Tudta-e?
...hogy egy felnőtt ember tüdejében naponta kb. 10 ezer liternyi levegő cserélődik?

85. szám - 2011. június 01.

Zadar városa és környékének különleges látnivalói

Üdvözlet Zadárból – Kedvcsináló a nyári vakációhoz I. rész
MUZSLAI Izabella

42

Zadar helyzetét tekintve abban különbözik a többi adriai várostól, hogy ezen a partszakaszon valamivel távolabb helyezkedik el a parti hegység ami kezdettől fogva megkönnyítette lakosainak életét

“A zadari naplemente a legszebb a világon. Összehasonlíthatatlanul szebb, mint a floridai Key West-en.” Alfred Hitchcock

A környezet kivételes parti tagoltsága, a felfedezetlen apró öblök, széles strandok, a kellemes mediterrán éghajlat (meleg, száraz nyár s enye, csapadékos tél), a jellegzetes növényvilág, természeti parkok s a nem kevesebb, mint öt nemzeti park (a Paklenica karszt folyóvölgye, Plitvicei tavak, Kornát-szigetcsoport, Krka folyó, Velebit-hegység), a tiszta és életben gazdag tengervíz, mely nyáron eléri a 23OC-ot, a sok szinű történelmi múlt, a gasztronómiai különlegességek s nem utolsó sorban a helyi lakosok vendégszeretete szinte csalogatja az embert. E havi cikkünkben a teljesség igénye nélkül szeretnénk bemutatni Önöknek néhány különlegességet.




Zadari panoráma

Zadar, magyar nevén Zára Észak-Dalmácia kétség kívül legmagávalragadóbb városkája. Sokszinűsége és értékes műkincsei senkit sem hagynak hidegen. Érdekessége, hogy egy 4 km hosszú és csupán 500 m szélességű félszigeten fekszik. E stratégiailag kedvező területet már a Krisztus előtti IX. században a gyors hajóikról ismert s a kalózkodást mesterien űző liburnok lakták, kik, hogy megmeneküljenek a déli támadásoktól, önként csatlakoztak a Római Birodalomhoz. Erről a korszakról mesélnek a II. világháború alatt történő bombázások során előkerült római kori maradványok, lakóházak, a Fórum és a bazilika oszlopai. A város jelentőségéről és gazdagságáról tanúskodik az a tény, hogy 1396-ban itt jött létre Horvátország első egyeteme, melyet a Domonkos-rendiek alapítottak. Ezen kívül itt írták meg az első horvát nyelvű regényt s itt nyomtatták az első horvát nyelvű újságot is. A nem kevesebb, mint ezer éven át Dalmácia fővárosának kiváltságait élvező Zadar ma 73 000 lakosával Horvátország ötödik legnagyobb városa.

Apoksiomen szobra a tengersírban




















Római kori edények

A település jól ismert egyediségeiről, román stílusban épült templomairól, a világon egyedül álló Tengeri orgonájáról, a napkollektorok segítségével működő Nap emlékművéről, sétálóutcájáról...
A Szent Anasztázia-székesegyházat a dalmáciai román stílusú építészet egyik remekműveként emlegetett. A bizánciak építették a IX. században. Mivel a történelem megviselte, újjáépítését 1324-ben fejezték be s ezt az épületet láthatjuk ma is.

A Szent Anasztázia-székesegyház rozettáiról ismerhető fel

















A szintén román stilusú, hengerszerű Szent Donát-templom Zadar legbecsesebb műemléke. A római korból ránk maradt fórumon épült s 27 m-es magasságával ő volt korának (IX. század) legmonumentálisabb építménye a városban. Névadója, Szent Donát püspök építette, de mára elvesztette egyházi jellegét s az épületet kulturális célokra használják. Szent Donát volt a harangtorony megálmodója is, amiből pazar kilátás tárul elénk az alattunk elterülő óvárosra.

A Szent Donát-templom, a harangtorony és a római fórum egy része

A Forum Romanum, a római kori főutca a Krisztus előtt I-III. század alatt virágzott. Ez az egyik legszebb Augustus császár idejéből fennmaradt fórum az egész Adria területén. A 90 m hosszú és 45 m széles utca még ma is híven idézi korának világát. Láthatjuk a korabeli járdát, a vésett márványoszlopok maradványait, mik a fórumot szegélyezték, az épületek alapjait...


A zadari Forum Romanum

A város mai sétálóutcája a legendás Kalelarga, azaz Széles utca. Nevét onnan kapta, hogy szélességében különbözött a többi utcától. Bár a régi írásokban több néven is emlegtik (Via Magna, Strada Grande, Ruga Magistra, Calle Larga), de mindegyik megnevezés erre utal. Valószinű a római időkben keletkezett, amikor Zárát a szigorú római városépítési szabályok szerint alakították ki. Négyzethálós szerkezetében a hosszanti elhelyezkedésű utcák voltak a jelentősebbek, mig a mellékutcák derékszögben metszették őket. Egyik ilyen főutca a későbbi Szárazföldi kaputól vezetett a fórumig, mig a másik a mai Kalelagra elődje volt. Az utcát a XVI. században lámpákkal szerelték fel, 1865-ben mint a politikai hatalom és gazdagság megtestesítője megépült az új színház, a Teatro Verdi, később, 1891-ben a legendás Caffè Centrale kávézó. Sajnos az utca nagyobb része a II. világháború alatt megsemmisült, mint ahogyan a város 80 %-át is a 60-as években újították fel.


Kalelagra







Caffè Centrale kávézó




























Az imént említett Szárazföldi kapu (Kopnena vrata, Porta di Terraferma) a város XVI. században kialakított védelmi rendszerének részét képezte s a szárazföld felől csupán általa lehetett bejutni a városba. Hozzá közel helyezkedik el az Öt Kút tere, ami a lakosság egyedüli vízforrása vot. A másik városkapu a tenger felé nyílik (Tengeri kapu, Morska vrata), mit szintén a XVI. században építettek s párjával egyetemben a velencei időknek állít emléket.




A Sárazföldi és a Tengeri kapu

Zadarban járva nem kerülhetjük el a Régészeti Múzeumot, melyet 1830-ban alapítottak és az egyik legfontosabb ilyen intézmény Horvátországban. Rendkívül gazdag kiállítási anyaga (80 000 tárgy) felöleli a kőkorszaktól a késő középkorig tartó időszakot. Másik különlegesség az Üveg Múzeum, ami az egész világon egyedüálló. A üvegből készült kiállítási tárgyak száma 2000 körül van, melyek a Krisztus előtti I. századtól az V. századig voltak használatban.



Az Üveg Múzeum























A város modern kori különlegességei a Tengeri orgona és a Nap emlékmű. A Tengeri orgona (Morske orgulje) 2005-ben épült s egyedülálló a világon. Az ötletért, a kivitelezésért, urbanisztikai jelentőségéért több hazai és külföldi díjjal is illették. A 70 m hosszan elhelyezkedő márványlépcsők alatt 35 különböző hosszúságú síp helyezkedik el, melyek a tenger hullámai s a szél hatására véletlenszerű „zeneművet“ komponál. Ez a hely egyesíti az emberi találékonyságot és ügyességet a tenger erejével,a hullámokkal és az árapállyal ahol az ember megpihenhet miközben hallgatja a tenger szavát.


A Tengeri orgona

A Nap-emlékmű (Pozdrav Suncu, Sun Salutation) azzal a céllal készült, hogy harmonikus egységet alkosson a Tengeri orgonával. Elkészülésének éve 2008 volt. A létesítmény egy 22 m átmérőjű kör alakú üvegparkett, mely 300 darab napelemet rejt magában. Általuk valósul meg a természettel való kapcsolat. A naplementével egyidőben bekapcsolnak a fények s a hullámok ritmusára ámulatba ejtő koreográfiát táncolnak, minek aláfestő zenéjét a Tengeri orgona játsza. A létesítmény gazdasági szempontból is hasznos, hiszen számítások szerint évente 46 500 kWh energiát fog termelni, mit a városi világításra fognak felhasználni.

A Nap emlékmű és a Tengeri orgona (jobbról)

































A Nap emlékmű s a legendás zadari naplemente

Következő cikkünkben a Zadart övező természeti környezet különlegességeiről lesz szó.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor