Tudta-e?
Ha a cápa nevét halljuk, már látjuk is magunk előtt, hogyan marcangolja szét az embert. A több száz cápa fajból azonban csak 4 – 5 támad az emberre. Ilyen például a tigris – és a nagy fehér cápa. Évente az egész világon 60 cápatámadás történik, több mint a felét azonban ember provokálja…és ebből 2 – 3 halálos.

61. szám - 2008. október 20.

Földrajz

Az inka citadella - Machu Picchu

“Változatos varázslatának és bűbájának erejében tudtam, hogy nincs a világon még egy hely, mi ehhez fogható. Nem csak nagy, havas csúcsai vannak, melyek több, mit két mérfölddel törnek a felhők fölé, és sokszinű, gránittal festett, hatalmas szakadékjai, mik több száz láb magasan merednek a tajtékzón csillogó, üvöltő zuhatagok fölé; mindez éles ellentétben az orchideákkal, páfrányokkal, a pazar vegetáció kellemes szépségével és az esőerdő bűvöletével.” - írta Hiram Bingham Peruról.
MUZSLAI Izabella

“Változatos varázslatának és bűbájának erejében tudtam, hogy nincs a világon még egy hely, mi ehhez fogható. Nem csak nagy, havas csúcsai vannak, melyek több, mit két mérfölddel törnek a felhők fölé, és sokszinű, gránittal festett, hatalmas szakadékjai, mik több száz láb magasan merednek a tajtékzón csillogó, üvöltő zuhatagok fölé; mindez éles ellentétben az orchideákkal, páfrányokkal, a pazar vegetáció kellemes szépségével és az esőerdő bűvöletével.” - írta Hiram Bingham Peruról.

Téjkép az Andokban














Machu Picchu Peru déli részén helyezkedik el

























Az elveszett város

Machu Picchu 1911 óta ismert a világ számára. Mikor Hiram Bingham, a Yale egyetem tudósa Vilcapampát, a spanyol hódítások elleni utolsó inka menedéket kereste, véletlenül bukkant rá az “elveszett városra”. Több éves kutatásokat végzett a térségben, de mindaddig sikertelenül. Egyszer azonban, mikor a kecsuák által “Vén-csúcsnak” nevezett sziklaóriás közelében barangolt, találkozott egy parasztbácsikával, aki beszélt neki Machu Picchuról. Bingham kérésére elindultak felfelé s felgyalogolva az eredeti inka úton lélegzetelállító látvány tárult a kutató elé. A Machu Picchu romjainál állot, mi addigra már igencsak elnépetelenedett, csak néhány földműves- és állattenyésztő család éldegélt itt. A kutató többször is visszatért, tanulmányokat folytatott és könyveket írt. Mintegy 5 000 archeológiai leletet szállítatott át az Egyesült Államokba, miket Peru csak nem régen, 2005-ben követelt vissza. A területen főleg női múmiákat találtak, valamint kőből készített tárgyakat, miket inkább szellemi, mintsem anyagi értékeknek nevezhetünk. A spanyolok meséi az elrejtett, óriási értékű inka kincsenről továbbra sem bizonyosodtak be. Vajon az El Dorado csak egy szép álom? Az inkák számára az arany jelentette a Nap verejtékét, az ezüstöt pedig a Hold könnyének hitték. A Machu Picchu vallási szentély és királyi rezidencia volt s a szakértők szerint kizárt, hogy titkos kincseket rejtene.

Hiram Bingham felfedezőúton az Andokban






























Az inka citadella

A titkos rejtekhely

Az inka citadella 2 400 m-es tengerszint feletti magasságon, a Machu Picchu nevű csúcson épült. Meredek sziklafala alatt azonos nevű völgyében kanyarog az Urubamba folyó, mi helyenként halyózható, s az Amazon folyamának egyik felvize. A város helyzete hadititok volt, mivel az azt körülvevő mély szakadékok és a magas hegyek kiváló természetes védelmet nyújtottak. A folyót keresztező függőhídon átkelve a hadsereg észrevétlenül be tudott jutni a városba. A másik híd pedig egy kőből épített út, mi a szikla oldala mellett vezet s innen a 70 km-re lévő fővárosba, Cuzcoba érkezhetünk. Különlegessége, hogy 570 m-rel a sziklaláb felett nem építettek be egy 6 m hosszú útszakaszt. Átkeléskor két farönkkel hidalták át a szakadékot.



A város egy nyeregben helyezkedik el, ahonnan kiválóan belátható a völgy, hátulról pedig járhatatlan hegyek védik. A vízforrások nehezen hozzáférhetőek az ellenség számára, s a földeken annyi termést takarítottak be, mi négyszer annyi családnak elegendő, mint amennyien most élnek itt. A város előtt teraszokat építettek, de nem csak azzal a céllal, hogy termő területhez jussonak, hanem, hogy a városnak ezen az oldalán is megnehezítsék a támadók dolgát. A térség nagyon jól védett, s veszély esetén még mindig volt kiút Cuzco felé, ahol az uralkodó is élt.

Inka út





















Hogyan sikerult Francisco Pizzaronak, a spanyol hódítónak maréknyi hadseregével legyőznie a legnagyobb amerikai birodalmat, az inka civilizációt?

A birodalom legnagyobb részét háborúzás és harcok nélkül vonta spanyol fennhatóság alá a véres kezű konkvisztádor. Az európaiak győzelmeit nagyban elősegítették az indián őslakosok számára addig ismeretlen járványok, miket az Ókontinensről hurcoltak be. Sokuk immunrendszere nem tudott ellenállni a kórnak s számuk az egyharmadára csökkent.

Francisco Pizarro















Francisco Pizarro törvénytelen gyermek lévén árván nevelkedett, minek következtében műveletlen volt, s egyes források szerint még írni sem tudott. Mikor hallott az új kontinens mesés világáról, elhatározta, hogy elutazik s szerencsét próbál. 1509-ben érkezett meg az Újvilágba és minden lehetőséget megragadott, hogy megismerje és hatalmat szerezzen magának. Elkísérte hajóútjára Vasco Núñez de Balboát, az első európait, aki meglátta a Csendes-óceánt, 1532-ben pedig részt vett rokonának, Hernándo Cortés-nek hódító útján. Ő semmisítette meg a Maja Birodalmat, így vonult be a történelembe. Pizarro “tanult” kuzinjától, s a legvéresebb kezű gyarmatosítóként tartjuk számon. Inka hódításaival egyidőben viszályok dúltak a trón megszerzése körül. Atahualpa és testvére, Huascár szállt harcba, minek Pizarro vetett véget Atahualpa javára. Ő lett hát a tizenharmadik uralkoró, aki családja előtt kivégezte testvérét. Hamarosan rájött azonban, hogy korai volt örülni, hiszen a barátoknak tűnő spanyolok nem is veszélytelenek, s ő már benne is van csabdájukban. Pizarro szüntelenül zsarolta őt, majd elfogta és Atahualpa embereinek százait mészárolta le. A foglyul ejtett uralkodó mindent megígért szabadulásáért. Hívei hatalmas mennyiségű aranyat gyűjtöttek össze, s még kétszer annyi ezüstöt. A spanyolok annyi kincset kaptak, hogy megtöltöttek három szobát addig a magasságig, ameddig kezük felért. Mai értékek szerint 50 millió dollárnyi “ajándékot” kaptak, az inkát azonban mégsem engedték szabadon. Szadista módon vetettek véget életének, s még utolsó kívánságát sem teljesítették becsülettel. Elégették Atahualpa holttestét, pedig az kérte őket, legalább hagyják, hogy lelke eljuthasson a menyországba, ne semmisítsék meg testét.

Atahualpa kérleli Pizarrót


















Inka kincsek

A perui hódítások brutálisak és embertelenek voltak. Pizarrót a hatalomvágy és merő kapzsisága, a Birodalom még rejtve maradt kincseinek birtoklási lehetősége ösztönözte az inkák leigázására. Katonáinak barbársága, a folytonos terror nagyban hozzájárult az Inka Birodalom felbomlásához. Meg kell említeni Pizarro egyik hűséges segítőjét is, Francisco de Luque katolikus papot, aki szintén “szorgalmasan dolgozott” ezen indián nép méltóságának elvesztésén. Keresztényi fanatizmussal igyekezett a “pogányok lelki üdvének megmentésén”, szent dolgaik megalázásán. Az inkák gyengén voltak felfegyverkezve s nem voltak lovaik, míg a spanyolok kardokkal és más európai ölőalkalmatosságokkal támadtak rájuk.

Pizarro báburalkodókat ültetett a trónra, hogy azok jobb belátásra bírják népüket, akiket mégis feldühített az értékeik iránti kíméletlen tiszteletlenség, s a folytonos rettegés. Vilcapampa volt az utolsó erőd amely tartotta magát. A védők utolsó vezére, Túpac Amaru azonban nem tudott megmenekülni a kis számú, ám jól felfegyverzett spanyol hadsereg elől. 1572-ben elfogták s megölték. Ez volt az Inka Birodalom utolsó napja, ám a harcok vagy 50 éven keresztül folytak, és csak azután sikerült teljesen spanyol fennhatóság alá vonni a területet. Ezután azonban gyors europanizálódás indult be. Ma Peru, a valamikor Inka Birodalom szíve a legszegényebb országok közé tartozik.

Túpac Amaru






















A kevés több, sokkal több – Az inka építészet

Naplemente a Machu Picchun

































Az inka építészet páratlan a világon. Erre kiváló bizonyíték Machu Picchu, a legjobban megőrzött inka város. Ez a Birodalom legszebb építészeti remekműve és legismertebb jelképe is egyben. Az “eltűnt várost” sosem dúlták fel a spanyolok. Bár gyakran haladt el utuk az Urubamba völgyében, nem tudtak létezéséről. A város egyedülálló építési technikájával az építészet egyik ékkövének számít. Klasszikus inka birodalmi stílusban épült 1460 körül. Kőtéglái annyira jól illeszkednek egymáshoz, hogy még egy késpengét sem lehet közéjük csúsztatni. Több oldalúra csiszolt kövekből, közepes méretű andezitblokkokból építették. Nem használtak habarcsot, hanem úgy és addig formálták a köveket, mig azok tökéletesen nem illeszkedtek egymáshoz.

Az inka építészetet jellemzi a pontosság, a funkcionalitás s az egyszerűség













Egyetlen nép sem tud még ma sem úgy bánni a kövekkel, mint az inkák és leszármazottaik, a kecsuák. Építkezéseik alkalmával szivesen használták a kemény köveket. Kedvencük a vulkáni eredetű bazalt. Az Andok területe ugyanis vulkanikus és földrengéses övezet mivel itt bukik a Nazca-tektonikus kőzetlemez a Dél-amerikai alá, szüntelenül mozgatva a lánchegység térségét. Az állandó szeizmicitásból kifolyólag sajnos megeshet, hogy egy napon megsemmisül a város, egy földcsuszamlás bármikor eltüntetheti. A hegyoldalban végzett mérések azt mutatják, hogy a talaj havonta 1 cm-t csúszik lefelé, ami bizony jelentősnek számít. Ezek mellett gondot okoz a turizmus is, és a közelben lévő város, Aguas Calientes ellenőrizetlen fejlődése. Sajnos a helyzet olyan komoly, hogy Machu Picchu felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb helyszíneinek listájára és a szakemberek azt ajánlják, aki látni szeretné, ne késlekedjen.

A fellegvár szerkezete


A Machu Picchu hegycsúcs platóját 140 építmény tölti ki, melyek között vannak templomok, szentélyek, parkok, lakóházak és az uralkodói rezidencia épületei, paloták és csillagvizsgálók együttese. A városon belül több, mint száz lépcső segítségével egyenlítették ki a magassági szinteket, s gyakran egy-egy gránittömb képez egy-egy egész lépcsőfokot. Sok szökőkút működött, melyeket összekapcsoltak a csatornákkal, hogy speciális berendezéseikkel öntözni tudjanak. Bizonyítékokat találtak arra is, hogy a csatorna által továbbították a szent forrásból a vizet a lakásokba.

A régészek szerint a Machu Picchu lakott része szépen be volt fásítva. Az első zónában találhatók az elsődleges archeológiai különlegességek, az Intihuatana, a Nap Temploma és a Három Ablak szentélye. Az Itihuatana a város nyugati szélén álló szent kõ, vagyis "a Nap tartóoszlopa".

A Nap Templomának romjai

















A királyi szektor az uralkodók és nemesek számára volt fenttartva. A bölcsek számára fenntartott épületek vörösses színükkel jól elkülönülnek a sötétszürkés épületektől, a hercegnők városrészének érdekessége pedig, hogy a szobák alaprajza trapezoid alakú. Kőnapórával is rendelkeztek minek alapján a főpapok számításokat tudtak végezni. De, vajon hogyan lehetséges mindez? Hogyan lehetséges egy akkora birodalom magas szintű működése, mint Iulius Caesaré volt, ha lakói nem ismerik az írást?



Az inkák

Az inkák birodalmukat Tahuantinsuyu-nak, azaz a “négy világtáj földjének” nevezték és méltán lehettek büszkék rá, hiszen hatalmas kiterjedésű volt. Magába foglalta az egész Andok vonulatát. Észak-déli irányban a mai Kolumbiától Chileig, kelet-nyugati szélessége a száraz, partmenti Atacama sivatagtól a párás amazóniai dzsungelekig terjedt.

Az inka társadalom több, mint 6 millió lelket számlált s megkülönböztette származásuk szerint a családokat. A klánokat (ayllu) a főnökök vezették s egy-egy ayllu tagjai együtt éltek és dolgoztak. A családok nádtetővel borították kőből és sárból épített házaikat. A bútorzat ismeretlen volt számukra, a földön ültek és aludtak is. Ruházatuk alpakaszőrből készült és szandált viseltek a lábukon. Fő eledelük a burgonya volt. Ennek a ma is kedvelt terménynek 240, míg a gabonának 20 fajtáját ismerték. Az Andok lakosai már termesztették a ma fogyasztott növényi táplálék több mint felét, a tököt, a babot, a paprikát, a földimogyorót, a maniókát, s még zabpelyhet is tudtak készíteni. Az inka földművelés a kőből épült lépcsőzetes elrendezésű teraszonkon történt, mit guanóval trágyáztak. A fejlett földművelésen kívül több mindenben is jeleskedtek. Bámulatra méltó építészek voltak, ezen kívül kézműves tárgyakat készítettek. Művészi szőtteseiket, kerámiából és vasból kidolgozott tárgyaikat főként a templomok részére állították elő. Ezek a mesterek a városok művészi negyedeiben éltek, a település többi része pedig a kormány számára volt fenntartva. Még a katonai barakokat és a raktárépületeket is kívülre telepítették. A lakosság itt csak ügyeit intézte vagy az ünnepségek alkalmával jött ide. Nagyobb része a városok körül kialakult falvacskákban élt.
Az inkák jól szervezet államában magas fokú rend uralkodott. Mivel gazdagságban éltek csak nagyon ritkán fordult elő, hogy titokban eltulajdonították egymás tárgyait. Kisebb vétkek esetében levágták a vétkes kezét, lábát vagy kivájták a szemét. A legnagyobb bűn az inka uralkodó-isten szidalmazása és az istenek káromlása volt. A bűnösöknek életükkel kellett fizetniük, elrettentésképpen levetették őket a szikláról. A házasságtörés szintén súlyos ballépésnek számított, s a vétkest felfüggesztve egy falra agyonéheztették. További szokatlan szokásaik közé tartozik a koponyalékelés, minek során nagy darabokat távolítottak el a koponyacsontból, azután a magas rangú leánygyermekek koponyájának deformálása. Fejüket még születés után egy deszkából készült keretbe erősítették, hogy a fej felvegye annak alakját, s ezt csak fiatalkorban vették le. Vallási szertartásaik alkalmával állatokat áldoztak fel, de ha mindenképp el akarták nyerni az Inti istenség kegyeit, gyermekáldozatot mutattak be…


Panorámakép Machu Picchuról
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor