Tudta-e?
hogy az USA-ban az 50 tagállamból 35-ben a törvény kötelező AIDS-szűrést tartalmaz, sőt New Yorkban 1997-től már az újszülötteket is kötelezően vizsgálják?

34. szám - 2008. április 14.

PORTRÉ

Friedrich Wilhelm Heinrich Alexander Freiherr von Humboldt (1769 - 1859)

Alexander Humboldt érdeklődése a természet iránt már gyermekkorában megmutatkozott. Szülei azonban annak ellenére, hogy sok időt töltött a kagylók, rovarok és növények gyűjtésével, címkézésével és rendszerezésével
MUZSLAI Izabella

Friedrich Georg Weitsch (1806) festménye

























“Alexander elhatározta, hogy egyesiti az ötleteket és követi azt a gondolatsort, mi máskülönben évekig ismeretlen maradna. Részletessége, éles elméje és hihetetlen gyorsasága kivételes kombináció.” (Wilhelm von Humboldt)

Humboldt a tudományos világ egyik legnagyobb alakja. Német természettudós és kutató, Wilhelm von Humboldtnak, a berlini Humboldt Egyetem alapítójának öccse. Nagysága abban rejlik, hogy másként gondolkodott, mint korának tudósai. Könnyedén tanult, gyorsan meglátta az összefüggéseket és tudott pontosan következtetni. Határozott volt abban, amiről a mai kor embere is még mindig néha, néha megfeledkezik. Látta, hogy a természet legparányibb részei is fontos összetevői az egésznek. Sokoldalúságának köszönhetően rendszerben vizsgálta a természeti jelenségeket és élőlényeket. Nagy mennyiségű részletes ismerettel gazdagította a földrajztudományt és a biológiát. A botanikai földrajzzal kapcsolatos tanulmányai a biogeográfia alapjait képezik. Számos növény- és állatfajtát neveztek el róla. Pingvin, majom, az amazóniai folyami delfin egyik alfaja, orhidea, liliom, kaktusz őrzi a kutató nevét ezen kivül több megye, település, hegység, hidrográfiai képződmény névadója.

Inia geoffrensis humboldtiana

















Alexander Humboldt érdeklődése a természet iránt már gyermekkorában megmutatkozott. Szülei azonban annak ellenére, hogy sok időt töltött a kagylók, rovarok és növények gyűjtésével, címkézésével és rendszerezésével, mégis azt szerették volna, ha politikai karriert fut be. Pénzügyet kezdett el tanulni, de már húsz évesen természettudományi ismeretein fellelkesedve Rajna-melléki kutatóútra indult és megfigyeléseiről ásványtani értekezést írt. Hat évvel később Svájcban és Olaszországban végzett geológiai és botanikai megfigyeléseket, s miközben Európát járta egyre jobban mocorgott benne a vágy, hogy megismerje az amerikai kontinenst. Hivatali pályája szépen ívelt felfelé, de édesanyja halála után mégis maga mögött hagyta Európát, s valóra váltotta gyerekkori álmát. Egyik nevelőjének meséi tették kívancsivá a kisfiút a távoli egzotikus tájak titkai iránt, mint amilyen Amerika is volt kétszáz évvel azelőtt. 1799-ben fiatal barátjával, Aimé Bonpland-nal egy spanyol kikötőből indultak útnak Dél-Amerika felé. Jártak Venezuelában, Kubában, Kolumbiában, tanulmányozták az Orinoco-folyót, a Casiquiare folyó példáján pedig Humboldtnak a hidrográfusok közül elsőként sikerült megmagyaráznia a bifurkációt. Az utazás során néprajzi megfigyeléseket és nyelvészeti tanulmányokat is végzett. Ecuadorban járva Humboldt és Bonpland megfigyelte milyen magassági övek szerint változik az életközösség a vulkánon felfelé haladva. Ecuadorból Peruba vezetett útjuk, innen Mexikóba hajóztak, hogy Humboldt bővíthesse vulkanológiai ismereteit. Mielőtt visszatértek volna az Ókontinensre Észak-Amerikában Thomas Jefferson vendégei voltak. Öt év után, 1804-ben érkeztek vissza Európába. Bonpland, az orvos, élete során még visszatért Amerikába, de Humboldt hozzáfogott a tudományos anyag rendszerezéshez. Összefoglaló munkája 34 gazdagon illusztrált kötetben jelent meg Párizsban.

Orinoco-folyó














Humboldt munkájának jelentőségét Joshé de la Luz y Caballero a 19. század kubai társadalmi életének meghatározó alakja, a természettudós személyes ismerőse fogalmazta meg a legpontosabban. “Kolumbusz Újvilágot adott Európának, de Humboldt ismertette meg velünk fizikai, materiális, intellektuális és morális szempontból.”

Az Orinoco medencéje












ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor