London látnivalói

A látványosságok közül jópár helyezkedik itt el, például a Parlament, a Big Ben, a Madame Tussaud`s Panoptikum, a Nemzeti Galéria, a Királyi Akadémia és Operaház, a Buckingham palota, a Nelson-emlékoszlop és mások. A kerület városi státuszt élvez és az úgynevezett Belső London részét képezi.

A Westminster-apátság (Nyugati-székesegyház) az angol királyok koronázási és temetkezési helye. A gótikus stílusú épületet Hitvalló Edward király építette. 1065. december 28-i felszentelésekor azonban már súlyos beteg volt s pár nappal később elhunyt. Szentté avatása után ide temették el. Manapság az uralkodókon kívül itt helyezik örök nyugalomba mindazokat a költőket, tudósokat és más közszereplőket, kik sokat tettek a nemzetért. Geográfusként kedvenc feltáróm, az Afrikát kutató Livingstone síremlékével kezdem, de folytassuk a sort Charles Darwin természettudóssal, majd Isaac Newton, Lord Kelvin és Ernest Rutherford fizikusokkal, William Shakespeare-rel, John Milton, Robert Burns, Ben Johnson és Robert Browning költőkkel, Rudyard Kipling és Charles Dickens írókkal, George Frederick Händel zeneszerzővel, Laurence Olivier szinésszel, Benjamin Disraeli államférfi sírjával s természetesen nem utolsósorban említjük az uralkodók, III. Henrik, I. Edward, III. Edward, II. Richárd, V. Henrik, I. Erzsébet és Stuart Mária nyughelyét. A felsorolás –azt hiszem alátámaszthatja azt a tényt, hogy nem múlhat el egyetlen londoni kirándulás sem e szent hely meglátogatása nélkül, mégha a belépő ára 15 euró körül is mozog.


A Westminster apátság főbejárata, a nyugati kapu

A Hyde Park 134 hektárnyi zöld oázist jelent a város központjában. Több mint 4000 fával, füves területtel, lovaglási lehetőséggel és egy tóval a közepén kitűnő pihenési lehetőséget nyújt. Ha szeretnénk kikiáltani a világnak véleményünket, érzéseinket, gondolatainkat itt azt is megtehetjük. Erre szolgál a Speaker`s Corner. A legtöbb itt megszólaló szónok nevét nem jegyzi a történelem, de gyakori vendég volt többek között Marx Károly, Lenin és George Orwell író, eredti nevén Eric Arthur Blair is.

Madame Tussaud panoptikumában járva több híresség fogad bennünket. Lefényképezkedhetünk Albert Einstein viaszfigurájával, Pablo Picasso másával, a hollywoodi sztárok közül látható Brad Pitt, Angelina Jolie, Nicole Kidman, Tom Cruise, George Clooney s a kedvenc figurám, a futó Harrison Ford, az énekesek közül Madonna, Jennifer Lopez, Robbie Williams és mások, továbbá sportolók, politikusok és a királyi család tagjai. A viaszmúzeumot a strassburgi születésű Marie Grosholtz alapította 1835-ben, aki XVI. Lajos húgának barátnője volt. Mikor Angliába költözött, magával hozta munkáit, a nyaktiló által kivégzett áldozatok halotti maszkját. Ez a gyűjtemény képezi a mai kiállítás alapját. 28 eurós belépőre számítsunk.


William Shakespeare viaszfigurája

A Hyde Park és a City között helyezkedik el a West End, a gazdag polgárok és a szórakozni vágyók kedvenc városrésze. Az itt vásárolható ingatlanokért több tíz millió fontot is elkérnek. Az említett park márvány dadalívénél fejeződik be az Oxford Street, Európa legzsúfoltabb bevásárlóutcája. A Piccadilly-térre vezető Piccadilly utcában található a Királyi Művészeti Akadémi székhelye, valamint itt az Egyesült Királyság legrégibb könyvesboltja, a Hatchards (1797) és a Ritz száloda is. A Piccadilly Circus London fő közlekedési csomópontja. Itt épült meg a város legnagyobb metróállomása is. A teret egy szökőkút díszíti, minek közepéről Erósz, a szerelem istene célozgatja a nyüzsgő látogatókat. Vajon neki köszönhető, hogy az ember észre sem veszi s beleszeret a városba. London másik nevezetes tere a Trafalgar Square, minek közepén áll a Nelson-oszlop tetején a tengernagy szobrával. Az emlékmű a napóleoni hadsereg felett aratott 1805-ös győzelem emlékére épült. A téren állítják fel Karácsonykor a norvégek ajándékát, az Oszlóból érkező fenyőfát.

A Kensington palota a központtól kijjebb, a Hyde Park folytatásában lévő Kensington-kertek nyugati szélén helyezkedik el. A valamikori Notingham-ház 1689-ben került királyi tulajdonba. Ma a királyi család lakosztályai és hivatali szobái vannak itt. Az épület különlegessége többek között, hogy a North Drawing Room-ban született Viktória királynő (1819) s egészen 18 éves koráig, megkoronázásáig tartózkodott itt. (A királynő 63 évig uralkodott, leghosszabb ideig a brit történelemben.) A királyi ruhatárból nyílt tárlat bemutatja a koronázáson viselt öltözékek mellett III. Vilmos zokniját, Margit hercegnő turbán alakú jelmezét, VIII. Edward nadrágját és Viktória királynő esküvői ruháját, aki divatba hozta a fehér színt.


A Kensington palota bejárata

Őfelsége II. Erzsébet 2006. június 15-én ünnepelte 80. születésnapját. Az ünnepi misét a Szent Pál-székesegyházban tartották. A képen a királynő és férje éppen megérkezik a épület elé

















Charles herceg feleségével Camillával






















A City London és a világ egyik pénzügyi központja. A városképre jellemző a kontraszt, azonban az új épületek mellett jól megbújnak a régebbiek is. A legmagasabb felhőkarcoló a 42-es torony, mi emeleteinek számáról kapta nevét (183 m) s tőle csak 3 m-rel marad le a 2003-as építésű „uborkának” becézett 30 St Mary Axe.


A City várossziluettje

A történelmi építmények közül itt található a világ ötödik legnagyobb temploma, a Szent Pál-katedrális. A székesegyház kupolájának átmérője 31 m. A kupola 30 m magasan húzódó belső körfolyosójának neve Suttogó-folyosó (Whispering Gallery). Ha fejünket oldalra fordítva arcunkkal a falhoz hajolunk és suttogunk valamit a 31 m-re velünk szemben lévö látogató tisztán fogja hallani szavainkat. A 85 m magasban lévő Arany Gallériára 530 lépcső vezet. Habár fárasztó, de megéri felmászni mert lélegzetelállító panoráma tárul elénk. A székesegyház orgonáján Händel is szívesen játszott. Az egész épület alatt kripta húzódik, Európa legnagyobb kriptája. Itt nyugszik márványkoporsójában Wellington, fekete márvány szarkofágban Nelson, a penicillin feltalálója, Alexander Fleming és több államférfi. Wrennernek, a székesegyház megálmodójának a kriptájába a következő felirat van vésve. “Olvasó, ha emlékművét keresed, nézz körül”. A belépő ára 13 euró.


A Szent Pál-székesegyház madártávlatból

A koronázási széket I Edward építtette 1300 körül



































A Temze partján sétálva látogassuk meg a volt királyi palotát és várkastélyt, a Towert, mi viharos történelme alatt volt kincstár, börtön, csillagvizsgáló, s állatkert is. Ma itt őrzik a brit koronaékszereket, melyeket különleges drágakövek díszítenek. Anglia birtokolja a két legnagyobb afrikai gyémántot, a Star of Africa-t és a Koh-i Noort. A Fehér-toronyban gazdag fegyvergyűjtemény látható, a középkori palota termeiben pedig korabeli berendezés fogadja a látogatót korhű illattal és hangeffektusokkal. A Beauchamp-toronyban híres rabok falba vésett „üzeneteit” olvashatjuk, kiket a Schaffold Site nevű vesztőhelyen végeztek ki. Itt vesztették életüket VIII. Henrik feleségei, Boleyn Anna és Katharina Howard valamint Jane Grey királynő is, kinek férje börtöncellájának falába örök időkre belevéste feleségének nevét.
A Tower Bridge London egyik legtöbbet fényképezett jelképe. A középkort idéző stílusa ellenére csak 1894-ben épült. A híd kettős. Felső része gyalogosátkelő, az alsó pedig felnyitható, hogy óceánjáró hajók is áthaladhassanak alatta. Érdemes nyitáskor a közelben tartózkodni. A http://www.towerbridge.org.uk/TowerBridge/English/BridgeLifts/schedule.htm címen tájékozódhatunk a felnyitás és lecsukás idejéről. A pillérekre épített két toronyban áttanulmányozhatjuk a híd történetét.


Napnyugta a Temze felett. A kép jobb szélén látható az „Uborka”, míg a híd alatt halványan kirajzolódik a Szent Pál-székesegyház kupolájának sziluettje

Ismertetőnk természetesen a teljesség igénye nélkül készült. A Temze jobb partjának nevezetességeiről egyáltalán nem esett szó, pedig a 135 m magas London Eye igazán közkedvelt. Rászolgált nevére, hiszen tiszta időben akár 40 km-ig, a Windsor kastélyig is ellátni.


A London Eye és a Parlament