Tudta-e?
...a ramadán idején még egy injekció is megtöri a muszlim hívők böjtjét?

102. szám - 2013. március 01.

Neuschwanstein

Mesebeli német kastélyok

A németországi várpalotákról szóló cikkünk folytatásaként írunk II. Lajos bajor király mesébe illő lakhelyéről, Neuschwansteinről.
MUZSLAI Izabella

3
“A Pollat-szurdok melletti Hohenschwangau kastély romjait tervezem felújítani a régi német királyi várak valódi stílusában ... a helyszín az egyik legszebb, amit csak találhattam.”
II. Lajos bajor király


A háttérben a Marienbrücke

A Fussen városának közelében épült Neuschwanstein kastély Európa egyik legkedveltebb és legtöbbet fotózott idegenforgalmi látványossága. Évente mintegy 1 300 000 látogatót fogad.
A kecses tornyaival ég felé magasodó palotát a mesekirálynak is nevezett II. Lajos építette a XIX. században, mikor már nem lehetett stratégiai jelentősége. Az épület eredeti neve Új Hohenschwangau volt, de a király halála után Neuschwansteinra keresztelék. A király ugyanis mint Richard Wagner műveinek nagy rajongója kastélyának nevében is emléket állított Lohengrinnek, a hattyúkirálynak.



Neuschwanstein téli látképe

A kastély egész környeztével valóban mesébe illő. A Bajor-Alpokban épült egy kisebb hegycsúcson s a Hohenschwangau völgyére tekint alá. Az építkezések 1869-ben kezdődtek, de mivel az uralkodó tökéletesnek szerette volna az építményt, 1886-ban bekövetkezett haláláig csupán tizennégy pazarul díszített szoba állt készen. Bár a palota a középkori lovagi kastélyok mintájára épült, mégis a kor legmodernebb építészeti megoldásit alkalmazták és minden kényelmet biztosítottak. Megoldották a fűtést, minden emeletre építettek öblítéses illemhelyet, a konyhából lifttel szállították az ételt az emeleti szintekre. A vízellátást a kastély alatt folyó patakból oldották meg. A király elektromos csöngőrendszert használva szólította magához szolgáit az épület harmadik és negyedik szintjén pedig telefon is volt. A kastély kinézetét leginkább a nagy ablakok tették szokatlanná, hiszen még II. Lajos korában sem használtak ekkora méretű ablaktáblákat. Az épületet Eduard Riedel királyi építész tervezte, a középkor poétikus világát megidéző falfestményeket pedig a színházi díszletfestő Christian Jank készítette el. A kastély azzal a céllal épült, hogy II. Lajos nyugalomban vissza fog tudni vonulni ide, de csupán tizenegy éjszakát töltött itt és Wagner sem élvezhette az általa ihletett építményt. Sosem járt itt, mivel meghalt mielőtt a munkálatok befejeződtek volna. A tartózkodó király halálát követően csupán ötven nap múlt el, mikor megnyitották a nagyközönség előtt e pazar titkos menedéket.

II. Lajosnak az építmény tervezésében és kivitelezésében volt honnan merítenie ötletet, ugyanis édesapja II. Maximilián, a bajor koronaherceg 1832-ben gót stílusban újjáépíttette Schwanstein kastélyát, mit Hohenschwangaunak nevezett el. A fiatal Lajost elkápráztatta a mesevilág és a romantikus hegyvidéki táj s e nyári lak a kedvencévé vált. A kastély belső dekorációját szintén a középkori legendák ihlették s a gyermek Lajos teljesen azonosult Lohengrinnel, a hattyúkirállyal. II. Maximilián találékonyan ötvözve a misztikus középkort a tradícióval. A hattyút, a Schwangau grófság címerállatát Hohenschwangau díszletének vezérmotívumává tette.



Díszlet a kastélyból

A Neuschwanstein kastélyban ma 15 szoba látogatható, melyeknek gazdag díszítése, részletes kidolgozása bámulatba ejtő. Mesteremberek, festők, fafaragók, szobrászok, ácsok, üvegfestők, kovácsok, lakatosok, szobafestők, varrónők, hímzők hada dolgozott keményen sokszor éjjel is, hogy a király megrendelései, freskók, mozaikok, faragványok, bútorok és dekorációk mihamarabb elkészülhessenek.



A trónterem különlegessége, hogy bizánci stílusba épült s az isztambuli Hagia Sophia ihlette. Díszítését a király halálának évében fejezték be, de az aranyból és elefántcsonból tervezett trónszék már nem készült el. Így a trónterem márványlépcsőinek teteje üres.



A trónterem a trón helyéről nézve



A trónterem egy pazar részlete

Az ebédlő bútorai faragott tölgyből készültek s a német legendák motívumai díszítik.
A hálószobát neo-gót stílusú aprólékos fafaragványok díszítik, melyeken 14 mester négy és fél évig dolgozott. Az ágy gazdagon hímzett szövetekkel borított, a falfestmények pedig Trisztán és Izolda történetét mesélik el. A fali mosdóba közvetlenül a patakból érkezik a víz.



A hálószoba



Falfestmény részlet a hálószobában – Trisztán és Izolda

A kis kápolna közvetlenül a hálószoba szomszédságában épült, amit a király védőszentjének, Szent Lajosnak azaz IX. francia Lajosnak szentelt. A díszítések is az ő életének mozzanatait ábrázolják.

Az öltözőszoba menyezetének festett rácsozata azt a hatást kelti, hogy nyitott az ég felé s a mesterdalnokok korát idézi.

A nappali szoba teljes egészében Lohengrinről szól, akivel II. Lajos azonosította magát. A hattyúkirály tragédiáját saját magányával hozta kapcsolatba s hőséhez hasonló lett az ő sorsa is.



A nappali szoba

A barlang a nappali szoba mellett épült s hűen tükrözi a mészkőbarlangok sajátosságait. A megvilágításokkal igazán attraktív látványt nyújt.



Barlang a kastély egyik szobájában

A trubadúrok terme a 4. emeletet foglalja el. Wartburg várának mintájára épült. A festmények és a díszítés Parzifal legendájáról és Tannhäuserről mesél. Ez utóbbi jelenik meg a dolgozószoba díszleteiban is.



A trubadúrok terme



A dolgozószoba

A konyha a kor legmodernebb eszközeivel volt felszerelve.

A legszebb kilátás a környékre a Marienbrücke nevű hídról tárul elénk, melynek névadója II. Lajos édesanyja, Mária porosz hercegnő.



Kilátás a Marienbrückeről



II. Lajos 19 évesen királyi díszben, trónralépésének második évében

II. Lajos Nymphenburg várában született 1845. augusztus 25-én. 1864-től 1886-ig, váratlan haláláig Bajorország királya volt.
Születésnapja pontosan egybeesett a Burbon-ház alapítójának, a kanonizált francia királynak, IX. Lajosnak névnapjával, aki II. Lajos nagyapjának a keresztapja volt. Ez a Burbon-házzal való kapcsolat nagyban befolyásolta II. Lajos önképét. Édesanyja egyik alkalommal azt írta a fiatal hercegről, hogy szeret öltözködni, örömét leli a festményekben, a pénzben és szereti, ha a számára kedves dolgokat a birtokában tudhatja. Már fiatal korában elszigetelte magát a valóságtól s legszivesebben álomvilágába menekült. Mindez később sem változott.

Mikor 1864-ben trónra lépett csupán 18 esztendős volt, felkészületlen az uralkodásra élettapasztalat és politikai tudás nélkül. 1873-ban így vallott királyságáról. “Nagyon korán váltam királlyá. Nem tanultam eleget.” Tapasztalatlanságából kifolyólag 20 évesen elszenvedte élete legnagyobb vereségét a poroszoktól, akik Bajorországgal együtt Ausztriát is elfoglalták. Ettől kezdve ők diktáltak, a királyi tekintély háttérbe szorult. 1885-ben újabb nehézség következett. Költekező életmódjával felhalmozott hatalmas adósságokból kifolyólag a bankok azzal fenyegették, hogy elkobozzák vagyonát. A király azonban továbbra sem gondolkodott racionálisan ezért elmebetegnek nyilvánították s elzárták a Stangerg-tó partján álló kastélyba. Pár nappal később tisztázatlan körülmények között kijutott s elmeorvosával együtt, aki a királyt őrültnek nyilvánította, a tóba fulladt.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor