A bűvöletet a hósapkás hegycsúcsok fehérsége, s a tó kékjének varázsa kelti. Ez az egyik legszebb tájkép az Andokban, ahol az inka kultúra feltárt maradványai egybeforrnak az élővilággal. Mondanunk sem kell, hogy ideális hely ez a természet és a régészet kedvelőinek, de feledhetetlen élményben lehet részük azoknak is, kiket csupán a kíváncsiság vezérelt ide fel, a “felhők közé”. A nagy tengerszint feletti magasság azonban megnehezítheti a turisták itt töltött napjait, mivel többségüknek gondot jelent az aklimatizálódás. Itt ugyanis jóval ritkább a levegő, s erősebb a napfény.

Puno városa a tó északnyugati részén helyezkedik el



















“Az igazi gyógyírt a környezeti problémáinkra az jelenti, ha megértjük, hogy meg kell mentenünk a Természetanyát.” (Jacques Cousteau)

Sajnos a térség ökológiai problémákkal küzd, s katasztrófa fenyegeti a tó élővilágát. A probléma oka az, hogy Puno lakosságának száma (100 168 fő) az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt, s a tónak nincs elég vize, hogy “feldolgozza” a beleömlő szennyvízet. Szintén gondot okoz, hogy nagyon elszaporodott a szennyből táplálkozó békalencse egyik fajtája. Az élővilág megmentésére Japán és az ENSZ egy tervet dolgozott ki, mi szerint megtisztítják a vizet, és visszatelepítik az őshonos fajokat. A két legismertebb élőlény a tó sekély részében érzi jól magát. Egyikük egy nagy békafajta, a Thelmatobius, a másik növény, a totorakáka (Typha Angustifolia), aminek nagyon széleskörű a felhasználása. Még úszó szigetet is építettek belőle. E méreteiben jelentős nagyságú úszóalkalmatosság a Titicaca-tó különkegességének számít, s Punoval szemben helyezkedik el. A sziget lakossairól, az urukról kapta nevét.

A Thelmatobius béka talpnyi nagyságúra is megnől













Az uruk nem csak csónakaikat készítik totrából, hanem házaikat, bútoraikat és használati tárgyaik egy részét is






















Ősi népek szelleme

A legfelső inka isten, Viracocha a Nap és vihar istene kiemelkedett a tóból, s megalkotta a Napot, a csillagokat és az első embereket. A legelső, aki a földre lépett, maga az első inka király volt, őt pedig felesége követte. Manco Capac a Nap fia volt, hitvese, Mama Ocllo pedig a Hold leánya. Így meséli el a Föld születését a legenda, s ezért a Titicaca-tó az inka civilizáció szent helye. A történészek bebizonyították azonban, hogy ezen a területen az első jelentős kultúra nem az övéké volt. A Tihuanacu nevű népcsoport egyik fennmaradt templomára néhány éve találtak rá az archeológusok. Azért maradt mindodáig rejtve, mert elfedte a tó vize. Amanti szigete is fontos leleteket rejt ebből a korból, ám az Inkák Birodalma idejéből is. Az említett szigetet ma az Aimara nép lakja, kik főként földműveléssel foglalkoznak, de ügyes kézművesek is. Tetszetősek kerámiatárgyaik, festett textíliáik és kikészített szőrméik. A múltban a prémek közül legkedveltebb a csincsillabunda volt. A kis mókushoz hasonlító állatkák száma mára már nagyon megritkult, és tiltott a vadászata. Az inka időkben a felsőbbrendűség jele volt a prémjükből készített palást viselete. Ez csak a nemeseket illette meg, kedvenc kuháik alapanyaga lett.

Manco Capac és Mama Ocllo kiemelkedik a vízből























A csincsilla ma sokak házi kedvence













Uros úszó szigetének lakosságát az inkák előtti uru nép képezi. Azon kívül, hogy egy saját maguk által létrehozott totoraszigeten élnek, ismertek egyedi csónakjaikról is. A tapasztalt mesterek a szárított totorakákából három nap alatt elkészítik a 3000 éves hagyományokra visszatekintő úszóaklalmatosságot. A szakirodalom az uru népet primitív közösségként emlegeti, mivel ősi törvények szerint él. Sok általuk alkalmazott szabály azonban ellent mond a ma értelmezett primitivizmusnak. Viselkedésük talán inkább az alapvető emberi tulajdonságokkal hozható összefüggésbe. A “fejlett” világ számára bizonyára különös, hogy a sziget lakói minden este elosztják egymás között a napi bevételt.

Látkép Uros úszó szigetéről az uru nép házacskáival


















Totoracsónakok

















Taquile szigetén 300 ősi származású indián család él (2800 lakos), kik a kecsuán nyelvet beszélik. Ez a nyelv használatos volt már jóval az inka idők előtt is. Tulajdonképpen a déli kecsua elődje az Inka Birodalom hivatalos nyelve volt. A benszülöttek körében ma is ez a legelterjedtebb nyelv, s 46 nyelvjárása ismert.

Déli-kecsua nyelven Jelentése
upyay inni
utqha gyorsan
llamk'ay dolgozni
ñuqanchik mi
p'unchaw nap

A spanyol hódítók által több kecsua szó is elterjedt az európai nyelvekben. Száunkra is ismert a puma, a kinin (lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású alkaloid), a láma (dél-amerikai teherhordó állat), a pampa (füves síkság), a guanó (ez a szó József Attila A város peremén című versében is megjelenik), a koka (cserje), a kondor (keselyű), a gaucho (Dél-amerikai marhapásztor, vagyis az Észak-amerikai cowboy megfelelője) kifejezések jelentése.

Kecsua kislány a lámájával. Az állat a teve rokona, s teherhordásra használják. Szőrét színezik, és belőle készítik szőtteseiket






















Kecsua fiú



























Helyiek beszélgetnek a téren
















A férfiak halásznak s földet művelnek, a nők szőnek. Érdekességként említjük, hogy 300 féle burgonyát termesztenek, amit különböző módon készítenek el, de nemzeti eledelük a tengerimalac. A szövés a legfőbb tevékenység a szigeten, s mindkét nem képviselői értenek hozzá. Bájosak a sokszinű és jellegzetes mintájú pulóvereik, kabátjaik, a szőtt sapka pedig nagyon fontos szerepet tölt be szokásaikban. Azon kívül, hogy utal viselőjének családi állapotára és tisztjére, ez a férfiasság “mértékegysége” is. Ha ugyanis a férjjelölt által megszőtt sapka nem ereszti át a vizet, sor kerülhet a házasságkötési ceremónia megtartására. A pár két évig él együtt a férfi házában egybekelésük előtt, hogy kiderüljön, egymásnak valók e, mivel a szigeten válásról szó sem eshet. Az előbb említett kecsua kifejezésekkel ellentétben nem hiszem, hogy sokunknak ismerős a következő mondat, mi első olvasásra igencsak nyelvtörő: “Tukuy sonqoywanmi wayllunkuyki”. A kecsuaiak nyelvén nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy “Teljes szívemből szeretlek”. E pár szónak hatalmas mélysége van számukra. Itt örök életre köttetik minden kapcsolat, s a tisztelet alapvető életforma. A bűnözés ismeretlen, s rendőrség sincs. Mindenki betartja az egykori inka Nap-birodalmom ősi parancsolatait. Ezek csak annyit mondanak, hogy ne hazudj, ne lopj, és ne légy haszontalan, semmirekelő. Még az idő múlása és az idegen civilizációk hatása sem tudta az itt élő embereket eltántorítani 14 évszázados hagyományaiktól és identitásuktól.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor