Tudta-e?
hogy Jurij Gagarin 1961. április 12-én a világon elősször nyolcvankilenc percig keringett a Föld körül a kozmoszban a Vosztok-1 kabinjában?

69. szám - 2008. december 15.

Érdekesség

Van-e legokosabb nép a világon?

2005-ben méhkasként bolydult fel a tudományos világ. A kérdés, valamint a Henry Harpending és Gregory Cochran antropológusok által készített tanulmány publikálása hatalmas vitákat, sőt felháborodást keltett.
MUZSLAI Izabella


Albert Einstein: A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.

Munkájuk alapját az a feltevés képezi, hogy a zsidók hosszan tartó elszigeltsége biológiai rendellenességeket okozott szervezetükben. De, vajon kinek van igaza?

A történet az Ókontinensen kezdődik, ahol a zsidóknak két csoportja él. A szefárdok őshazája a Közelkelet, Észak-Afrika és Spanyolország, mig az askenázok Közép-, és Kelet-Európában élnek. Ez utóbbiak a X. században kerekedtek fel s hagyták el Olaszországot. A Rajna-vidékre és Észak-Franciaország területére vándoroltak. Ekkor ugyan még nem volt nevük, csak később kezdték el askenáziknak nevezni magukat, ami héberül annyit jelent “Németország”.

Az új haza befogadta az érkezőket s az élet kegyesen bánt velük. IV Henrik 1090-ben aláírt határozata biztosította számukra a védelmet. Az okiratban rögzített törvény kimondja, hogy mindenki, aki sérelmezi a zsidókat, egy aranyat köteles fizetni. Amennyiben nem tud, testi csonkítás vár rá. Az élet azonban közel sem volt ilyen egyszerű a zsidók számára és a közösség nagy mértékben egymásra volt utalva. Nem birtokolhattak földet és céheket sem alapíthattak, adózniuk azonban vastagon kellett. Találékonyságuknak és a csoprton belüli szoros rokoni kötelékeknek köszönhetően, tudták fenntartani magukat. Mivel mezőgazdasággal és kézműveskedéssel nem foglalkozhattak, egy magasabb szintű, vagyis a harmadlagos gazdasági szektorba tartozó tevékenységet kezdtek el művelni. A fő kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél építették meg városaikat és árúcserével foglalkoztak. Ez, mint tudjuk, már szolgáltatás. Egy ország gazdasági fejlettségének szintjére ma is tudunk következtetni a harmadlagos szektorban foglalkoztatottak százalékarányából. (Svájc esetében ez a szám 2,9 millió, a 7,5 millió lakosból). Íly módon az askenázok gyorsan az ország leggazdagabb polgáraivá váltak. Akkora vagyont gyűjtöttek össze, hogy hosszú lejáratú kölcsönöket tudtak adni a rászoruló földműveseknek, iparosoknak, az udvaroncoknak, a lovagoknak és volt rá példa, hogy a kolostoroknak is. Ezekből az időkből csak kevés feljegyzés maradt ránk, de azok megdöbbentő számadatokról tanúskodnak.

Az 1270-es években zsidók az ország gazdasági gerincét képezték s a pénzügyekben való jártasság, bizony másmilyen tehetséget kíván, mint a földművelés, vagy bármelyik hagyományos foglalkozás. Szükségük volt a jó szociális képességekre, a gyors és pontos helyzetfelmérésre, a kritikus gondolkodásra és okfejtési képességre, valamint nem utolsósorban a tudással kapcsolatos készségekre is és a pontos, gyors számolásra. A zsidók egyre műveltebbeké váltak. Európa vezető egyetemeire jártak s tiszteletet parancsoló hivatást szereztek maguknak, mint orvos, jogász vagy bankár. Sikereik, gazdagságuk és tudásuk, amiből akár ravaszságot is kovácsolhattak, néhány népnek szemet szúrt, féltek is tőlük és üldözni kezdték őket.

George Gershwin Amerikába menekült zsidó család gyermeke. Egyik fő műve A kék rapszódia


























Mig egy átlagember IQ-nak értéke 100, addig az említett népcsoportnak 112-115 körül mozog. A XIX. század végén a germán lakosságnak csupán 1%-át képezték, mégis a Berlinben működő doktorok számának a fele, Bécsben pedig a 60%-a zsidó volt. Meglepő, hogy bár a Föld lakosságának csak 0.25 %-át képezik az askezánok, mégis hatalmas eredményekkel büszkélkedhetnek. Köreikből került ki a Nobel-díjjal jutalmazottaknak pédául a 27%-a. Természetesen a sor elején a 19. század legnagyobb elméjének nevezett Albert Einstein fizikus áll, akit sokan követnek. Einstein kapcsolatban állt a dán származású Niels Bohrral, aki a komplementaritás fizikájában elért eredményeiért kapta meg az elismerést. A zsidók közül sokan élvonalba tartozó sakkozók, mint ahogy Bobby Fischer is. A közéleti személyek névsora, meglehetősen hosszú. Sokan világhírűek. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány ismerősen csengő nevet. Zsidó származású volt a zeneszerző és karmester Mahler valamint Mendelssohn, aki egy gazdag bankárnak és egyben a felvilágosodás híres filozófusának, Moses Mendelssohnnak a fia volt, továbbá George Gershwin, a szimfonikus jazz megteremtője, Franz Kafka, Claude Lévi-Strauss, aki a strukturális antropológia irányzatának megteremtője, Freud, Marx, Woody Allen, az élő legenda, a “szerelmes asszony” vagyis Barbra Streisand, továbbá a country-énekest, Bob Dylan, az életműdíjas szinész, Kirk Douglas vagy Adam Sandler.

Woody Allen filmjein kívül beszólásairól ismert.
“A siker nyolcvan százaléka azon múlik, hogy jelen vagy.”
”Nem kívánok örökké élni a műveimen keresztül. Úgy szeretnék örökké élni, hogy nem halok meg.”



















Barbra Streisand Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas művész



















Bob Dylan a dalszerzésen és éneklésen kívül rajzol és fest. Ez év júniusában nyílt meg Londonban eddigi legjeletősebb tárlata, a Drawn Black Series























Kirk Douglas, Michael Douglas apja


























Adam Sandler, a nevettető
























De, itt van Beverly Sills, az opera nagyasszony, aki közel hozta az emberekhez ezt a műfajt és a szintén énekesnő Dinah Shore, a Keresztapában szereplő James Caan és sokan mások.

Beverly Sills Ukrajnából, illetve Romániából származó zsidó szülők gyermeke. Volt a New York-i városi opera igazgatója. Később 1994-ben a Lincoln Center művészeti igazgatója lett. Ő lett az első nő és az első művész ebben a székben.


















Dinah Shore
























James Caan

























A kutatás eredménye

2004 nyarán Henry Harpending és Gregory Cochran jókedvűen hozzálátott a titok megfejtésének. Véleményük szerint a zsidók legendás intelligenciájának alapjai a genetikában keresendők. A kutatások valóban a két tudóst látszottak igazolni. Az askenázik génállományában mutációra került sor s ez a változás kedvezően hatott az agy kapacitására. Mivel évszázadok óta az “agyukkal dolgoztak”, vagyis olyan munkát végeztek, ahol magasbb intelligenciahányadosra volt szükségük, a természet a segítségükre sietett. Van azonban ennek a változásnak egy másik oldala is. Nem csak fokozott agykapacitást idéz elő, de lipidtárolási zavarokat is okoz. E lizoszómális tárolási betegségek csoportjába olyan ritkán jelentkező kórok tartoznak, mint a Tay Sach-féle betegség, a csontfájdalommal járó Gaucher-kór, a szfingomielint felhalmozó anyagcserezavar (Niemann-Pick-betegség) és a mucolipidosis IV-es típusa.
Mondani sem kell, hogy Harpending és Cochran megállapítása egészen újszerű és így is hatott a közvéleményre. Vezető genetika-kutatók, történészek és járványtankutatók kezdtek el vitatkozni az állítások igazáról. A legtöbb, társadalomtudománnyal és biológiával foglalkozó szaktekintély is kételkedik a két tudós állításában, sőt egyesek nem állták meg sértő megjegyzések nélkül. Ők a zsidó géniusz kialakulásának okát a kultúra, a történelem és a vallási hagyományok egyenletes hatásában látják. Harpending mosolyogva reagált a támadásokra s arra hívta fel a figyelmet, hogy kutatásaikat nem fejezték még be, s a gének által kapott eredményeket nem lehet megmásítani.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor