Tudta-e?
Az első hálószövő pókok 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön.

23. szám - 2007. november 5.

Kaliforniai borvidék s mi, magyarok

A források szerint egy magyar gróf, Haraszthy Ágoston alapította meg Kalifornia első nagy szőlőültetvényét a Buena Vista pincészettel
MUZSLAI Izabella

Kaliforniát mindenki másról ismeri. Neve hallatára egyeseknek az El Dorado s az 1848. január 24-ével kezdődő aranyláz, másoknak Arnold Schwarzenegger, a jelenlegi szenátor, a fiatalabb korosztálynak a Disneyland vagy Hollywood, a technika legújabb vívmányait figyelemmel kísérőknek a Szilikon-völgy, a sportolóknak az LA Lakers kosárlabdacsapata jut az eszébe. A természetet és utazást kedvelőknek egy-egy nemzeti park neve ugrik be, például a Yosemite szédületes Alsó- és Felső-vízesésével, vagy a Redwood a világ legöregebb fenyőivel (Sequoia sempervirens), vagy talán a nyugati félteke legalacsonyabb pontja, a 86 méterrel a tenger szintje alatt lévő sivatagos Halál-völgye. Kalifornia nevének hallatára valamennyiünknek eszébe jut a Golden Gate híd is, mely a San Franciscóiak szerint hatalmas tartópilléreivel a legimpozánsabb és legtöbbet fényképezett híd a világon. Mi, magyarok azonban felsoroláskor a tagállam borvidékeiről sem feledkezhetünk meg. A források szerint egy magyar gróf, Haraszthy Ágoston az első telepesekkel érkezett a kaliforniai Sonoma tartomány területére.

Haraszthy az Újvidék melletti Futak faluban született 1812-ben























Katona volt, de ugyanakkor talpraesett vállalkozó szellemű kereskedő is. Az Újvilágban sem hagyta cserben vállalkozói hozzáállása, s annak ellenére, hogy a helyiek előző próbálkozásai a Mexikóból származó szőlőtőkékkel nem voltak sikeresek, nem riadt meg. 1858-tól kezdődően Európa 165 legjelentősebb szőlőültetvényéről hozott tőt, s részben saját költségén, részben pedig állami támogatás segítségével megalapította Kalifornia első nagy szőlőültetvényét a Buena Vista pincészettel. Haraszthy kitűnő ráérzéssel és szaktudással forradalmasította a kaliforniai szőlészetet és borászatot. Terjedelmes üregeket ásott, és korszerű pincéket rendezett be, szorgalmazta a szőlőültetvények hegyoldalra való telepítését, s a nem öntözéses növénytermesztést. Ezen kívül az ő ötlete volt a helyi Sequoia fenyőből készített hordó is az addig széles körben használt tölgyhordó helyett. Hogy ezen kívül még milyen jellemzők teszik Sonomát különlegessé? Hasonlóak, mint melyek vezető amerikai borvidékké tették Napát, és Paso Robles-t is. Elsősorban a felettébb kedvező földrajzi helyzetnek köszönhető borainak világhírneve, valamint a borosgazdák odaadó munkája és gondos odafigyelése. A helyi szólás szerint a természet mindent megtett, de a borosgazda dolga, hogy lelket adjon borának, hogy életre keltse azt.
E területek tulajdonképpen a San Francisco-i öbölbe torkolló kisebb folyók völgyében húzódnak meg, valamint a Parti-hegység keleti lankáin. A Csendes-óceán hatalmas vízfelülete és Kalifornia helyzete (32o-42o északi földrajzi szélesség) enyhe éghajlatot kölcsönöz a térségnek. E kedvező klíma párosulva a szőlészetre kiválóan alkalmas talajviszonyokkal, kitűnő minőségű szőlőtermést eredményez.


Emléktábla Haraszthy Ágoston tiszteletére. Kezében a szőlőfürttel, felül a First Sheriff of San Diego, vagyis San Diego első sheriffe felirattal.


Geológiai sokszínűség

Hogy Sonomát, Napát, s Paso Robles-t borairól megismerje a világ, több tényezőre is szükség volt. A szőlőtermesztésnél elengedhetetlen a talaj és az éghajlat összhanja. Ez a terület a tektonikailag aktív Észak-amerikai lemez határán terül el, a Parti-hegység gyűrődött láncai között, melyek itt már 2000-3000 méteres, vagy még alacsonyabb tengerszint feletti magasságú nyúlványokká szelídülnek, s magasságuk egyre csak csökken a San Franciscoi-öböl irányába. A hegység a felgyűrődött tengeri üledékekből jött létre, jórészt mészkőből áll (CaCO3), melynek magas kalciumtartalma elengedhetetlen ahhoz, hogy minőségi bort lehessen majd préselni. A vulkáni működésnek köszönhetően megtalálhatók a sok ásványi anyagot tartalmazó vulkáni és az átalakult kőzetfajták is, valamint a nagyon termékeny vulkáni hamu. Az észak-dél irányú völgyekben folyócskák futnak, lerakva alluviális hordalékukat. Ezzel egy időben azonban az erózió is jelen van. A szőlészetet befolyásolják a folyók jellemzőivel és a tenger szintjével kapcsolatos változások is, melyekre a földtörténeti múltban került sor.
E sokfajta hatás eredményeként többféle talajtípus jött létre, különböző ásványi jellemzőkkel. Ugyanolyan fontos a homokkőben megtalálható szilícium, a kvarc (SiO2) alkotóanyaga, mint például a szerpentinben lévő magnézium, mely a növények klorofilmolekuláinak létrejöttét segíti elő. Továbbá a homokban lévő agyagszemcséknek is fontos szerepük van. Mivel az összefüggő agyagréteg vízzáróként viselkedik, így homokos talajban kisebb mennyiségben erre az ásványra is szükség van. Ez esetben a víz nem tud olyan gyorsan keresztülfutni a homokrétegen, s a szőlő gyökerének több ideje van felszívni azt és az általa szállított tápanyagot. Az ásványi anyagok közül legfontosabb a Ca, Mg, K és Na, melyek aránya meghatározza a bor zamatát.

Szőlőtőkék Kaliforniában

































Az éghajlat hatása a szőlészetre

Kalifornia éghajlatát több tényező alakítja. A tagállam középső része, a Central Valley Oakland és Valleyo között nyitott a Csendes-óceán hatalmas területű öble felé (San Franciscoi-öböl), így a világtenger hatása mélyen a szárazföld belsejében is érezhető. Az éghajlat enyhe, szubtrópusi jellegű, mint amilyen a Földközi-tenger partján is, vagy Ausztrália délkeleti (Melbourne) és délnyugati (Perth) partjainál. Egész évben kellemes az időjárás azzal, hogy az év esős évszakra (késő ősztől kora tavaszig) és száraz évszakra oszlik. Az eső évi átlaga alacsony. Az év nagyobb részében hosszúak és melegek a nappalok, felhőtlen az ég. Kalifornia területén Paso Robles-ben van a legnagyobb napi hőmérsékletingadozása. Itt hűvösek az éjszakák és ködösek a reggelek. Kitűnő feltételek ezek a hideget tűrő szőlőfajták, a Fekete Burgundi és a Chardonnay termesztésére. A késő őszig tartó meleg és száraz idő lehetővé teszi a termés teljes beérését, a hideg éjszakák pedig optimalizálják a borsavat. Kalifornia északi részében - főként tavasszal és ősszel - károkat okozhatnak a nem várt fagyok. A hideg légtömegek a mérsékelt égövi időjárásrendszer részeként tévednek az északi tartományok fölé. Ilyen esetben a borosgazdák igyekeznek - sokszor nagyon egyedi módszereket is bevetve - megőrizni ültetvényeik épségét. Különös harc ez, melyben van valami szép, elsősorban a hangulata, az emberek egymásközti viszonya, és a munkához való hozzáállása, melyek részben tükröződnek a Pár lépés a mennyország című filmben is... Ki kedvet kapott hozzá, nézze meg egy esős délután!

Arnold Schwarzenegger kormányzó éppen egy nagyobb üveg kaliforniai bort ad át ajándékba...





















Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor