Tudta-e?
Hány féle nyelvet beszélnek a földön? Minden egyes nép a maga nyelvét beszéli és ezen belül is számtalan nyelvváltozatot, nyelvjárást, tájnyelvet. Ezek száma valószínűleg több százezerre tehető, pontosan azonban nem tudjuk, mert még a nemzeti nyelv határvonalai sem állapíthatók meg egykönnyen. Ha a "jelentős mennyiségű ember" által beszélt nyelvek számát akarjuk meghatározni, akkor kb. 3500-at kapunk. A Biblia létező fordításaink a száma legalább 770.

73. szám - 2009. november 1.

Földrajz

Korfu, Sissi szigete

Ezúttal egy röpke görögországi kirándulásra invitáljuk kedves olvasóinkat, az úticél Korfu, a smaragdsziget.
MUZSLAI Izabella

2
a

Neve a „korfy” szóból származik, ami csúcsot jelent. Északi irányból közeledve a szárazulat felé valóban egy alacsonynak számító csúcson akadhat meg először a szemünk. Korfu legmagasabb pontja, a meredek emelkedőkkel és hajtükanyarokkal tüzdelt Pantokrátor mindössze 917 m magas, azonban a sziget méretei sem nagyok. Hossza valamivel több, mint 60 km, szélessége pedig 4 és 30 km között változik. Legkeskenyebb a Mesongitól délre eső terület.


Korfu helyzete


Korfu térképe

Nem ritka, hogy egy térség partmenti hegyei a tenger alján folytatódnak tovább s a magasabb részek a víz szintje fölé emelkednek. Az így létrejött szigetek csoportjába tartozik Korfu is azonban mára már levált a szárazföldi talpazatról és elsodródott eredeti helyéről. Korfu a jón szigetek legészakibb tagja. Mivel az Adria és a Jón-tenger határán található, stratégiailag mindig nagyon fontos szerepet játszott a mediterráneum életében. Előző írásaink egyikében már említettük, hogy a Kotori-öböl az „Adria bejáratának” tartja magát, ám méginkább igaz ez Korfura nézve. Délre tőle sorakozik a többi szebbnél szebb sziget, Pákszi, Kefallónia, Ithaka, Zakinthosz, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Kelet felől keskeny tengerszoros választja el Görögországtól, a Pantokrátorról tiszta időben át lehet leskelődni Albániába s „legtávolabbi” szomszédja, Olaszország is csupán 70 km-re van tőle. Ez a távolság azonban elegendő ahhoz, hogy a szél fel tudjon erősödni s, hogy a hullámok magasabbra nőlhessenek. A nyugati part tehát nem véletlenül lett a szörfösök paradicsoma.


Korfui kilátás olajfákkal Paleokastrikán

Korfu magán viseli a mediterrán régiókra vonatkozó sajátosságokat. Éghajlati szempontból elmondhatjuk, hogy sokat süt a Nap és az év legnagyobb részében magas a hőmérséklet. Egyes földközi-tengeri térségekkel ellentétben azonban itt több csapadék hullik, mivel a nyugatról érkező páradús légtömegek nekiütközve a szárazföld hegyeinek megöntözik a jón szigeteket is. A nedvességnek köszönhető a kialakult buja vegetáció, a gyönyörü vadvirágok, melyek közül némelyek egyedül itt találhatók. A természetes növényzet részét képezik a pálmák is, a tűként meredező ciprusok, a leánder, a mirtusz, de a sziget képéhez hozzátartoznak az ezüstösen csillogó olajligetek, a citrom- és narancsültetvények, szőlős- és gyümölcsöskertek. Mindezek sajátos hangulatot kölcsönöznek a tájnak, mely szerencsére a nagy számú látogatók hatására sem változott túlságosan sokat. Az itt élők szeretik a nyugodt, komótos és lassú életet, ragaszkodnak több évszázados szokásaikhoz, a kényelemhez és pozitív életszemléletükhöz. Vendégszerető, nyitott szivü és méltóságteljes emberek. A sziget lakosinak száma 100 000 körül mozog, de sokkal többen megfordulnak itt évente. Ennek megfelelően a part egyes szakaszai luxusszállodákkal, éttermekkel, villákkal csábítják a turistákat. Azonban, ha keresünk, találhatunk csendes, pihenésre hívogató tájakat. A meghitt, kristálytiszta vizű öblök lehetővé teszik, hogy elkerüljük a strandokat, melyeket zsúfoltságuk ellenére Európa legszebb és legtisztább strandjai között tartanak számon. Teljes hosszuk 200 km körül van s nagyon változatosak. Vannak közöttük aranyló homokkal borítottak, kavicsosak és fehérlő sziklameredekek is.

Romantikus Szidari

































A Szerelmesek-csatornája – Szidari


Paleokasztrika

Egyik vízi barlang















Csíkozott, sárgásfehéres homokrétegeivel az egyik leszebb és legromantikusabb vidék Szidari. A legenda szerint ha valaki átússza az itt található Szerelem-csatornát biztosan megtalálja élete szerelmét. Paleokasztrika szintén izgalmas. Öt kis öblének sziklái vízi barlangokat rejtenek. Ha itt járunk, felfedező körutunk végén ne mulasszuk el élvezni a természet összhanjának szépségét. Odüsszeusz sem tehetett másként, mikor Ithaka felé tartott. Korfun ugyanis lépten-nyomon legendába ütközünk, de mégsem találunk sehol másutt a szigeten annyi isten és hős szobrát, mint az Achilleion palota területén. Az épület mintegy 10 km-re található Kerkirától, Korfu fővárosától. Sissi építette, hogy elvonulhasson és lelkileg felépülhessen fia halála után. A császárné rajongott Korfuért és a görög mitológiáért. A kastéllyal emléket kívánt állítani rettenthetetlen hősének, Achileusznak. Megcsodálva a parkot díszítő kőbe zárt múzsákat könnyen hatalmába keríthet bennünket az az érzés, hogy a római Borghese villában sétálunk.


Séta az Achilleion palotában










A palota névadója, Achileusz sarkán megsebzetten



Az osztrák császárnén kívül sok történelmi személy meglátogatta a szigetet, még Kleopátra is. A római időkben természetesen nem Korfu szépsége, hanem stratégiai fontossága vonzotta ide a nagy hadvezéreket, Nérót, Caesart, Tiberiust, Octavianust, a legendás szerelmes Marcus Antoniust, Cicerot, a szónokot, majd pedig a velencei dózsek ideje következett. A francia és az angol arisztokrácia tagjai azonban már szivesen múlatták napjaikat kikapcsolódással, szórakozással. Az épületek, a szokások, de még a szigeten használt nyelv is őrzi a változatos történelem nyomait. A főváros, Kerkira átvezet bennünket a történelmi időkön, ezért korfui látogatásunk során semmiképpen se hagyjuk ki úticéljaink közül. Ha megengedhetjük magunknak, töltsünk itt néhány napot és éljünk úgy, mint az igazi szigetlakók, lazán és vidáman. A város elegáns, ugyanakor bájos. Története összenőtt a sziget történelmével, ami abból is érezhető, hogy a Régi Erődből nőtte ki magát.


Kerkira látképe

A mozgalmas idők során szükség is volt erős védelemre. A velenceiek által létrehozott Eszpianádán valamikor ágyúk sorakoztak, majd a franciák megbontva a városképet virágokat és pálmafákat telepítettek ide, minek köszönhetően mára már kellemes sétánnyá változott. Itt létesült a krikettpálya is, s több ismert épületet láthatunk. Egyik például a valamikori jón szenátus székhelyéül szolgáló palota, amit az angolok kormányzói rezidenciaként használtak, majd a gyarmatosítók hatalmából szabadulva a görög királyi család birtokába került s nyári kastéllyá alakították. A Kápidisztrász utca Korfu legismertebb szülöttjének a nevét viseli. Ez a városrész velencei hangulatot áraszt. Az itt látható keskeny, magas házak a velencei arisztokrata családok otthonául szolgáltak.

Joannisz Kapodistrász (1776-1831) álmodta meg először Európa országainak egyesülését. Törekvéseiért életével fizetett















Korfu kétszer kérte a dózse segítségét. Előszőr, mikor a normannok fenyegették a szigetet, másodszor pedig a törökök ellen. Ezzel persze elkötelezték magukat segítőjük oldalán. A kikötőkben immár nem római csatahajók állomásoztak, hanem a velencei kereskedelmi flotta bárkái, akik 400 évig birtokolták a szigetet. A gazdaság 1386-tal kezdődően újra virágzásnak indult. Uralmuk alatt olajfaligeteket létesítettek s a kiváló minőségü olívaolaj ma is szép hasznot hoz. Bizony arra is volt példa, hogy nehéz időkőn segítette át a gazdaságot.


A Liszton

A párizsi Rue de Rivoli mintájára épült Lisztont a franciáknak köszönheti a város. Kizárólag bizonyos arisztokrata családok részére épült, kiken kívül más nem is léphetett be. Ma az árkádsorok alatti éttermekben szívesen időznek el a turisták. A Lisztonon kívül azonban sok újdonságot köszönhet a sziget Napóleon uralmának. A császár ugyanis rajongott Korfuért. Hangsúlyt fektetett a műveltségre, megalapította az első Jón Akadémiát, folyóiratokat nyomtattatott, városrendészeti szabályzatokat hozott, a mezőgazdaság pedig a paradicsom és a burgonya meghonosítását köszönheti a szigeten.

A francia megszállást egy újabb Nyugat-európai kereskedelmi nagyhatalom uralma követte. A britek 40 évig birtokolták Korfut. Nekik köszönhető a ma is használatban álló vízvezetékhálózat, a második Jón Akadémia, kórházak és középületek létrehozása, valamint a krikett szeretete. 1864-ben Viktória királynő lemondott jón-tengeri gyarmatairól s Korfu, a szomszédos szigetekkel együtt végre csatlakozhatott Görögországhoz.

Korfu hőskori története

A kedvező életkörülményeknek köszönhetően a sziget ősidők óta lakott, de lakóinak történetét csak az időszámításunk előtti 700-as évektől követhetjük nyomon. Ekkor, felismerve a sziget értékeit korinthosziak telepedtek ide. A kedvező életkörülmények, a felettébb kedvező stratégiai helyzet és a kereskedelem csakhamar hozzásegítették és gazdaságilag fellendítették. Ennek köszönhetően időszámításunk előtt 665-ben megnyerte a korinthosziakkal folytatott csatát és ezzel politikailag elszakította magát a szárazföldtől. Az eseményt Görögország első tengeri küzdelmeként tartja számon a történelem. Csupán 200 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb harcokra kerüljön sor. Korfu szövetségre lépett Athénnel kirobbantva ezzel a Peloponészoszi háborút a korinthoszi-spártai szövetség ellen. Mint tudjuk ez az esemény megbélyegezte az antik Görögország végnapjait.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor